Miközben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) vezetői azt hangsúlyozzák, hogy a munkaügyi jogszabályok betartatását, a munkabiztonság javítását nemcsak a szankciók szigorításával, hanem a társadalmi partnerség erősítésével lehet elérni, a munkaadói érdekképviseletek arra hívják fel a figyelmet, hogy a "szégyenlistával", a jogsértések közzétételével éppen a partnerség kerül veszélybe.
Újabb szigorítás
A szaktárca és az OMMF az illegális foglalkoztatás további visszaszorulását várja a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény újabb szigorításától. Ennek része, hogy a feketefoglalkoztatásban leginkább érintett ágazatokban – például az építőiparban – április elseje óta a megbízó cég felelőssége is, hogy alvállalkozója legálisan alkalmazza a munkavállalót.
A közbeszerzési törvény tavalyi változtatása nyomán akár öt évre is eleshetnek az állami forrásoktól, illetve megrendelésektől a feketefoglalkoztatók. A jogszabályi regulák mellett a munkaügyi vizsgálatok szaporodása is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly több mint 12 ezer munkaadónál 42 ezer feketemunkást lepleztek le az ellenőrök, az idén pedig már az év első négy hónapjában – április 30-áig - elérte a 19 ezret a lebukott feketemunkások száma.
Tavaly a 700 ezer hazai vállalkozás közül alig több mint 45 ezer szervezethez látogattak el a munkaügyi felügyelők. Igaz, a legtöbbnél – 36 ezer cégnél – felfedtek foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságot. Az OMMF statisztikája szerint az elmúlt évben a cégekre több mint hétmilliárd forint bírságot róttak ki - hárommilliárddal többet, mint az azt megelőző évben -, s ebből ötmilliárdot a foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanság, mások mellett a munkabér kifizetésének hiányosságai, a munkaidő hanyag nyilvántartása, illetve a pihenőidei vagy munkaszüneti dolgoztatás miatt.
Munkaszerződés nélkül
A munkaügyi felügyelők a feketemunka legváltozatosabb formáit tárták fel, a klasszikus "zsebből fizetés" mellett gyakorta találkoztak az alkalmi munkavállalási könyv szabályainak kijátszásával csakúgy, mint a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásával.
Rendszeres, hogy - különösen az építőiparban – a vállalkozások nem kötnek munkaszerződést alkalmazottaikkal, pe-dig ez a lehető legnagyobb kiszolgáltatottságot eredményezi. Legutóbb – áprilisban – egy átfogó ellenőrzés során az épülő egri pláza területén tizennégy munkáltatónál 101 munkást ellenőriztek, döbbenetes eredménnyel. Kiderült, hogy hét foglalkoztató összesen 45 személyt alkalmazott feketén, akik nem tudtak írásos szerződést felmutatni, illetve nem jelentették be őket, s alkalmi munkavállalói könyvük sem volt kitöltve. A szabálytalanul foglalkoztatott alkalmazottak közül tizenegy román állampolgárnak nem volt a munkavégzés helyére érvényes munkavállalási engedélye. De nem csak a vállalkozások, az állam is alkalmaz feketemunkásokat. Egy régészeti feltárásnál például nemrégiben kiderült, hogy az érintett múzeum bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalókat.
A tapasztalatok szerint a munkáltatók sok dolgozót érintően szegik meg az alapvető élet- és munkakörülményeket befolyásoló törvényi előírásokat, például a munka- és pihenőidő szabályait is. Gyakran előfordult, hogy csak részben fizették ki a munkabért, a munkaidővel kapcsolatos adatokat nem vagy hiányosan tartották nyilván, s jogellenes munkaerő-kölcsönzést végeztek. Jelzések szerint ugyanakkor a munkaügyi jogsértéseknek csak kisebb része válik nyilvánossá, a munkavállalók – jogismeret hiányában és munkahelyi kiszolgáltatottságukból eredően – az őket ért jogsérelmek nagyobb részét megtorlatlanul hagyják, gondjaikat eltitkolják.
