Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a kérdések megválaszolása során nyilvánvalóan a rendelkezésünkre álló tényállásból indulunk ki. Így e körben különös a jelentősége, hogy a munkaszerződésben rögzített kezdeti 500 000 Ft havi "munkabért" (vélhetőleg ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Felmondás telephely lebontása miatt

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződést általános szabály szerint csak közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). Ha a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkahely tényleges megszűnése esetén egy másik munkavégzési helyen, másik munkakört ajánl fel, a munkavállaló nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés kötelező elemeként meghatározandó alapbér összegét a felek bizonyos korlátok között szabadon határozhatják meg. Legalább a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.] elérő alapbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkaköri feladatok bővülésének hatása a munka díjazására

Kérdés: Műszakvezetői munkakörben dolgozom. 2018-ban egy új területet akarnak hozzánk csatolni, ami teljesen eltérő jellegű technológia a mostani területeméhez képest, tehát nem pusztán bővítésről van szó. A beosztottjaim száma 14-ről 18-ra fog növekedni. A szerződésem megkötésekor ez még nem volt tervben, így abban nem is szerepel, még szóban sem említettek ilyet. Kérhetek-e ezért pluszbért? Van-e olyan szabály az Mt.-ben, hogy "több munkáért több bér jár"?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által írottakból arra lehet következtetni, hogy a munkaköre lényegében nem fog változni, "csupán" a munkáltató által használt technológia módosul részben, valamint a beosztottjainak száma fog bővülni. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely a munkakörbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indultunk ki, hogy Ön és munkáltatója között olyan munkaviszony áll fenn, melynek keretében, különmegállapodás alapján, 2016 decemberétől szakvezetői munkakört lát el többletdíjazás ellenében. Az Ön által leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: A munkavállaló 2016. január 1-jétől 2016. szeptember 30-ig nyolcórás munkaviszonyban állt, utána munkaszerződés-módosítással részmunkaidőben, napi négy órában lett foglalkoztatva. A munkaviszonya 2016. november 14-én megszűnt. 32 munkanap szabadság járna neki egész évre, amiben van négy munkanap gyermek után járó szabadság is. 10 munkanap szabadságot vett ki, még a nyolcórás munkaviszony alatt. A munkaviszony-megszűnésig járó szabadságot szabadságmegváltásként kifizetjük. Az időarányosan megváltott szabadságnapok száma mennyi? Valamint a gyermek utáni pótszabadság arányosítható-e? Jelen esetben a szabadságmegváltás számítását meg kell bontani a nyolcórás teljes munkaidős, illetve a részmunkaidőre való áttérés utáni időtartamra? Hiszen még a nyolcórás időszakából is maradt ki nem adott szabadság.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Ez alól csak az apai pótszabadság jelent kivételt. A számításnál a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Jelen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

32 órás heti munkaidő bevezetése és elszámolása

Kérdés: Cégünknél egyes munkavállalókkal közös megegyezés alapján szeretnénk a heti 40 órás munkaviszonyukat 32 órássá alakítani. Ez lehet teljes munkaidő? Ha heti 4 napot dolgoznak 8 órában, illetve az is előfordulhat, hogy egyik héten csak 3 napot, utána pedig 5 napot, akkor az elszámolásokat kizárólag munkaidőkeret alkalmazásával lehet megoldani? Olyan lehetséges, hogy függetlenül a munkarend szerinti munkaidőtől, a dolgozók minden esetben megkapják a havi bérüket?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő mértékének megváltoztatásához a munkaszerződés módosítása kell, közös megegyezéssel (Mt. 58. §). A munkáltató tehát egyoldalúan nem csökkentheti a teljesítendő munkaidőt, mivel a le nem dolgoztatott órákat állásidőként ekkor is ki kell fizetnie (Mt. 147....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Minimálbér-emelés és munkaszerződés-módosítás

Kérdés: 2014. december 19-én munkaszerződést kötöttünk egy új munkavállalóval 2015. január 5-i munkaviszonykezdettel. A munkaszerződésben minimálbért határoztunk meg, a 2014-es szabályok szerint havi 101 500 Ft-ot. 2015-re azonban az év végén, de már a munkaszerződés megkötése után magasabb minimálbért határoztak meg. Ennek megfelelően módosítanunk kell a munkaszerződést, vagy mivel 2014-ben kötöttük, maradhat a korábbi díjazás?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.], alapbérként pedig legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek.]. 2014-ben a kötelező legkisebb munkabér, vagyis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Mozgó bér bevezetése – munkáltatói kötelezettségvállalással

Kérdés: Dolgozóinkkal a munkaszerződésben bruttó havi alapbér vagy órabér fizetésében állapodtunk meg. Vezetőink mozgó bért szeretnének bevezetni a bérezés kiegészítésére, melynek összegéről havonta a munkáltató lenne jogosult dönteni a munkavállalók teljesítménye alapján. Úgy gondolják, hogy ez a dolgozókra is ösztönző hatással lenne. Milyen feltételei vannak a mozgó bér bevezetésének? Kell-e a munkaszerződéseket módosítani, amelyek most csak időbérről rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja [Mt. 137. § (1) bek.]. Jelen esetben a mozgó bér nem lenne más, mint az időbérként meghatározott alapbéren felül járó, alapvetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló arra irányuló kérését, hogy a fizetés nélküli szabadságról történő visszatérését követően a gyermek hároméves koráig a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben kerüljön foglalkoztatásra, a munkáltatónak nem áll módjában megtagadni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.
1
2