Szabadság kiadása vagy megváltása határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: A január 31-ig tartó négy hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállalót megillető két munkanap (20/365×31 = 1,69 = 2) időarányos alapszabadságát a munkáltató nem a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő terhére osztja be [Mt. 124. § (1) bek.], hanem a munkaviszony automatikus megszűnése után azt pénzben megváltja (Mt. 125. §). Ha ez szabálytalan, munkaerő-kölcsönzés esetén kit terhel a felelősség? Aki a munkaidő-beosztást elkészítette (kölcsönvevő), vagy aki a munkabért ily módon elszámolta (kölcsönbe adó)? Jogos-e két nap fizetetlen (igazolatlan) távollét alkalmazása, ha a munkavállaló az utolsó két munkanapon a munkaidő-beosztása ellenére nem megy be dolgozni, hanem helyette önhatalmúlag kiveszi a munkáltató által beosztani elmulasztott, de őt jogosan megillető két munkanap fizetett szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Évente hét munkanap az, amivel – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló maga rendelkezik. Az év közben kezdődő vagy megszűnő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Elmaradt munkabér és igazolások követelése

Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet a válaszából: […] Ha a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondta a munkaviszonyát [Mt. 79. § (1) bek. a) pont], az a jognyilatkozat közlésével hatályosult, így ennek megfelelően még aznap megszűnt a munkaviszonya. Az nem derül ki a kérdéséből, hogy a megszüntetésre írásban került-e sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Munkában töltött időnek minősül egyebek mellett a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 95. §-a szabályozza, hogyan kell a hó közben, illetve a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnő munkaviszonyok esetén a munkabért elszámolni. Az elszámolás során először azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésének időpontjáig az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Határozott idejű munkaviszony megszüntetése a projekt megszűnésével összefüggésben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik december 31-ig, viszont a projekt, amiért felvettük, úgy néz ki, hogy meg fog szűnni augusztus 31-ig. Ilyen esetben ki kell a fizetni a távolléti díjat december 31-ig a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] Elsőként szükséges utalni arra, hogy ha a munkavállalóval december 31-ig kötöttek határozott idejű munkaszerződést, ám ezen időpontot megelőzően, már augusztus 31-én megszűnik az a projekt, amelyre alkalmazták, és a munkaszerződés nem tartalmazza azt, hogy a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által

Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
Részlet a válaszából: […] Mivel a tényállás alapján nem utal semmilyen körülmény arra, hogy a próbaidő még fennállt volna, feltételezzük, hogy nem ennek tartama alatt szüntette meg a munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondással. Szükséges azt is rögzíteni, mivel a leírtak alapján nem állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkaviszony megszűnésének időpontja

Kérdés: Melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya annak a munkavállalónak, aki az adott héten éjszakai műszakban – 22 órától 6 óráig – dolgozik, és például november 21-én, szerdai napon jött utoljára dolgozni? Helyes az a szemlélet, mely szerint a biztosítási jogviszony járulékfizetéshez kötött, ami utoljára november 21. napja vonatkozásában áll fenn? Vagy a következő nappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél utáni időszakban is történt még munkavégzés? Hogyan járok el szabályosan?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a munkavállaló utolsó munkanapjának lejártával maga a munkaviszony is megszűnik. A munkavállaló utolsó munkanapja november 21-én kezdődik, a munkaidő-beosztására tekintettel éjszakai munkavégzésre kötelezett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Konkurencia a munkahely falai között

Kérdés: Egyik ügyfelünk közlése nyomán kiderült, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalónk a saját hasznára kezdett el dolgozni, azaz az ügyfél megkeresését – ahelyett, hogy továbbította volna – elfogadta, és a cégünk által biztosított számítógépen, valamint szoftverek segítségével önállóan elkezdte teljesíteni a "megrendelést". Utánanéztünk, és kiderült, hogy ezt a tevékenységét folyamatosan, napi rendszerességgel folytatja. Úgy gondoljuk, hogy ezért indokolt lenne felmondani a munkaviszonyát, de nem akarunk végkielégítést fizetni neki. Mikor járunk el jogszerűen, illetve hogyan járunk a legjobban?
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállás kellő alapot teremt a munkáltatói felmondásra, és mivel a munkavállaló magatartásával kapcsolatos az ok [Mt. 66. § (2) bek.], eleve nem jár végkielégítés [Mt. 77. § (5) bek. b) pont]. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló magatartása olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Elkésett azonnali hatályú felmondás próbaidő alatt

Kérdés: A munkavállalónk még próbaidőn volt, amikor fény derült arra, hogy az egyik kollégájával rendszeresen pénzt vesz ki a kasszából. Az eset tisztázása érdekében megbeszélést tartottunk, de a munkavállaló ezen nem jelent meg. Ezért a munkaviszonyát próbaidő alatt (indokolás nélkül) azonnali hatállyal felmondtuk, és az erről szóló levelet tértivevényes küldeményként adtuk fel postán. A küldemény azonban a "nem kereste" jelzéssel jött vissza, a próbaidő azonban már ebben az időpontban lejárt. Jogszerűen jártunk-e el, azaz megszűnt-e a munkavállaló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony kétséget kizáróan megszűnt, ugyanis általános szabály szerint a megszüntetésre irányuló jognyilatkozat közlése az abban foglaltak szerint a munkaviszony megszűnését eredményezi. Az már más kérdés, hogy ilyenkor a megszüntetés jogszerű volt-e vagy sem. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Munkaviszony megszüntetése a munkavállaló részéről

Kérdés: Bértámogatással vagyok foglalkoztatva, de nem vált be számomra a munkahely. Milyen feltételekkel mondhatok fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy a bértámogatás a konkrét esetben mit jelent. Ebből következően abból indulunk ki, hogy Ön munkaviszony keretében kerül foglalkoztatásra, vagyis a jogviszony az Mt. hatálya alá esik, arra e törvény általános szabályai vonatkoznak. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
1
2
3