Igazolatlan hiányzás – a "kimaradt" munkáltatói buszjárat

Kérdés: Két hete vasárnap túlórát vállaltam, de nem jött értem a munkáltató busza, ezért telefonon szóltam a csoportvezetőmnek, hogy mi a helyzet. Most azzal álltak elém, hogy igazolatlan hiányzást kapok azért, mert nem mentem be, továbbá prémiumelvonást. Mi a teendő ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató biztosította a munkába járásához egyébként is a buszjáratot, erre akkor is köteles lett volna, amikor Ön a heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzését teljesíti, hacsak Önnel ezzel ellentétesen nem állapodtak meg. Az Mt. szerint a munkáltató és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkavállalói meghatalmazott jelenléte bértárgyaláson

Kérdés: Cégünknél egy bizonyos beosztástól felfelé a munkatársaknak éves célkitűzéseket és ehhez kapcsolódó prémiumokat határozunk meg, amely az éves bér egy jelentős százaléka lehet. A feladatok értékelésére a tárgyévet követő év márciusában kerül sor. Ennek a folyamatnak a része egy értékelő megbeszélés. Egyik kollégánk vitatja a tavalyi teljesítményével kapcsolatos adatokat, az értékelő megbeszélésre magával kívánta hozni a szakszervezet vezetőjét is. Mi ezt megtagadtuk, mivel a bérszabályzatunk csak annyit ír elő, hogy ezen a megbeszélésen az érintett munkavállaló személyesen lehet jelen, ráadásul ez – véleményünk szerint – nem szakszervezeti ügy, a szakszervezettel külön tartunk éves bértárgyalást. Helyes volt-e az eljárásunk? Ha nem, indíthat-e emiatt pert a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általában, bármely kérdés tekintetében biztosítja a munkavállaló jogát, hogy meghatalmazott útján képviseltesse magát. Ehhez írásos meghatalmazás szükséges, és semmilyen szűkítést nem tartalmaz a jogszabály, hogy például jogi végzettség, szakvizsga kellene a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Levonási sorrend a munkabérből több tartozásnál

Kérdés: Egyik munkatársunknak az elmúlt hónapban tévedésből prémiumelőleget fizettünk. A munkavállalót tájékoztattuk a téves kifizetésről, és felhívtuk a visszafizetésre. Ugyanakkor a bérét már így is terheli levonás: gyermektartást fizet, és egy korábbi munkabérelőleget is törleszt. Sajnos a következő havi fizetéséből biztosan nem lehet mindegyik követelést kifizetni. Lehetséges, hogy a munkáltatói levonások miatt nem lesz fedezet a tartásdíj kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] Ha több levonás is terheli a munkabért, akkor annak kielégítési sorrendjét a Vht. határozza meg. E szerint, ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, első helyen a gyermektartásdíjat kell kifizetni. A munkáltatónak járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Munkaköri feladatok bővülésének hatása a munka díjazására

Kérdés: Műszakvezetői munkakörben dolgozom. 2018-ban egy új területet akarnak hozzánk csatolni, ami teljesen eltérő jellegű technológia a mostani területeméhez képest, tehát nem pusztán bővítésről van szó. A beosztottjaim száma 14-ről 18-ra fog növekedni. A szerződésem megkötésekor ez még nem volt tervben, így abban nem is szerepel, még szóban sem említettek ilyet. Kérhetek-e ezért pluszbért? Van-e olyan szabály az Mt.-ben, hogy "több munkáért több bér jár"?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által írottakból arra lehet következtetni, hogy a munkaköre lényegében nem fog változni, "csupán" a munkáltató által használt technológia módosul részben, valamint a beosztottjainak száma fog bővülni. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely a munkakörbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Kollektív felelősség a munkaviszonyban

