Oltatlanok visszatérése a munkahelyükre

Kérdés: Amennyiben a Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt munkáltatói döntés értelmében a fizetés nélküli szabadság meghosszabbodik (mert a munkáltató az oltatlanokat nem kívánta visszavenni), és ugyanezen szakasz (16) bekezdése értelmében a döntés valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazandó (tehát nem vehet fel új – oltatlan – munkavállalót), akkor súlyos létszámhiány miatt lehetőség nyílhat-e a munkáltatói döntés megváltoztatására annak érdekében, hogy a jövőben oltatlanok is alkalmazhatóak legyenek? Ha igen, milyen feltételekkel? Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, akkor mely időponttól valósulhat meg az oltatlanok foglalkoztatása a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásban (így pl. a Kit. és a Kttv. hatálya alatt). Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert a kérdés kifejezetten munkavállalók foglalkoztatására utal.Az idézett jogszabályok valóban nem tartalmaznak arra nézve eligazítást, hogy a munkáltató utóbb –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Védettség igazolása és az elmulasztás jogkövetkezményei

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 218. számában a 4249. számú cikkben – az akkori jogi környezetben – úgy nyilatkoztak, hogy a munkavállalót az egészségügyi dolgozók körén kívül nem érheti hátrány (pl. fizetés nélküli szabadság vagy felmondás), ha a munkáltató kötelezi a munkavállalóit az oltás felvételére, de a munkavállaló ennek nem tesz eleget. Mennyiben módosítják ezt a helyzetet az azóta kiadott kormányrendeletek, pl. az 598/2021. Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól a fentiek szerint mentesül. A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Oltakozási kötelezettség – kivételekkel

Kérdés: Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak jogértelmezésével, a jogalkotói szándék tekintetében szeretnék kérdést feltenni. Intézményünk tekintetében a kormányrendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja releváns. Ez alapján a rendelet alkalmazásában foglalkoztatottnak minősül az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél foglalkoztatott személy. A "foglalkoztatott" fogalmát a Tbj. 4. §-ának 5. pontja szerint kell értelmezni, vagyis foglalkoztatott az a személy, akit a köznevelési intézmény biztosítási jogviszony keretében foglalkoztat, vagy az a személy is e fogalom alá tartozik, aki a köznevelési intézmény területén végez munkát, de nem a köznevelési intézmény alkalmazottja? A fogalom konkrét meghatározása azért fontos számunkra, mert intézményünk konyhai dolgozókat alkalmaz az iskolák tálalókonyháin, de a dolgozók nem az iskolával, hanem az intézményünkkel állnak közalkalmazotti jogviszonyban. A tankerület arról tájékoztatott minket, hogy az 599/2021. Korm. rendeletben leírtakat kiterjeszti mindazon személyekre, akik az iskolákba belépnek, és a tanulókkal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Mivel intézményünk önkormányzati fenntartású, és alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak, rájuk – értelmezésünk szerint – az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak nem vonatkoznak, viszont a fenti esetben a konyhás munkakört ügyfelekkel közvetlenül érintkezőnek kell minősítenünk, és alkalmazni kell rájuk a rendeletben foglaltakat. De ha az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltakat a konyhás munkakör tekintetében alkalmazzuk, alkalmazni kell-e a többi alkalmazott tekintetében azzal a megkötéssel, hogy nekik pedig a 2. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott időpontban kell felvenniük az oltást? Kinek kell ebben az esetben az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak végrehajtását elrendelni?
Részlet a válaszából: […] ...való közvetlen érintkezés), hanem az 599/2021. Korm. rendelet kifejezett rendelkezése: a "köznevelési intézménynél" történő foglalkoztatás.Azt, hogy az 599/2021. Korm. rendeletet a többi alkalmazottjuk esetében is alkalmazni kell-e, csak akkor tudnánk megítélni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Oltásfelvétel elmulasztása – fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató az új szabályok szerint elrendelhet fizetés nélküli szabadságot annak, aki az előírt határidőn belül nem veszi fel a védőoltást. Megszakíthatja ezt a munkáltató, illetve elrendelheti több alkalommal is? Ha igen, hányszor?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedést a továbbiakban már nem teszi szükségessé. A szabály különösen nem használható fel jogszerűen arra, hogy a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettsége alól mentesüljön, azaz, hogy csak akkor rendelje el a munkavégzést, ha a munkavállalóknak ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Egészségügyi munkavállaló – ha nem oltható be

Kérdés: Hogyan foglalkoztatható a dolgozó Covid megbetegedési veszélynek kitett munkahelyen, akit egészségi állapota miatt nem lehet Covid-19 elleni védőoltásban részesíteni? Foglalkozás-egészségügyi szempontból a 61/1999. EüM rendelet és 18/1998. NM rendelet alapján, amennyiben biológiai tényező van a munkahelyen, és ez ellen védőoltással rendelkezünk, a munkaalkalmasság feltételeként biztosítania kell a munkáltatónak. A veszélyhelyzet alatt ezen, például ápolói munkakörben dolgozók eltiltandók a munkakörüktől? Ha igen, rehabilitációnak számít? Ha tovább foglalkoztatják, megbetegedés esetén a munkáltató elmarasztalása megtörténhet?
Részlet a válaszából: […] ...§).A fentiekből következően a védőoltást felvenni nem tudó egészségügyi alkalmazott esetén a munkáltatónak úgy kell eleget tennie foglalkoztatási kötelezettségének, hogy az érintettet a lehető legkisebb kockázatnak tegye ki. Ez az egyéni védőfelszerelésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.