9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Közalkalmazottiból munkajogviszonyba – egy pótlék "sorsa"
Kérdés: A Kultv. 94. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a törvény hatálya alá tartozó intézményekben, szakmai munkakörökben foglalkoztatott felsőfokú végzettségű munkavállalót kötelező bérpótlék illeti meg, ha tudományos, illetve kutatói munkakörben foglalkoztatják, továbbá, ha tudományos fokozattal rendelkezik. Ennek mértéke a pótlékalap 50%-a. Megyei hatókörű múzeumban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjával átalakult munkaviszonnyá, egyösszegű alapbér került megállapításra. Ebben az esetben milyen kötelező bérpótlékról van szó, miután a költségvetési törvény a Kjt. 69. §-ára utal vissza, és más pótlékalapot ebben a körben nem említ? Amennyiben ezt a bérpótlékot meg kell állapítani, akkor ezt külön nevesíteni szükséges a munkaszerződésben? Amennyiben múzeumigazgató az érintett, aki tudományos fokozattal rendelkezik, rá egyáltalán értelmezhető-e a Kultv. 94. §-ának (6) bekezdésében szereplő szabály?
2. cikk / 9 Felmentés megelőzése – az állásfelajánlás lebonyolítása
Kérdés: Egy egyetemi kórház egyik telephelye megszűnik, ezért létszámcsökkentésre hivatkozással fel kell mentenünk a dolgozókat. Az állásfelajánlás lebonyolítása kérdésében vita merült fel a HR és a kórház ügyvédje között. A HR szerint mindenkinek fel kell ajánlani az állást, az ügyvéd szerint viszont csak annak, aki ezt kéri. Mi a jogszabály helyes értelmezése?
3. cikk / 9 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő újraszámolása
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetén, amennyiben az alkalmazásában álló dolgozó magasabb képesítést szerez, melyet a munkáltató figyelembe kíván venni a besorolás szempontjából, akkor az átsorolás alkalmával az új, magasabb képesítésnek megfelelően kell-e figyelembe venni a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt (Kjt. 87/A. §)? Tehát úgy jár el helyesen a munkáltató, ha újraszámolja a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a magasabb végzettséget alapul véve? Így a fizetési fokozat – mely a korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, azaz a munkaviszonynak az az időtartama is beszámításra került, melyben rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel – az új számítás szerint csökken, hiszen a magasabb képesítés alapján történik a fizetési fokozat megállapítása. Összességében az a kérdés, hogy az átsorolás alkalmával a fizetési osztály módosításával egyidejűleg a fizetési fokozat is változtatható-e, vagy annak módosítása jogszerűtlen? Fontos tudnivaló, hogy konkrét helyzetben a közalkalmazott illetménye az átsorolás következtében magasabb lenne, mint jelenleg, de nem lenne olyan magas, mint a fizetési fokozat megtartásával.
4. cikk / 9 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnése
Kérdés: 2016. május 17-től vezető gondozó vagyok, közalkalmazottként. 2016. december 31-ével a szerződésem lejárt. A munkámhoz kell a szociális asszisztensi végzettség, melynek megszerzését elkezdtem. Nem hosszabbítják meg a kinevezésemet, mivel nem fejeztem be az iskolát, vagyis olyan dolgozót vesznek föl, aki már megszerezte a képesítést. Felmentési idő nincsen?
5. cikk / 9 Közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének alapja
Kérdés: A 25 éves jubileumi jutalom kifizetésével kapcsolatban kérdezzük: a Kjt. 78. §-ának a) pontja alapján ilyenkor kéthavi illetménynek megfelelő összeg jár. Mi számít illetménynek ebből a szempontból? Véleményem szerint a Kjt. 66. §-a alapján a közalkalmazotti illetménytáblán plusz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kell figyelembe venni. Ezenfelül az átmeneti időre (határozott időre járó) illetménykiegészítést is idesorolnám, hiszen ez is olyan havi illetmény, amit a közalkalmazott minden hónapban megkap. A pótlékokat és a többletmunkáért járó keresetkiegészítést figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom alapjaként?
6. cikk / 9 Keresetkiegészítés garantált bérminimum esetén
Kérdés: Közalkalmazottak esetében a további végzettségért járó százalékos illetménynövekedést a bértábla szerinti garantált illetményre számoljuk, vagy a garantált bérminimumra (minimálbérre)? Például, a közalkalmazott garantált illetménye nem éri el a garantált bérminimumot, és 5% illetménynövekedésre jogosult. Ebben az esetben a garantált bérminimumhoz képest jár neki további 5%, vagy csak a garantált bérminimumra jogosult, mivel az "elnyeli" a garantált illetményre rárakódó illetménynövekedést?
7. cikk / 9 Kórházi alkalmazott illetményének fizetése
Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?
8. cikk / 9 Közalkalmazotti jogviszony – azonnali hatályú felszámolás
Kérdés: Sajnos most észleltük, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy része nem rendelkezik a munkaköre ellátásához előírt, 257/2000. Korm. rendeletben foglalt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel. Mit tehetünk ilyen esetben?
9. cikk / 9 Érvénytelen közalkalmazotti jogviszony – ha nincs meg a végzettség
Kérdés: Zeneiskolánkban a gitártanár alkalmazásakor sajnálatos hiba történt: most derült ki, hogy az illetőnek nincs zeneakadémiai végzettsége, csak konzervatóriumot végzett. A közoktatási törvény viszont szakirányú tanári, illetve művész képzettséget ír elő. Ezért sajnos el kell küldenünk, de nem tudjuk pontosan, hogyan járjunk el, hiszen felmentéssel nem élhetünk.