Kiszervezett munkavállalók
Papp István, az OMMF elnöke elmondta: folyamatosan nő a panaszok, a közérdekű bejelentések száma azóta, hogy a munkaügyi jogsértéseket tavaly szeptember óta nyilvánosságra hozzák. Ennek ellenére úgy véli, a törvényi korrekciók után kedvező irányzat indult el a munkáltatók magatartásában, amit mutat, hogy nőtt az állam bevétele, viszont a bejelentett munkavállalók számának gyarapodásával párhuzamosan emelkedett a feltárt feketemunkások száma.
Például az egyik vendéglátóhelyen egy korábbi ellenőrzés felfedte, hogy egyetlen munkavállaló sem volt bejelentve, egy újbóli "vizitálásnál" azonban a felügyelők már azt tapasztalták, hogy valamennyi dolgozót szabályosan bejelentve, munkaszerződéssel foglalkoztatták. Negatív tendencia viszont, hogy olyan munkavállalókat is kiszerveznek a munkáltatók – elsősorban személy- és vagyonvédelmi, építőipari és vendéglátó cégek – AM-könyves foglalkoztatásba, akiket korábban teljes munkaidőben alkalmaztak.
Papp István szerint visszatartó erőnek bizonyult, hogy csak azok a munkáltatók részesülhetnek állami támogatásban, amelyeknek rendezettek a munkaügyi kapcsolataik, illetőleg csak azok lehetnek közbeszerzési eljárásban ajánlattevők, amelyek nem foglalkoztattak bejelentés nélkül alkalmazottakat, s nem sértették meg a külföldiekre vonatkozó foglalkoztatási szabályokat sem.
Visszatartó erő az is, hogy a hatóság – internetes honlapján – közzéteszi a munkaügyi jogsértést elkövetett munkáltatók adatait. Közel húszezer cég szerepel a listán, ugyanakkor több mint 400 ezer lekérdezés történt ebben az időszakban. Egyrészt azok az állami szervezetek érdeklődtek, amelyek odaítélik a támogatásokat, illetve elbírálják a közbeszerzési eljárást. Ma már egyre több munkáltató gondolkodik úgy, hogy a netán több millió forintos bírság rendben van – hiszen előfordul, hogy az OMMF olykor húszmilliós bírságot is kiszab a súlyos jogsértést ismételten elkövetőkkel szemben -, azt viszont nem találják rendben lévőnek, hogy több évre kimaradnak a közbeszerzésből, nem indulhatnak pályázatokon – mondta a főfelügyelőség elnöke, aki indokolt döntésnek tartja a fővállalkozó-alvállalkozói felelősségi viszony törvényi rendezését.
A jogszabály kimondja: ha a fővállalkozó senkit sem bízott meg a feladat ellátásával, és nem követeli meg annak elvégzését, akkor ő a felelős, ha egy munkahely balesetveszélyes. A törvényi szigorítás a munkaügy területére is vonatkozik: ha a munkáltatók letagadják, hogy feketén foglalkoztatják az ott dolgozókat, akkor vélelmezhetően a fővállalkozó a foglalkoztató.
Változott a bírságpolitika
Papp István szerint nem megengedhető az sem, hogy egy fővállalkozó olyan szervezettel szerződjön, amelyiknek nincs Magyarországon képviselete. Gyakori, hogy amikor szerződést kell kötni, pénzt kell felvenni, mindig van a cégnek törvényes képviselője, azonban ha a hatóság emberei megjelennek, az illető "nincs Magyarországon", s "nem tudják, mikor érkezik", így nem is tudják az ellenőrzés során meghallgatni.
Az OMMF ellenőrzési akcióira továbbra is elsősorban az építőiparban, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, a vagyonőrzésben, a kereskedelemben, illetve a feldolgozóiparban lehet számítani, azon vállalkozásoknál, ahol nagyszámú munkaerő-kölcsönzés zajlik. A hatóság vezetője arra számít, hogy a munkaadók nagy része partnerként segíti a szisztematikus vizsgálatokat. Szerinte ugyanis "piacgazdaság ide vagy oda", nemcsak a hatóság, hanem a partnerek felelőssége is, hogy rend legyen a munkaügy területén.
