Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] Ha a hosszas távollétről való visszatérést követően a munkavállalót a munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni, a munkaviszony közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondás jogcímén szüntethető meg. A felmondás indokai lehetnek: a munkáltató működésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Távolléti díj alapja fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Foglalkoztatottunknak 2011 augusztusában GYES-re való jogosultsága lejárt, így visszatért dolgozni. Visszatérésekor kiadtuk számára a jogszabályban előírt egy gyermek után járó 1,5 éves szabadságot. Kérdésem, hogy a távolléti díj jogcímén a kifizetett összeg számításánál a GYES alatti szerződés szerinti bért kell figyelembe venni, vagy a 2011. augusztus havi bért?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgáriszolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapottfizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek. a) pont], továbbá a közelihozzátartozó ápolására vagy gondozására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Fizetés nélküli szabadság otthoni ápolásra – döntés mérlegelési jogkörben?!

Kérdés: A héten egyik közalkalmazottunk egy év fizetés nélküli szabadságot kérelmezett nővére, illetve külföldön élő fia ápolása céljából. Nővére vidéken, a közalkalmazott többi rokonával azonos városban él, míg a fia Németországban. Az ápolást a közalkalmazott Németországban, a fia lakcímén oldaná meg. A közalkalmazott orvosi igazolást is hozott, amely felsorolja egyrészt a nővér krónikus betegségeit, másrészt tartalmazza, hogy az asszony folyamatos ápolást és felügyeletet igényel. Az igazolást kiállító orvossal történő megbeszélés során kiderült, a közalkalmazott nővére nem fekvőbeteg (ellátja magát), és a közalkalmazott ápolási díjat sem igényelt. Kell-e alkalmaznunk az Mt. 139. § (1) bekezdését, vagy az ismertetett körülmények okán dönthet-e a vezető mérlegelési jogkörében a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. esetében is irányadó Mt. 139. § (1) bekezdéseszerint, ha a családban van ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozó,akkor a közalkalmazott kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküliszabadságot engedélyezni. A törvényi feltétel, hogy a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Közeli hozzátartozó ápolása – külföldön is?

Kérdés: Egyik alkalmazottunk édesapja súlyos beteg, Sepsiszentgyörgyön él. El kell-e engednünk, illetve elengedhetjük-e fizetés nélküli szabadságra édesapja ápolása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 139. §-a szerint a munkavállalónak – kérelmére – atartós (azaz előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásraszoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, delegfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.