Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni [Mt. 156. § (1) bek. a) pont, (2) bek.]. Az elszámolás a havibéres munkavállalót akkor érintheti, haa) a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaideje [Mt. 107. § b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Műszakpótlék a távolléti díj számításánál

Kérdés: Az új Mt. távolléti díjra való jogosultságot szabályozó részei 2013. január 1-jétől hatályosak (148-152. §). Azonban már 2012. július 1-jétől is, a munkavégzés alóli mentesítési időre járó juttatást és a végkielégítést nem átlagkeresettel, hanem távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj számítása tekintetében azonban még a régi Mt. volt az irány­adó 2012. december 31-ig. Maradt még 2012-ről néhány elszámolási kérdésünk. Így például a műszakpótlékot a régi Mt. 151/A. §-a alapján, egyszer pedig az új Mt. 147. §-a alapján is ki kell-e fizetnünk? Az is problémát okoz számunkra, hogy míg a régi Mt. definiálta a két-három műszakhoz kapcsolódó távollétidíj-szorzókat, addig az új Mt. ezeket a fogalmakat már nem ismeri. Nálunk a többség általánostól eltérő, több műszakos változó munkakezdésű munkarendben dolgozik. Mennyi a távollétidíj-szorzó erre a műszakrendre?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt.-nek a munkavégzés hiányában történő díjazásfizetésről szóló 147. §-a értelmében a munkavállalót az alapbéren vagy a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Hétvégi munkavégzés elszámolása

Kérdés: Munkahelyemen, egy múzeumban "folyamatos munkarend" van érvényben. A december hónapot szabadságon kell töltenie mindenkinek. Nekem nem fedi le a maradék 15 nap szabadságom a december hónapot, mivel ott 21 munkanap van. Erre hivatkozva 6 napot kell dolgoznom, amely napok szombat és vasárnapi napok lesznek a beosztás szerint. A szombat, illetve vasárnap ugyanolyan munkanapnak számít-e, mint a többi, vagy a vasárnapok kettőnek számítanak-e? Az így ledolgozott napok (3 szombat, 3 vasárnap) jogilag is 6 napnak számítanak?
Részlet a válaszából: […]  Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál,illetve munkakörben, vagy– a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli,illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.