Az elnök kijelentette: megváltozott az OMMF bírságpolitikája. "Azt mondtuk a munkáltatóknak, hogy letesszük a fegyvert bizonyos területeken, különbséget teszünk a feketefoglalkoztatás és a kisebb szabálysértések között" – mondta Papp István, aki az utóbbi kategóriába sorolta például a szabadságkiadás anomáliáit, illetve a munkaidőadatok regisztrálásának elmulasztását. Eszerint csak a súlyos jogsértések vonnak maguk után anyagi szankciót. Az enyhébb szabálytalanságokért ugyanakkor az első esetben nem rónak ki bírságot, csak a jogsértés megszüntetésére hívják fel a figyelmet.
Túlzott szigor
Ezen állítást viszont – a tagszervezetektől kapott információi alapján – cáfolja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc szerint a kisebb jelentőségű, hanyagságból, oda nem figyelésből elkövetett hibát is azonnal és keményen büntetik a felügyelők. A jogsértések nyilvánosságra hozataláról pedig úgy fogalmazott: tisztelik az OMMF törekvését, hogy tisztítsa a fekete "munkaerőpiacot", de a kiszerkesztéssel elveszíti a munkaadók partnerségét. A főtitkár ugyanakkor megerősítette, hogy a legálisan foglalkoztató, tisztességesen működő vállalkozásoknak is elemi érdekük, hogy tisztuljon a munkaerőpiac, hiszen a feketefoglalkoztatás visszaszorítása javítja a versenyképességüket.
A munkaügyi felügyelőségnek nem jó az imázsa – állapította meg a főtitkár, aki szerint az lenne jelentős lépés a feketemunka kifehérítéséhez vezető úton, ha a felügyelők elsősorban a "minden jogtól elrugaszkodott réteget ellenőriznék rajtaütésszerűen, akik a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a kereskedelemben valamiféle vagyontömeget üzemeltetnek, s rabszolgákat tartanak". Dávid Ferenc kifogásolja, hogy az OMMF működtetését a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozzák, hiszen a befizetések háromnegyedét a munkaadói oldal fizeti be. Szerinte a hivatalok fenntartása az állam feladata.
A munkaügyi szabálytalanságok következményeit elemezve a főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy azokon a munkahelyeken, ahol sok feketemunkást foglalkoztatnak, aránytalanul magas a munkabalesetek száma. "Ahol a munkaviszony nincs rendezve, ott az életvédelem sem garantált" – mondta.
Dávid Ferenc az igazi feketemunkát üldözné akciószerűen, szerinte az iratellenőrzésnek, a jelenléti ív vizsgálatának másodlagosnak kell lennie. Úgy látja: a tisztulás nem elég gyors, a tisztességes munkaadók körében pedig a munkaügyi felügyelőség azért nem népszerű, mert a vállalkozások nem érzik, hogy értük is dolgozik. Azt tapasztalják, hogy a felügyelők nem merik az igazán kemény helyeket meglepni, mert szinte az életükkel játszanak. Adott régióban ugyanis – Békés vagy Szabolcs megyében – pontosan tudják, hogy hol sértik meg kirívóan a foglalkoztatás szabályait.
Az EU is szigorít
A közbeszerzési pályázattól való eltiltással, az uniós támogatások visszafizetésével és egyéb büntetésekkel sújthatják az alkalmazottakat feketén foglalkoztató cégeket az Európai Unióban, ha a döntéshozók elfogadják az Európai Bizottság e témában hamarosan elkészülő terveit. Az "EU kormányának" alapgondolata az, hogy azokat sújtsák uniós szinten is harmonizált szankciókkal, akik felveszik a letelepedési és munkavállalási engedély nélküli személyeket. Brüsszel ezt azért is fontosnak tartja, mert a feketemunkát az illegális bevándorlás egyik fő okának véli. Becslések szerint több millióra tehető az EU tagországaiban szabályszerű papírok nélkül tartózkodók száma – évente félmillió ilyen személy érkezik a 27 államba a jobb megélhetés reményében.
