Köztisztviselői alapvizsga-kötelezettség – a határidő számítása

Kérdés: A Kttv. 118. §-a rendezi a köztisztviselőkre irányadó alapvizsga szabályait, mely szerint előadói besoroláshoz két éven belül, felsőfokú végzettségnél egy éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Esetünkben a köztisztviselő 2013. október 14. napjától középfokú végzettséggel dolgozik II. besorolásban, így 2015. október 14-ig lett volna köteles teljesíteni az alapvizsgát. A vizsgakötelezettség teljesítésének 2 évéhez 266 nap hiányzott, mert 2014. október 21-től 2017. február 10-ig (843 nap) keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2017. május 8-tól 2020. július 27-ig (1176 nap) ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2021. január 4-étől ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED távolléten van. A köztes időkben GYES utáni szabadságon volt, vagyis tényleges munkavégzés szinte alig történt. 2020-ban felsőfokú végzettséget szerzett, átkerült az I. besorolási osztályba. Alapvizsgára 2020. októberi időpontra jelentkezett, de betegségre hivatkozással lemondta, nem végezte el. A veszélyhelyzet alatt is meg volt tartva ez a közigazgatási alapvizsga.
1. Hogyan kell értelmezni, kiszámolni ilyen hosszú távollétek esetén a határidőbe nem számítandó kieső időket, egybefüggően vagy a hosszú évek alatt azok összeadódnak? A megszakítások közötti időszak (GYES utáni kiadott szabadság: 2017. február-május között: 82 nap, 2020. július-december között: 65 nap szabadság, 15 munkanap, 60 nap táppénz) figyelembe vehető-e a 2 évbe, vagy csak majd a jelenlegi GYED miatti fizetés nélküli szabadság időszak után számítjuk újra a két évhez szükséges időszakot? (2021. január 4-től kell-e figyelni a 2 évből hiányzó 266 napot, vagy 266 nap-15 munkanap-82 nap szabadság-65 nap szabadság = 104 napra módosul a kötelezettsége az újbóli munkába állás napjától?)
2. A felsőfokú végzettség megszerzése befolyásolja-e a 2 éves vizsgakötelezettséget, azt kell-e 1 évre módosítani, vagyis a jogviszonyt meg kellett volna már szüntetni 2021-ben?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ez a jogszerű eljárás. Itt fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a keresőképtelenség teljes időtartama, így sem a 15 munkanapos betegszabadság, sem pedig a táppénzfolyósítás időtartama nem számít be a vizsga letételére nyitva álló határidőbe.2. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Pedagógusi ágazati szakmai pótlék – az összeg időarányosítása

Kérdés: A pedagógusoknak járó ágazati szakmai pótlékot hogyan számfejtjük egy hónapra, ha betegszabadságon vagy táppénzen volt a munkavállaló? Naptári napokkal osztjuk az ágazati pótlékot, vagy a munkanapok száma lesz az osztónap? Például 33 800 Ft a pedagógus ágazati szakmai pótléka, és 5 munkanapot volt táppénzen 2020. november hónapban, amelyben 21 munkanap volt. Ezek alapján mennyi ágazati pótlékra jogosult? Illetve, ha 5 munkanap betegszabadsága volt, akkor mennyi az ágazati pótléka?
Részlet a válaszából: […] A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – az Mt. vagy a Kjt., valamint az Nkt. végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni [Nkt. 64. § (1) bek.]. A pedagógus ágazati szakmai pótlékait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Krónikus beteg pedagógus munkavégzése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Amennyiben krónikus beteg egy pedagógus, milyen lehetőségei vannak az egészsége megőrzésére a maszkhasználaton és a távolságtartáson kívül? Élhet-e a táppénz lehetőségével? Adható-e számára fizetés nélküli szabadság? Iskolánk alapítványi iskola, tehát az Mt. hatálya alá tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...a pedagógus krónikus beteg, abban az esetben jogosult 15 munkanap betegszabadságra, majd annak lejártát követően táppénzre, ha krónikus betegsége egyben keresőképtelenséget is eredményez [Mt. 126. §, Ebtv. 43-49. §]. Az Ebtv. 43. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Várandósan betegállományban – a keresőképtelenség felülvizsgálata

