Pénztári hozzájárulások szabályozása a cafeteriában

Kérdés:

Cafeteriában való csoportképzéssel (az érintett munkavállalók magasabb kerettel bírnának) megoldható-e törvényesen az, hogy a munkavállalóknak csak egy része (a nyugdíjhoz közel állók) önkéntes nyugdíjpénztári támogatást kapjanak, vagy az Öpt. felette áll a csoportképzési lehetőségnek ebből a szempontból, mert egységesen kell adni tagdíjat minden munkavállalónak? Lemondónyilatkozatként lehet-e tekinteni, ha a cafeteriacsomagjában szerepel minden munkavállalónak a tagdíj, és ott nem kéri? Munkáltatói adomány lehetséges tagdíj fizetése nélkül is, ezt lehet csak a munkavállalók egy körének juttatni?

Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásként részben vagy egészében átvállalhatja (pénztártípusonként külön-külön is). Ebben az esetben a munkáltató abból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll [Öpt. 12. § (1)–(2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

13. havi munkabér – a jogosultság feltételei

Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...vennie a törvényi alapelveket, például a diszkrimináció tilalmát (Mt. 12. §). A konkrét esetben a 13. havi bérhez a munkáltató csak egyetlen jogosultsági feltételt határozott meg, nevezetesen, hogy a munkaviszony a tárgyévben legalább 10 hónapig fennálljon. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Pedagógus: elmaradt a szeptember 1-jei illetményemelés

Kérdés: Egy vidéki, tankerületi központhoz tartozó iskolában dolgozom, felső tagozaton tanítok fizikát és kémiát. Megkaptam a szeptember 1-jei kinevezésmódosításomat, de ott nem szerepelt illetményemelés, pedig tudtommal emelkedett az illetményalap. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével) a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét. Azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó ún. alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, és ezért a munkáltató iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel. Alapvető munka- és foglalkoztatási feltételnek minősülnek többek között a munkabér összegére és védelmére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Kollektív szerződés ennél akár hosszabb, munkaszerződés csak rövidebb határidőt állapíthat meg [Mt. 157. § (1) bek., 165. §]. Határidőn túli fizetés esetén a késedelem idejére – a késedelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekébentanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy atanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy amegállapodás szerinti tanulmányokat folytatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Kiegészítő pénztári befizetés prémiumévesek javára

Kérdés: Az önkormányzat az ott dolgozó köztisztviselők számára befizetéseket teljesít egy önkéntes kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztárba. Kérdésem, hogy ez a juttatás a prémiuméveseket is megilleti-e?
Részlet a válaszából: […] ...12. § (2) bekezdése kimondja: a munkáltatóihozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásbólegyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapjamunkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.