Pedagógus tiltakozása a kötelező oltakozás ellen

Kérdés: 1993 óta dolgozom közalkalmazottként, egy általános iskolában vagyok tanár. Oltakozni nem fogok, ezért januártól a mostani állás szerint fizetés nélküli szabadságra küldenek. Védettségi igazolvánnyal rendelkezem, ami 2022. január 16-ig érvényes. Az 599/2021. Korm. rendeletről szóló tájékoztatót és a nyilatkozatot még nem vettem át, mert kértem, hogy postán küldjék ki. A fizetés nélküli szabadság alatt vállalhatok-e másodállást, illetve lehetek-e óraadó egy másik intézménynél? Jogszerű-e, hogy a munkáltató egy már meglévő kinevezést egyoldalúan módosít, és oltáshoz köti a munkakör betöltését? Megteheti-e a munkáltató, hogy végkielégítés nélkül elküld, ha nem oltatom be magam? Ha a veszélyhelyzet januárban lejár, és nem lesz meghosszabbítva, akkor ez a kormányrendelet januárban érvényét veszti? Van-e jogorvoslatra lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] ...kötelessége szünetel, de ugyanúgy terheli többek között az együttműködési kötelezettség, illetve meg kell tartania a Kjt. összeférhetetlenségre vonatkozó általános szabályait. Noha nem kizárt, hogy a fizetés nélküli szabadság tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél

Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató (a köznevelési intézmény).A köznevelési intézmény vezetőjének vizsgálnia kell, fennáll-e összeférhetetlen helyzet. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos munkáltatói jog az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése alapján a köznevelési intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Közalkalmazotti jogviszony létesítése a felmentési idő alatt

Kérdés: Pedagógusként állok közalkalmazotti jogviszonyban. Átszervezés miatt felmentettek, jelenleg a felmentési idő alatt még dolgozom. Létesíthetek-e közben máshol közalkalmazotti jogviszonyt? Kihat-e ez a végkielégítésre való jogosultságomra?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazotti jogviszony fennáll, további munkavégzésre irányuló jogviszonyt a közalkalmazott csak az összeférhetetlenségi szabályokra tekintettel vállalhat. A Kjt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Óvodavezető összeférhetetlensége

Kérdés: Az önkormányzat pályázatot írt ki óvodavezetői poszt betöltésére. A jelentkező (az egyik jelenleg is ott dolgozó óvónő) megfelelt a feltételeknek, azonban ő a családi betéti társaság beltagja, képviseleti joggal. A betéti társaságban férje autószerelőként dolgozik, fia pedig nemzeti dohányboltot vezet. Összeférhetetlen-e ez a vezetői kinevezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető. Az Nkt. nem tartalmaz olyan összeférhetetlenségi szabályt, mely erre az esetre vonatkozna.Az óvodavezetői állásra pályázó jelöltnek a saját tulajdonában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: Az Mt. alapján folytatjuk oktatási és szociális területen tevékenységünket. Oktatási intézményünkben kinevezéssel rendelkező intézményvezetőre vonatkozik-e összeférhetetlenségi szabály, ha a szociális intézménynél szintén intézményvezetői feladatokra kapott kinevezést? Elláthat-e két intézményvezetői feladatot egy fenntartó alá eső intézménynél?
Részlet a válaszából: […] ...vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok eltérőekmunkaviszony és közalkalmazotti jogviszony esetén. A kérdésből nem állapíthatómeg egyértelműen, hogy a két intézmény élére kinevezett vezető mely törvényhatálya alá tartozik. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Két határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Egyik pedagógus közalkalmazottunk határozatlan idejű kinevezéssel rendelkezik. A tavalyi évben egy másik intézménynél egyéves határozott idejű kinevezést kapott, amely mellett el tudta látni az órait nálunk is, mivel nem volt időbeli egybeesés. Most a másik intézmény szeretné határozatlan idejűvé módosítani a kinevezését. Lehetséges-e, hogy egy személy két határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álljon?
Részlet a válaszából: […] ...további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapjánbetöltött munkakörével összeférhetetlen [Kjt. 41. § (1) bek.]. Azösszeférhetetlenség szempontjából annak önmagában nincs jelentősége, hogy amásik (további) munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Áthelyezés -további jogviszony létesítése az eredeti munkáltatóval

Kérdés: Közalkalmazottunk áthelyezéssel úgy került át egy másik Kjt.-s munkáltatóhoz, hogy közben intézményünknél maradt részmunkaidősként. Az áthelyezéskor kiadtuk a közalkalmazott részére a teljes munkaidős jogviszony megszűnését igazoló okmányokat, azonban a fennmaradó státuszára tekintettel nem tudjuk egyértelműen értelmezni a Kjt. szabályait. Ebben az esetben az áthelyezés az intézményünk részéről jogviszony-megszüntetésnek vagy módosításnak minősül-e? Kell-e a közalkalmazott részére új kinevezést készítenünk, vagy elég a kinevezésének módosítása? A közalkalmazottnak még az előző évről is maradt ki nem adott szabadsága, ezért kérdéses, hogy a részére járó előző évi és tárgyévi szabadságot az áthelyezés időpontjában ki kell-e fizetnünk, vagy a részmunkaidős jogviszonyában lehetséges-e azt kiadnunk?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatóval szemben csupán arra köteles, hogy előzetesenírásban bejelentse jogviszony-létesítési szándékát. A munkáltató azonbanösszeférhetetlenség esetén a jogviszony létesítését írásban meg is tilthatja,ezzel az intézkedésével szemben a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.