Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után – az ajánlattétel időpontja

Kérdés: Egyik kolléganőnk jelezte, hogy gyermekgondozási szabadságáról szeptemberben kíván visszatérni. A harmadik gyermekével van távol, hét év után tér majd vissza. Ilyen esetben mikor kell elvégezni a kötelező béremelést? Először kiadjuk az időközben felhalmozódott szabadságokat, amelyekre még a távolléte előtti bérrel számoljuk a szabadságot, és csak a tényleges munkába állás előtt korrigáljuk a bérét? Mi a helyzet akkor, ha mégsem tudjuk tovább foglalkoztatni, és meg kell szüntetnünk a munkaviszonyát? Ekkor is kötelező a béremelés?
Részlet a válaszából: […] ...az pedig nem feltétele a törvényben előírt bérkorrekciónak, hogy a munkaviszony a távollét, a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnése után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Juttatás nélküli napok elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a GYED lejárta után nem igényelte időben a GYES-t, így van a két ellátás között nyolc nap, amelyet egyik juttatás sem fed le. Mivel négy hónap eltelt azóta, és csak most derült ki, hogy elszámolta magát, visszamenőlegesen nem tudja rendezni a hiányzó napokat. Visszamenőlegesen mi sem tudunk szabadságot számfejteni neki. Ebben az esetben milyen jogcímen tüntessük fel a nyolc kieső napot?
Részlet a válaszából: […] ...gondozza [Mt. 138. §(5) bekezdés a)-b) pontok]. Ennek értelmében munkajogi szempontból, amennyibena munkavállaló nem végez munkát, úgy fizetés nélküli szabadságnak számít mind aGYES, mind a GYED időtartama. Mivel pedig a törvény rendelkezései szerint azonidőszak, amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] Előzetesen az vetődik fel, vajon a külföldi cégmagyarországi fióktelepénél foglalkoztatott munkavállalók mely munkáltatóvalállnak munkaviszonyban. A Fióktelep tv. 18. § (2) bekezdése értelmében afióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Felszámolt munkáltató – kései munkavállalói bérkövetelés

Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.
Részlet a válaszából: […] A felszámolási eljárás befejezése után, a felszámolómegbízatásának megszűnését követően, a volt felszámolónak valóban nincsen márlehetősége arra, hogy a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből afelszámolási eljárás befejezésekor esedékessé váló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

13. havi illetmény – időarányos kifizetés

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály szerint a köztisztviselő tizenharmadikhavi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közszolgálatijogviszonnyal rendelkezik. Ha ennél kevesebb a közszolgálati jogviszonybantöltött ideje, akkor a tizenharmadik havi illetmény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.