A bizottsági elképzelés ugyanakkor bátorítja azokat a munkavállalókat, akiket feketén foglalkoztatnak. Akár legális munkalehetőséget is kínálnának számukra, ha együttműködnek a hatóságokkal, illetve a törvényesen alkalmazottakkal megegyező bért is követelhetnének. Az új terv elsősorban a legnagyobbaknak tartott felvevőpiacokon, az építőiparban és a mezőgazdaságban igyekszik lecsapni a feketemunkásokat foglalkoztatókra. A szabálytalankodó építőipari cégek például évekig nem indulhatnak közbeszerzési pályázatokon, az agrárvállalkozásokat viszont uniós támogatásuk visszafizetésével sújthatják. A javaslat – amelyet még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk ahhoz, hogy életbe léphessen – csak az Európai Unión kívüli országokból érkezőkre vonatkozik majd.
Hátrányban a jogkövetők
A munkaadói érdekképviseleteknek szimpatikus is lehet, hogy jogkövető magatartásra szorítják a vállalkozásokat – mondta megkeresésünkre Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára. Szerinte a vállalatok döntő többsége, az MGYOSZ tagvállalatai kizárólag a jogszabályi kereteknek megfelelően tevékenykednek. Már pedig aki így működik, annak komoly versenyhátrányt jelent, ha mások viszont áthágják a szabályokat. Utóbbiak versenyképesebbek a különböző munka- és adóügyi szabályok be nem tartása, a foglalkoztatási előírások megszegése következtében – hangsúlyozta a főtitkár.
A jogsértők, a szabályszegők nyilvánosságra hozataláról a főtitkár azt gondolja, hogy a legálisan működő vállalkozásoknak komoly szankciót jelent. E módszer viszont a nem legálisan, az ellenőrzés hatálya alól bizonyos technikákkal kibújni képes cégeket nem tartja vissza a legkülönfélébb munkaügyi szabálytalanságok elkövetésétől. Az egyre intenzívebb ellenőrzés ugyanakkor nyilvánvalóan olyan ellentmondásokat is felszínre hoz, amelyek a vállalatokat sérthetik.
Az MGYOSZ – mások mellett – szorgalmazza, hogy az ellenőrzésről szóló jogszabály a kevésbé súlyos szabálysértések esetén adjon lehetőséget a hiányosságok korrigálására, az ellenőrzések során hozott szankció pedig legyen arányban a jogellenes magatartással – hangsúlyozta Wimmer István. Olykor a szövetséghez tartozó vállalatok úgy érzik, indokolatlanul sújtja őket a szankció. Ezek közé sorolják azt is, hogy a legkisebb szabálysértés vagy hiba esetén is felkerülhetnek a "szégyenlistára", illetve, hogy nem vehetnek részt a közbeszerzési és egyéb pályázatokon.
Az MGYOSZ tagszervezetei azt is kifogásolják, hogy gyakran a büntetés túl súlyos ahhoz képest, amit elkövettek, különös tekintettel arra, hogy – mint ez közismert - az igazi szabálysértők legtöbbször nem is kerülnek az ellenőrök látókörébe. "A hatóságok, érthetően, kizárólag a legálisan, a rivaldafényben működő, adatot szolgáltató vállalkozásokat ellenőrzik" – fogalmazott a főtitkár, aki szerint e ponton felborul az a közös jogalkotói szándék, hogy a jogszabály azokat sújtsa, akik notóriusan áthágják a törvényeket, és ezzel rontják a piacot.
Mindazonáltal a szövetség – bár hiányolja a toleranciát a nyilvánvalóan csak figyelmetlenségből kisebb jogsértéseket elkövető cégekkel szemben – a tisztességes piaci magatartást tanúsító vállalkozások érdekében jó kapcsolatot igyekszik ápolni az ellenőrző hatósággal – hangsúlyozta Wimmer István, aki szerint az eseti ügyeket nagyon óvatosan kell kezelnie mindkét félnek.
