12 talált cikk a tanulmányi szerződés , munkaidő , adó kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló és a munkáltató tanulmányi szerződést kötnek. A tanulmányi szerződéssel érintett képzés tanórái mindig vasárnap kerülnek megtartásra. A munkáltató a képzés idejére mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkavállaló részére erre az időre távolléti díjat fizet. Az érintett munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Jól gondoljuk, hogy fenti esetben a munkáltatót nem terheli az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettség, mely szerint a munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani?

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy hacsak eltérően nem állapodnak meg a felek a tanulmányi szerződésben, a képzés miatti munkavégzés alóli mentesülés tartama nem vehető figyelembe a munkaidőkeret óráinak számításánál, mint teljesített munkaidő? Azaz a képzés tartama nem csökkenti az adott munkaidőkeretben beosztható órák számát (teljesítendő munkaidőt)?

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?

Kérdés: A törvény szerint nem köthető tanulmányi szerződés a tanulmányok elvégzésére, ha a munkáltató kötelezte a munkavállalót. A munkáltatói kötelezés kategóriájába tartozik-e, ha a munkavállaló munkaszerződésében vállalja, hogy a képesítési előírás alól kapott felmentésért cserébe a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítést egy éven belül megszerzi? Köthető-e ezzel a dolgozóval tanulmányi szerződés?

Kérdés: Közigazgatási szervként általunk foglalkoztatott, Mt. hatálya alatt álló munkavállalónk fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezmény méltányosságból történő biztosítása iránti kéréssel fordult hozzánk. Közszolgálati szabályzatunk erre minden dolgozónak lehetőséget biztosít, egyedi méltányolás alapján. Jogosan járunk-e el, ha kedvező vezetői döntés után, méltányosságból megadjuk a munkavállaló számára a fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezményt?

Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?

Kérdés: Leányvállalatunk egyik osztályán összesen hat fő dolgozik, akik közül ketten jelenleg éppen egyetemi záróvizsgáikra készülnek, míg további két kolléga is felsőfokú tanulmányokat folytat, és rendszeresen távol van. Egyiküknek sincs tanulmányi szerződése. A kérdésem az, hogy van-e bármilyen jogszerű lehetőségünk arra, hogy elejét vegyük a munkaszervezést teljesen ellehetetlenítő távolléteknek, hiszen a "hatemberes" munkát szinte képtelenség két kollégával elvégeztetni?

Kérdés: A munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttem. Ebben szerepel, hogy nem illet meg a támogatás akkor, ha a tanulmányaimat nem megfelelő eredménnyel végzem, és ezért félévet vagy tanévet kell ismételnem. A szerződés előírja, hogy amennyiben az előírt időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, a szerződést a munkáltató megszüntetheti, én pedig köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatás összegét. A munkáltatóm az említettek alapján arra hivatkozva kéri a támogatás visszafizetését, hogy nem fejeztem be az előírt tanulmányi időn belül az iskolát, nem tudom bemutatni az oklevelet. Azt állítja: saját hibámból nem tudtam eredményesen teljesíteni a vizsgáimat, pedig a vizsgákra felkészülési időt ő biztosította, szabadságom alatt nem kellett munkát végeznem, és hogy a tanulmányaim nem megfelelő eredménnyel történő folytatása miatt jogosan követeli vissza a támogatást. Úgy gondolom viszont, hogy nem saját hibámból nem fejeztem be időben a tanulmányaimat, mivel egy másik betöltetlen állás miatt két éve a munkaidő-kedvezményt alig tudtam igénybe venni, elmulasztottam az óráim jó részét, a vizsgáimat is nemegyszer halasztanom kellett. Ennek alapján is jogszerűen kéri a munkáltatóm a támogatás összegét?