Kérdés: Egyik kolléganőnk gyermeket vár, és bejelentette, hogy a negyedik hónaptól végig kiíratja magát betegállományba. Ez azt jelenti, hogy munkáltatóként a terhessége végéig elveszítem a munkaerejét, ugyanakkor köteles vagyok a betegszabadságára járó távolléti díj 70%-át, valamint a táppénze egyharmadát fizetni. Tekintettel a jelenlegi munkaerőhiányos időkre, tehetek-e valamit, hogy ezt a helyzetet munkaadóként elkerüljem?
Részlet a válaszából: […] ...orvosi vélemény alapján veszélyeztetett terhesnek bizonyul, és így nyilvánítják keresőképtelennek, a munkáltatót nem terheli a betegszabadságra járó távolléti díj 70%-a megfizetésének kötelezettsége, ez esetben a nő az első naptól táppénzre jogosult [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Keresőképtelenség okának közlése – kódszámokkal

Kérdés: Két hétig betegállományban voltam. Amikor visszatértem, a főnököm közölte, hogy nem hiszi el, hogy beteg voltam, és felszólított, hogy igazoljam, mi bajom volt. Köteles vagyok-e a munkáltatóval közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt voltam keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] ...6. §-ának (3) bekezdése szerint a járási hivatalnál kezdeményezheti a keresőképtelenség felülvizsgálatát. Ez a jog azonban csak a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt illeti meg, utólag nem. A felülvizsgálatot szintén orvos végzi, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Pedagógus szakmai gyakorlata – amikor a távollét is számít

Kérdés: Egy 2014. szeptember 1-jétől foglalkoztatott pedagógusunk 2017. július 10. és szeptember 30. között táppénzen volt, majd 2017. október 1-je és 2018. március 16. között CSED-et vett igénybe, 2018. március 18-tól április 17-ig GYED-et. 2018. június 12-én ismét aktív jogviszonyba került, de szabadságát töltötte. Mi vehető ezekből figyelembe szakmai gyakorlatként?
Részlet a válaszából: […] ...szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenségből a betegszabadság kimerítése után a táppénzfolyósítás ideje, mivel ezek alatt sem munkavégzés, sem bérfizetés nem történik. Ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Táppénz időtartama

Kérdés: Daganatos betegségem miatt 2018. május 2-ától előbb betegszabadságon, majd táppénzen voltam. 2018. december 1. és 2019. január 14. között dolgoztam, majd ismét betegszabadságot és ismét táppénzt vettem igénybe. Meddig maradhatok még táppénzen a mai naptól (2019. június 15.) számítva?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyban álló személynek) az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyévben maximum 15 munkanap betegszabadság lejártát követően jár táppénz. Az Eb-tv. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a táppénz általános szabályként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén

Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...beteg munkavállalónak is fel lehet mondani, a felmondási idő azonban legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 68. § (2) bekezdés a) pont]. Noha ez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Munkanap-áthelyezés elszámolása

Kérdés: Cégünk kéthavi munkaidőkeretet alkalmaz, a beosztásokat egy hónapra előre kihirdetjük. Anyaghiány miatt azonban előfordul, hogy az eredetileg munkanapra kiírt napokra mégis pihenőnapot adunk, amely helyett általában a következő héten kell egy plusznapot dolgozni, az egyik eredetileg betervezett pihenőnap helyett. Azon a munkanapon, amelyre a munkáltató heti pihenőnapot rendelt el, néhány munkavállaló táppénzes állományban, néhány pedig betegszabadságon van. E munkavállalók a munkanappá minősített pihenőnapon már keresőképesek. Kérdésem, hogy az elrendelt pihenőnapon a munkavállalók a heti pihenőnapra elrendelt munkanapon kötelesek-e munkát végezni a többi munkavállalóval azonos elbírálás szerint, vagy esetükben ez a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, illetve esetleg egyáltalán kötelesek munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a tényállás lényege az, hogy a munkáltató megváltoztatja az előre közölt munkaidő-beosztást, és egy eredetileg munkanapnak tervezett napra pihenőnapot ad ki, azzal, hogy egy későbbi pihenőnapra viszont munkavégzést rendel el. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...nem folyósítható, az e napon bekövetkező baleset – aktív biztosítási jogviszony hiányában – nem minősülhet üzemi balesetnek. A betegszabadság kapcsán abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló a sztrájk idején is köteles a munkavégzés helyén az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.
1
2
3
…
10