21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Alacsonyabb alapbér a próbaidőre – az egyenlő bánásmód kérdése
Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
2. cikk / 21 Elutasított pályázat – a jogorvoslat lehetősége
Kérdés: Pályázatot adtam be egy állami szerv által közzétett álláshirdetésre. Amikor érdeklődtem a cégnél, azt a választ kaptam, hogy a pályázatomat elutasították. Többször kértem, hogy indokolják meg a döntést egy személyes találkozón, de választ nem kaptam, noha véleményem szerint a pályázati feltételeknek megfelelek. Az állást azóta sem töltötték be, a pályázat fenn van a honlapjukon. Ha van legalább egy olyan pályázat, amely megfelel a kiírt feltételeknek, köteles a munkáltató az állást odaítélni? Megteheti egy állami szerv, hogy indoklás nélkül utasít el egy pályázatot, miközben nem hirdet nyertest, az állás továbbra is betöltetlen? Tehetek-e bármit az állás elnyeréséért?
3. cikk / 21 Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben
Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
4. cikk / 21 Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok
Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
5. cikk / 21 Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során
Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
6. cikk / 21 Egyoldalú munkáltatói juttatás (bónusz) felülvizsgálata
Kérdés: Termékmenedzser vagyok, értékesítéssel foglalkozom. Az alapbérem mellett minden hónapban a teljesítményemtől függően bónuszt is kapok, ami az alapbérem 50-70%-a is lehet. A bónuszhoz teljesítendő feltételeket a vezetőm határozza meg, amit két okból is igazságtalannak tartok. Egyrészt, nem mindenkinek azonosak a mutatószámai, vannak kollégák, akik jóval könnyebben teljesíthető elvárásokat kapnak (könnyebben eladható termékekkel dolgoznak). Másrészt, akit "termékszakértői" munkakörbe soroltak be, annak alapból magasabb bónusz jár, pedig ugyanazokkal a termékekkel dolgoznak, mint én is. Hova fordulhatok segítségért, hogy ezt a méltatlan rendszert meg lehessen változtatni?
7. cikk / 21 Alapbéremelés elutasítása
Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
8. cikk / 21 Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén
Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
9. cikk / 21 Jutalom rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak
Kérdés: Ha rokkantsági ellátásban részesülök, a munkáltatóm adhat-e valamilyen formában jutalmat, ha a többi kollégám minden hónapban kap mozgóbért?
10. cikk / 21 Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"
Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?