Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató úgy is dönthet, hogy egyébként nem él ezzel a lehetőséggel. Ebben az esetben – feltéve, hogy a munkavállalóval szemben kollektív szerződés vagy munkaszerződés lehetőséget biztosít arra, hogy hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazzon [Mt. 56. §]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Bérpótlékok – számfejtési és fizetési határidő

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a túlórákat és a pótlékokat mindig a következő hónapban utalja el? Sajnos a korai határidő miatt nincs rá lehetőség, hogy a tárgyhónapban történjen a számfejtése.
Részlet a válaszából: […] ...ami alapján a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. E rendelkezéstől kollektív szerződés hiányában a felek megállapodásában csak a munkavállaló javára lehet eltérni [Mt. 165. § (2) bek.]. Mindez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Munkaidőkeret elrendelése a veszélyhelyzettel összefüggésben

Kérdés: A veszélyhelyzet alatt nem rendeltünk el 24 hónapos munkaidőkeretet, de úgy tűnik, hogy most szükség lenne rá. Kollektív szerződésünk nincsen. Mit tudunk tenni? Megállapodhatunk a munkavállalókkal a hosszabb munkaidőkeretben?
Részlet a válaszából: […] A veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszüntetésre került (282/2020. Korm. rendelet 1-2. §). A veszélyhelyzet alatt a munkáltató egyoldalúan elrendelhetett legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet, illetve a korábban elrendelt munkaidőkeretet erre az időtartamra meghosszabbíthatta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkaszüneti napra járó díjazás mértéke készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, megszakítás nélküli munkarendű portások munkaszüneti napi bérének és pótlékainak számfejtése hogyan helyes 2017. október 23-ára, ha az adott munkavállaló a munkaszerződése szerint 6 órás, de azon a napon 18 órát dolgozott? A kollektív szerződés szerint munkaidőkeretet alkalmaznak, a portásoké éves. Jár neki a ledolgozott órára járó bér és a távolléti díj 6 órára, illetve a 100% rendkívüli munkavégzésért járó pótlék?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkaszüneti napon teljesített 18 óra munkavégzésére természetesen jár az alapbére. Munkaszüneti napra rendes munkaidő megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló részére is beosztható [Mt. 102. § (2) bek.]. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkaközi szünet elszámolása

Kérdés: A munkavégzés forduló szolgálatos munkarendben (12/24, 12/48), folyamatosan történik. A 20 perc munkaközi szünetet ebben az esetben is le kell dolgozni, vagy csak az állandó nappalos (8 órás) munkarendben? Ugyanis 12 órás munkaidőt töltünk a cégnél, de csak 11 óra 20 perccel számolják az időnket.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató nem biztosíthat, és az Mt.-ben szabályozottnál hosszabb tartamú (legfeljebb 60 percet) is csak a felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján alkalmazható [Mt. 103. § (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...miatt járó 50%-os bérpótlék helyett szabadidőben részesüljön, ehhez azonban minden esetben a felek közös megállapodása vagy kollektív szerződés rendelkezése szükséges. Vagyis a munkáltató nem dönthet egyoldalúan afelől, hogy a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályok – a pénzbeli megváltás tilalmát leszámítva – eltérést engedőek a kollektív szerződésben. Így a felek szabadon megállapodhatnak a szabadságelszámolás más módjában is, vagy azt is lehetővé tehetik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Gépjárművezetők munkaközi szünete és munkaidő-nyilvántartása

Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadha­tó-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] ...§). Egyébként a Kkt. hatálya alá tartozó munkavállalók esetén is irányadó, hogy a munkaközi szünet a felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján sem lehet hatvan percnél hosszabb [Mt. 103. § (3) bek.].A munkaidő-nyilvántartás formáját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Bérfizetés napjának meghatározása iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az iskolaszövetkezetünkkel kapcsolatban álló megrendelőkkel gyakran olyan megállapodást kötünk, hogy a megrendelő a számláinkat valamely hónap közepén vagy végén fizeti csak ki, nekünk pedig már hónap elején munkabért kell fizetni a diákjainknak. Van-e arra lehetőségünk, hogy mi is adott esetben csak a hónap második felében fizessünk munkabért nekik, vagy mindenképp kötelesek vagyunk a hónap 10. napjáig eleget tenni ezen kötelezettségünknek?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 165. §-a alapján a munkabér-kifizetés idézett szabályaitól a munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el, kizárólag kollektív szerződésben lehet kikötni, hogy a bért – vagy annak egy részét – a tárgyhónapot követő hónap tizedik napja után fizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Áthelyezett pihenőnap elszámolása

Kérdés: A kéthavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató december 13-ára és 24-ére pihenőnapot osztott be, de ettől eltérően 13-án 8 óra, 24-én 9,5 óra munkavégzést rendelt el. Ezzel együtt ezeket a pihenőnapokat "beosztott, de ledolgozott" címmel januárban pihenőnapként kiadta. A decemberben egyes munkanapokra beosztott munkaidőn felül ledolgoztatott munkaórákat januárban "csúsztatásként" kiadta a munkavállalónak. Kérdésünk, hogy az ilyen, beosztástól eltérő munkavégzés nem túlóra-e?
Részlet a válaszából: […] ...és ötven százalék bérpótlék jár [Mt. 143. § (1)-(4) bek.].Ha a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást nem a törvényi (kollektív szerződésben előírt) határidőben módosította, akkor a munkanapokra elrendelt többletmunkavégzés és a pihenőnapokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.
1
2
3