Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...felhívjuk a figyelmet arra, hogy egy szakképesítés meglétét a tanulmányi követelmények teljesítése alapján kiadott oklevél alapján lehet megítélni, ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Kormánytisztviselői végkielégítés – a jogszerző idő megállapítása

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...alakul át. A jogviszony átalakulása a törvény erejénél fogva bekövetkezik, ezért nem szükséges hozzá a kormánytisztviselő elfogadó nyilatkozata. Mivel a kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó egyoldalú jognyilatkozatát 2019. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Átirányítás – képesítési akadályokkal

Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
Részlet a válaszából: […] ...utóbbi feltétel fennállásához vizsgálandó: az átirányított köztisztviselő rendelkezik-e a másik munkakör ellátásához szükséges, adott feladatkörre meghatározott képesítések valamelyikével. A 29/2012. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza – többek között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Közszolgálati címek – "átvitel" áthelyezés esetén

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó egyik szervtől egy másik, szintén a Kttv. hatálya alá tartozó szervhez történő végleges áthelyezés esetén a kormánytisztviselő a Kttv. 126-128. §-aiban meghatározott címeket viheti-e tovább az áthelyezést kérő közigazgatási szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni.A Kttv. 126-128. §-a szerinti címek csak a törvényben meghatározott esetekben vonhatók vissza. A közigazgatási (fő)tanácsadói vagy szakmai (fő)tanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselő címét vissza kell vonni, ha a címadományozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...mulasztása miatt, ezért a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a munkáltató köteles hozzászámítani a tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez. A szabadság kiadására vonatkozó köztisztviselői igény nem évül el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Közalkalmazottból kormánytisztviselő – "buktató kérdések"

Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
Részlet a válaszából: […] ...addig a kormánytisztviselőkre önálló vezetőimunkakört kell meghatározni. A vezetői szintek a Ktjv. 20. §-a szerint az adottszerv jellegzetességétől függően 2-től 4-ig terjedhetnek. Ez a szabály nemtartalmaz határidőt a vezetői munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony felszámolása

Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellen­őr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a rendes felmondás esetén járó juttatásokat (átlagkeresetet,végkielégítést) is megfizetni az alkalmazott részére, valamint adott esetben akártérítési felelősség szabályainak megfelelően megtéríteni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Közszolgálati jogviszony igazolása

Kérdés: Egyik kollégánk a közszolgálati jogviszonyba, illetve a jubileumi jutalomba beszámítandó időtartam egy részét (tanulmányai alatt a nyári szünidőben 1968-ban és 1969-ben végzett munka) nem tudja eredeti iratokkal igazolni, mert a korábbi munkáltató megszűnt. A munkatársunk az egyik regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól hozott hitelesített fénymásolatot a munkaviszony-nyilvántartó lapokról (az általa beszámítani kért időtartamról), melyeken feltüntetésre került a munkáltató megnevezése, címe, bélyegzője, a munkaviszony időtartama. Elfogadható-e ez a betekintési jegyzőkönyv mellékletét képező munkaviszony-nyilvántartó lapról készített hiteles fénymásolat a munkaviszony igazolásához?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításávalkapcsolatban kimondja, hogy a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánála 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányulóegyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltöttidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Előmenetel-gyorsítás és az áthelyezés

Kérdés: Egy köztisztviselő a másik önkormányzattól áthelyezéssel kerül hozzánk. Az átadó önkormányzatnál a köztisztviselő gyorsított előmenetel szerint került besorolásra, így ahhoz képest a magasabb besorolási osztály legalacsonyabb fizetési fokozatába került át. Kérdésünk, hogy ekkor az év közbeni áthelyezéskor az új munkáltatójánál a korábbi magasabb besorolásra lesz jogosult, vagy a besorolása szerintire?
Részlet a válaszából: […] ...írt előfeltételeket [Ktv. 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja], de aköztisztviselő legalább féléves képzési időszak alatt, az adott szervezetbenhasznosítható új ismereteket szerez, vagy "kiválóan alkalmas" minősítést kap,illetve kimagasló munkát végez, őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Illetményeltérítés – módosítás év közben

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most a II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba került, mivel megszerezte az átsoroláshoz szükséges iskolai végzettséget. Az év elején – tekintettel a jó munkájára – eltérítettük az illetményét. Most az átsorolás miatt újra megállapítjuk az illetményét. Így azonban a többi kollégához képest már túl magas lenne az illetménye, és ez feszültséget okozna. Kérdésünk, hogy módosíthatjuk-e az év eleji eltérítés mértékét?
Részlet a válaszából: […] ...nembefolyásolhatja. A Ktv. egyértelműen kimondja, hogy az eltérítés egy évre szól,a megállapított eltérítés mértéke az adott év során nem módosítható. Ez aszabály garanciális jelentőségű a köztisztviselők számára, mert így nemváltoztatható meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.
1
2