Kérdés: Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló fegyelmi és kártérítési felelőssége is az egyéni, vétkes (felróható) kötelezettségszegésre épül [Mt. 56. § (1) bek., 179. § (1) bek.]. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállalóval szemben a felelősségre vonás jogalapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Prémiumfizetés a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A 2015. évi prémiumot nem akarja kifizetni a cég, bár a terv teljesült, de eddig csak a felét fizették. A munkáltató áprilisban csoportos létszámleépítést jelentett be. Májusban a cég megállapodott a szakszervezettel, hogy 2017 januárjában fizeti ki az elmaradást. Megkaptam a felmondásomat, november 2-án jár le a felmondási időm. Kértem a munkáltatót, hogy nekem most fizesse ki, de nem hajlandó. Attól tartok, mivel én már nem leszek az alkalmazottjuk, ezért nem fogom megkapni. Lehet arra kötelezni a céget, hogy most kifizesse?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés a munkabér kifizetésének határidejét a törvényi szabályoktól szabadon eltérve, akár a munkavállaló számára azokhoz képest hátrányosan eltérve is megállapíthatja [Mt. 165. § (2) bek., 277. § (2) bek.]. Önmagában azonban a szakszervezet és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Anyagi jellegű fegyelmi szankció – az összeghatár kérdése

Kérdés: Miként értelmezendő az Mt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbér összegét? Helyes azon értelmezés, amely szerint ezen, egyhavi alapbér összegére vonatkozó korlát prémiummegvonás esetén is alkalmazandó? Azaz a prémium megvonása esetén a megvonás legfeljebb a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbérének megfelelő összeg erejéig terjedhet? Kérdésem indoka, hogy találtam olyan értelmezést, mely szerint adott esetben a munkavállaló a prémiumból teljes mértékben – azaz egyhavi alapbért meghaladó összegen felül – kizárható.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 56. §-a azokra a szankciókra vonatkozik, amelyeket a felek a kollektív szerződésben, vagy – ennek hiányában – a munkaszerződésben kötnek ki, a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetére. Ilyen esetben olyan hátrányos jogkövetkezmény szabható ki, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Munkaszerződés módosítása határozott időre

Kérdés: Cégünk több állandó megrendelőnek dolgozik, a munka jellegéből adódóan az alkalmazottak heti 30 órás részmunkaidőben dolgoznak. Most azonban nyertünk egy pályázaton, és három hónapig egy új projektben is részt veszünk, amit a jelenlegi munkavállalókkal szeretnénk megoldani. Viszont nem biztos, hogy ez belefér a munkaidejükbe. Megtehetjük, hogy erre az időszakra munkáltatóként felemeljük a munkaidejüket, természetesen kompenzálva ezt a bérezésben? Ha nem, akkor kiírhatjuk prémiumfeladatként nekik?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (Mt. 58. §). A munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja a munkaszerződést. Nincs akadálya, hogy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Gazdálkodás eredményéhez kötött prémium

Kérdés: Egy prémiummegállapodásban a munkáltató jogszerűen kötheti a prémium kifizetését bizonyos mértékű gazdálkodási eredmény eléréséhez? Olvastam olyan szakmai álláspontot, mely szerint nem minősül prémiumnak az a díjazás, amely a munkáltató teljesítményéhez kötődik. A gyakorlatban azonban tipikus, hogy a munkáltató bizonyos mértékű üzleti eredmény hiányában nem fizet prémiumot.
Részlet a válaszából: […] A prémium meghatározott feladat teljesítéséért jár, amelyet a munkavállalónak a munkaviszonya keretében vagy arra tekintettel kell teljesítenie ahhoz, hogy arra jogot szerezzen. A prémium egy előzetesen megállapított juttatás, ami tehát egy jövőbeni feltétel (feladat, eredmény)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Jutalmazás tulajdonosi letiltása

Kérdés: Cégünk külföldi tulajdonosai olyan döntést hoztak, hogy költségcsökkentési okokból minden leányvállalatnál megtiltják az idei évben a jutalmak kifizetését. Lehetséges-e, hogy ennek ellenére a munkáltató az éves bérmegtakarítás terhére valamely más jogcímen (pl. egy törvény szerint nem kötelező bérpótlékként, teljesítményprémiumként) fizessen juttatást a munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján nincs akadálya, hogy a munkavállalónak olyan bérpótlék jogcímén fizessenek díjazást, amelyet maga a törvény nem ismer. Úgyszintén nincs munkajogi akadálya annak, hogy a munkáltató a munkavállaló teljesítménye értékelése alapján teljesítsen kifizetést. Ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
1
2