Vezetőből vezető – közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba

Kérdés: A kulturális intézmény tagintézmény-vezetője "magasabb vezető állású munkavállalónak" minősül-e, lehet-e őt az Mt. 208. §-a alapján vezető állású munkavállalónak minősíteni? Amunkáltató művelődési központnak több telephelye van, és van egy tagintézménye. A telephelynek és a tagintézménynek nincs külön intézményi struktúrája, nincsenek külön alkalmazottai, szervezetileg a művelődési központ alá tartoznak. Atagintézmény-vezetőnek nincs kinevezési joga, munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik, ezeket csak a művelődési központ vezetője gyakorolhatja. A Módtv. szerinti átalakulással összefüggésben létesített munkaszerződésben lehet-e igazgatónak, vezetőnek minősíteni a tagintézmény vezetőjét, akinek vezetői jogosultsága igazából nincs, csak a munkakörének megnevezése a tagintézmény-vezető? Jelenleg a közalkalmazotti besorolása alapján vezetői pótlékban részesül, vezetői pótszabadság azonban nem illeti meg.
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében 2020. november 1-jei hatállyal a kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át – feltéve, hogy e határidőt megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Vezető ápoló – vezetői megbízás

Kérdés: Az 1/2000. SzCsM rendelet 119. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vezető ápoló munkakörre vonatkozóan a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy vezetőnek minősül. A vezető ápoló feladatának megnevezése: egészségügyi tevékenységet folytató egység vezetője, FEOR-kódja: 1327. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint vezetői feladat ellátása vezető beosztásra történő megbízással történik. A törvény szerint a megbízott vezető a munkaköre mellett látja el a vezetői teendőket. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint: "A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól". A Kjt. 23. §-ának (5) bekezdése értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja. A megbízás határozott idejének letelte vagy a megbízás visszavonása után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. A vezető ápolói feladatok ellátására külön meg kell bízni a dolgozót a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése alapján, melynek időtartama 5 évre szólhat, vagy erre a munkakörre akár határozatlan időre ki lehet nevezni a dolgozót vezetői pótlék nyújtása mellett? Amennyiben 5 évre szóló vezetői megbízatással látható el a feladat, és a határozott idő letelte után a megbízatás visszavonására kerül sor, mi minősül a közalkalmazott alapmunkakörének (ápolói, vezető ápolói), tekintettel arra, hogy a vezető ápolói feladatok is egy munkakörhöz kapcsolódnak? Helyes-e az a gyakorlat, hogy a vezető ápolói munkakört a dolgozó határozatlan időre szóló kinevezéssel látja el, és emellett megbízzák 5 évre egy szociális intézmény telephelyvezetői feladataival? Vagy ilyen esetben (ha az a verzió helyes, hogy a vezető ápolói feladatokat 5 évre szóló megbízással látható el) a vezető ápolói megbízatását vissza kellene vonni, és utána lehet megbízni a telephelyvezetői feladatokra?
Részlet a válaszából: […] ...betöltött munkakörben szerzett szakmai gyakorlat szükséges.Mindebből a feltett kérdések vonatkozásában az következik, hogy a tényleges, pótlékkal díjazott vezetői feladatok ellátása csak megbízás alapján történhet. A vezető ápoló vezetői megbízású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Rendkívüli munkáért szabadidő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár– a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,– a munkaidőkereten felül vagy–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.