Apasági szabadságra való jogosultság "bővítése" munkáltatói szabályzatban

Kérdés: A munkáltató (amely kollektív szerződéssel rendelkezik) az apasági szabadságot úgy kívánná biztosítani, hogy egyrészt azt a törvényben előírt 10 munkanapnál hosszabb időre biztosítaná, másrészt annak teljes idejére 100%-os távolléti díj illetné meg a munkavállalókat. Elegendő-e ezt egyoldalú kötelezettségvállalásként munkáltatói szabályzatban szabályozni, vagy azt mindenképpen kollektív szerződésben kell szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult [Mt. 146. § (4) bek.].A felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodásukban az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szabadságkiadás a tárgyévet követően

Kérdés: Mit tud tenni a munkáltató azokkal a – nem életkor után járó – szabadságokkal, amelyeket év közben nem adott ki a munkavállalónak? Hány éven keresztül lehet ezt továbbgörgetni vagy halmozni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatónak kell gondoskodnia [Mt. 123. § (1) bek.]. Ez alól csak szűk körben van kivétel, az alábbiak szerint. A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki [Mt. 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Szabadság és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk felmondott. Időarányos szabadságait kiszámoltuk, ez alapján tizenkét munkanap jár még részére. Kollektív szerződéssel rendelkező munkáltató vagyunk, amelynek alapján a munkavállaló évente tíz munkanap szabadsággal rendelkezik, amelyet kérésének megfelelően kell kiadnunk. Ez utóbbi tíz munkanapot a munkaviszony megszűnésekor időarányosan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...alap- vagy pótszabadság – a munkában töltött idő alapján jár a munkavállaló részére. Az Mt. 121. §-a szerint, ha munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére – az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti, vagyis az apának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Pótszabadság csökkenése átsorolás miatt

Kérdés: Az alkalmazásunkban álló közalkalmazott magasabb képesítést szerzett, melyet figyelembe vettünk a közalkalmazotti fizetési osztályba történő besorolás szempontjából, kinevezését ennek megfelelően módosítottuk. Az új, magasabb képesítésnek megfelelően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak értelmében újraszámoltuk. A fizetési fokozata – amely korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, így olyan munkaviszonyoknak az időtartama is beszámításra került, amely alatt a közalkalmazott rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel, végzettséggel – az új számítás szerint csökkent. Az átsorolt közalkalmazott sérelmezi, hogy a magasabb végzettség megszerzését és az új, magasabb fizetési osztályba sorolást követően a fizetési fokozatának csökkenésével az ehhez kapcsolódó pótszabadsága is csökkent. Helyesen jártunk-e el, vagy a közalkalmazott pótszabadsága nem lett volna csökkenthető? Eltérhet-e egyoldalúan a munkáltató a pótszabadságra vonatkozó szabályoktól a közalkalmazott javára, illetve köthető-e kollektív szerződés ilyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 87/A. § (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása valóban vezethet arra az eredményre, hogy olyan, 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött időket, amelyeket az alacsonyabb fizetési fokozathoz kapcsolódóan a munkáltató jogszerűen figyelembe vehetett, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] ...is követett levezetés abból indul ki, hogy a törvény szabadságra jogosító időnek tekinti azt az esetet is, amikor a munkavállaló a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Szabadság kiadása tárgyévet követően

Kérdés: Tavaly év közben a sok munka miatt nem nagyon tudtam szabadságra menni. Már novemberben jeleztem a főnökömnek, hogy ki kéne vennem, mert különben bent marad, de azt mondta, legfeljebb a két ünnep közötti időt tudja kiadni, mert egy nagyobb megrendelésen dolgozunk. Év végén ugyan kivettem a bent lévő szabadságaim egy részét, de még így is maradt tizenhat napom. Elveszett, vagy kivehetem ebben az évben?
Részlet a válaszából: […] ...el lehet térni, ha:– a decemberi szabadságkiadás megszakítás nélkül legfeljebb 5 munkanapnyi tartamban átnyúlik a következő évre;– a munkaviszony szeptember 30. után keletkezett, ekkor a kiadási határidő március 31-re módosul;– a munkavállaló oldalán felmerült ok (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Kollektív szerződés sorsa a munkáltató személyében történt változás után

Kérdés: Cégünket felvásárolja egy nemzetközi cégcsoport hazai leányvállalata. A változás során a felek tiszteletben tartják a munkavállalók megszerzett jogait, a jogutód munkáltató minden juttatást biztosít. Problémát jelentenek viszont a kollektív szerződésünkben szabályozott pótszabadságok és a képesítési pótlék. Az új munkáltatónál is van kollektív szerződés, de a szabadságról és a pótlékokról szóló részei jóval kedvezőtlenebbek. Meddig kell alkalmaznunk a jogutódlás után a saját korábbi kollektív szerződésünket?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. vonatkozó szabályainak célja az, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás ne érintse a munkaviszonyokat, az abból fakadó jogok és kötelezettségek szálljanak át az új munkáltatóra. Ezért ilyen esetben az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Életkor alapján járó pótszabadság csökkenthetősége az üzemi megállapodásban

Kérdés: Úgy tudom, ha egy munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodást köt, akkor ez egyenértékű lesz a kollektív szerződéssel, azaz az új Mt.-ben jelölt eltéréseket ez alapján is meg lehet tenni. Az eltérések között van, hogy ezen megállapodás alapján csökkenthető a pótszabadság mértéke. Ha egy munkavállaló a régi Mt. alapján már megszerezte például a 30 nap alapszabadságot, ezt – rosszabb esetben – vissza lehet-e csökkenteni 20 napra? Azaz elvehető-e a már (elvileg) megszerzett szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...üzemi megállapodás az új Mt. szerint munkaviszonyravonatkozó szabály, amely a munkaviszonyból származó, vagy az ezzel kapcsolatosjogot vagy kötelezettséget is szabályozhatja. Ezt nevezzük az üzemimegállapodás normatív részének. Ez azonban két fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Szabadságkiadás – a régi és az új szabályok szerint

Kérdés: Mi vonatkozik 2012-től a szabadságok ki­adására? A szabadságok hány százalékával rendelkezik a munkáltató, mennyivel a dolgozó, illetve ezek kiadását, kivételét mennyivel előbb kell közölni az adott féllel?
Részlet a válaszából: […] ...tehát amunkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy a munkavállaló mikor kapszabadságot. Ugyanakkor az alapszabadság egynegyedéről – a munkaviszony elsőhárom hónapját kivéve – a munkavállaló maga rendelkezik, azt az ő kérésénekmegfelelően kell kiadni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.
1
2