18 cikk rendezése:
11. cikk / 18 Hallgatók szabadságának kiadása
Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
12. cikk / 18 Téves besorolásból eredő illetménykülönbözet iránti igény
Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?
13. cikk / 18 Szakmai gyakorlati vizsga helye
Kérdés: OKJ 55-ös ápoló gyakorlati vizsgámat végezhetem-e a sebészeti osztályon, ha ott dolgozom?
14. cikk / 18 Gazdasági vezető végzettsége
Kérdés: Egyesített szociális intézményünk egyik szervezeti egysége a gazdasági és műszaki egység, melynek vezetője a gazdasági vezető. Az intézmény gazdasági vezetője felsőoktatásban szerzett végzettséggel és regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik. A gazdasági vezető tekintetében jelen esetben hogyan kell értelmezni a 368/2011. Korm. rendelet 12. §-ában foglaltakat? A gazdasági vezető iskolai végzettsége és szakképesítése megfelel-e a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak, figyelemmel arra is, hogy külön pénzügyi-számviteli csoport is működik, amelynek csoportvezetője középiskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő?
15. cikk / 18 Pedagógus-szakvizsgára jelentkezés
Kérdés: Jelenlegi munkáltatómnál 1988 óta dolgozom pedagógus munkakörben. A szakvizsgára jelentkezés egyik feltétele legalább hároméves, pedagógus munkakörben eltöltött idő igazolása. Kértem az igazgatómat, hogy adjon ki erre nézve igazolást. Ő azt kérte, nyújtsak be egy írásbeli kérelmet, amelybe foglaljam bele, hogy nem munkanapokon veszek részt a szakvizsgára felkészítő, 4 féléves képzésben, és ennek költségeit is magam vállalom. Eleget kell tennem a kérésének?
16. cikk / 18 Tanulók utáni adózás
Kérdés: A szakképzési hozzájárulás fizetése teljesíthető a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanulók gyakorlati képzésének szervezésével. Ezért a tanulószerződéssel foglalkoztatottak után kedvezményt veszünk igénybe a fizetendő szakképzési hozzájárulásból. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Mértéke a szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5%-a. A tanulószerződéses tanulók (biztosítottak) részére fizetett díj után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnünk, tekintve hogy a díjazásuk után szociális hozzájárulási adót is fizetünk?
17. cikk / 18 Harmadik országbeli egyetemi hallgató foglalkoztatása gyakornoki programban
Kérdés: Pénzügyi tanácsadással foglalkozó cégünk külföldi egyetemi hallgatót alkalmazna gyakornoki program keretében, kell-e munkavállalási engedélyt kérni a külföldi foglalkoztatásához? Szükséges-e a külföldi gyakornok részére kötelezően munkabért fizetni, mennyi a minimálbér esetükben?
18. cikk / 18 Magasabb vezető közalkalmazott pályakezdőként
Kérdés: Lehet-e egy szálláshely szolgáltatására, konferenciák lebonyolítására irányuló tevékenységet végző önkormányzati költségvetési intézményben intézményvezető (kinevezett magasabb vezető) az a személy, aki a pályázati feltételeknek megfelel ugyan, de pályakezdőnek minősül? Megítélésünk szerint a Kjt. ezt nem zárja ki. Vajon helyes-e a vélekedésünk?
