Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges szabadidőtbiztosítani [Mt. 115. § (1) bek.], míg a nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállalónak tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár,ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Iskolai rendszerű képzésben történő részvétel – munkáltatói beleegyezés nélkül?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. az iskolai rendszerű képzésben (pl. a főiskolaiképzésben) részt vevő munkavállalónak alanyi jogon biztosít szabadidőt atanulmányok folytatásához. Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint ekkor amunkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Tanulmányi munkaidő-kedvezmények – munkaszervezési kérdésekkel

Kérdés: Leányvállalatunk egyik osztályán összesen hat fő dolgozik, akik közül ketten jelenleg éppen egyetemi záróvizsgáikra készülnek, míg további két kolléga is felsőfokú tanulmányokat folytat, és rendszeresen távol van. Egyiküknek sincs tanulmányi szerződése. A kérdésem az, hogy van-e bármilyen jogszerű lehetőségünk arra, hogy elejét vegyük a munkaszervezést teljesen ellehetetlenítő távolléteknek, hiszen a "hatemberes" munkát szinte képtelenség két kollégával elvégeztetni?
Részlet a válaszából: […] ...– például a vállalatnál foglalkoztatott valamelymunkavállalóval [Mt. 83/A. § (1) bek.]. Figyelemmel arra, hogy az Mt. szerintitanulmányi munkaidő-kedvezmény idejére a távol lévő munkavállalót nem illetimeg díjazás, az átirányítás következtében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződés az Mt.-ben szabályozott olyanmegállapodás, amely nem feltétlenül a munkaviszony két alanya között jön létre.A munkáltatók leggyakrabban a velük munkaviszonyban álló munkavállalókkalkötnek tanulmányi szerződést, de természetesen nem kizárt, hogy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.