A Munka Törvénykönyve (Mt.) alkalmazásában a munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi (a továbbiakban: kölcsönzés) (Mt. 193/C §). A kölcsönzési tevékenység feltételeit két jogszabály rendezi. Egyrészt az Mt., mely szerint kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet lehet, amelyik megfelel az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek, és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette [Mt. 193/D § (1) bekezdés]. Így nem folytathat például kölcsönzési tevékenységet az egyéni vállalkozó, a társadalmi szervezet, a betéti társaság vagy - tagjai vonatkozásában - a diákszövetkezet. Másrészt meg kell felelni a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet előírásainak.

Nyilvántartásba vétel

A kölcsönbeadónak a székhelye szerinti munkaügyi központnál nyilvántartásba kell vetetnie magát. A munkaügyi központ ezt kérelemre akkor teljesíti, ha

- a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,

- a kölcsönbeadó által foglalkoztatott legalább egy személy a rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal,

- a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, továbbá

- a rendelet által előírt esetekben a vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.

Ha a kérelmező a tevékenységét több telephelyen folytatja, a szakmailag megfelelő alkalmazottal és irodával valamennyi telephelyén rendelkeznie kell.

Alkalmazotti szakképesítés

A rendelet alapján a kölcsönzéshez szükséges alkalmazotti szakképesítésként fogadható el:

- szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében egyetemek közgazdaság-tudományi, gazdaságtudományi karán, állam- és jogtudományi karán, bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon, egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, szociális igazgatási, munka- és pálya-tanácsadói szakán szerzett oklevél, valamint egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy

- felsőfokú iskolai végzettség és legalább kétéves humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat,

- középfokú iskolai végzettség és legalább ötéves, humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat, vagy

- a 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott munkaerő-piaci ügyintéző és munkaerő-piaci menedzser szakképesítés.

Humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat

Idetartozik:

- az emberi erőforrással való gazdálkodás tervezése,

- munkaköri követelmények meghatározása,

- a munkaerő-szükséglet minőségi és mennyiségi jellemzőinek tervezése,

- munkaerő-kiválasztás, -közvetítés vagy -felvétel,

- a belső utánpótlás tervezése,

- a beilleszkedési folyamat megtervezése és végrehajtásának irányítása,

- a teljesítményösztönzési rendszerek kialakítása, ezen belül a bérezési alapelvek kialakítása, a hatékony bérezési és ösztönzési rendszerek kialakítása, bevezetése,

- a teljesítményértékelési rendszerek kialakítása és bevezetése,

- a munkahelyi képzési és továbbképzési rendszerek kialakítása,

- a személyzeti és munkaügyi nyilvántartások rendszerezése, vezetése,

- munkakörülmények vizsgálata.

Megfelelő irodahelyiség

A kölcsönbeadó irodahelyisége akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kérelemben feltüntetett módon van berendezve, vezetékes telefonvonallal rendelkezik, és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja.

Vagyoni biztosíték

A kölcsönzési tevékenység egymillió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható. A vagyoni biztosíték a kölcsönbeadó által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét. Vagyoni biztosítékként csak olyan letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

- a letét kizárólag a kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,

- a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló, az a) pont szerinti kártérítést a kölcsönbeadó a kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,

- a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a kölcsönbeadót, a nyilvántartó munkaügyi központot, továbbá a kölcsönbeadót a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

A kölcsönbeadónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján a munkaügyi központban igazolnia kell. Ha a kölcsönbeadót a munkaügyi központ törli a nyilvántartásból, a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó ellen a munkavállaló kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a munkaügyi központ a pénzügyi intézményt tájékoztatja.

Változás a nyilvántartott adatokban

A munkaügyi központ a kölcsönbeadókról folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet. Ha a kölcsönbeadó a tevékenységét több munkaügyi központ illetékességi területén lévő telephelyein folytatja, a nyilvántartásba vételére illetékes munkaügyi központ tájékoztatja a telephely szerinti munkaügyi központot a nyilvántartásba vételről, a bejegyzett adatok változásáról, valamint a nyilvántartásból való törlésről. Amennyiben a felsorolt feltételek tekintetében a nyilvántartásba vételt követően változás következik be, a munkaügyi központ a megváltozott körülmények alapján dönt a korábban bejegyzett adatok módosításáról vagy a kölcsönbeadó nyilvántartásból való törléséről. Ha a változás a kölcsönbeadó székhelyének más munkaügyi központ illetékességi területére történő áthelyezését érinti, a bejelentést a korábbi székhely szerinti munkaügyi központnál kell előterjeszteni. Az illetékességből áttett iratok alapján az új székhely szerinti munkaügyi központ határoz a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételéről.

Nyilvántartott adatok

A munkaügyi központnak az általa nyilvántartásba vett kölcsönbeadókról vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

- a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,

- a kölcsönbeadó szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét,

- a képviseletre jogosultak nevét, címét,

- a vagyoni biztosíték mértékét,

- a kölcsönzési tevékenység belföldre vagy külföldre való irányultságát,

- a nyilvántartásból való törlést elrendelő határozat számát, keltét, a törlés indokát.

Bejelentés

A kölcsönbeadó tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg, a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni. A kölcsönbeadónak a székhelyében és a tevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeiben bekövetkezett változást, továbbá a tevékenysége megszüntetését nyolc napon belül a nyilvántartást vezető munkaügyi központnak be kell jelentenie.

Törlés a nyilvántartásból

A munkaügyi központ törli a kölcsönbeadót a nyilvántartásból, ha

- bejelentette a tevékenysége megszüntetését,

- nem rendelkezik a kölcsönzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

- a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta, vagy

- az Mt. vagy az ismertetett rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja a tevékenységét.

A munkaügyi központ törölheti a kölcsönbeadót, ha a rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget.

Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre a vagyoni biztosíték pótlásának elmaradása alapján került sor, a kölcsönbeadó legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő hat hónap elteltével vehető újra nyilvántartásba. A törlésről a munkaügyi központ értesíti a kölcsönzési tevékenységet folytató gazdasági társaságot bejegyző cégbíróságot, egyéb jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a letétet kezelő pénzügyi intézményt.

Munkaviszony a kölcsönvevő és a munkavállaló között

Az Mt. 2006-tól hatályos szabályai szerint, ha a kölcsönvevőnél történő munkavégzés tényleges megkezdéséig a kölcsönbeadó nem felel meg az Mt.-ben, illetve az ismertetett kormányrendeletben foglalt feltételeknek, a munkaviszony a kölcsönvevő és a munkavállaló között jön létre a munkavégzés tényleges megkezdésének napjával, a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő megállapodásában meghatározott időtartamra [Mt. 193/G. § (8) bek.]. A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérése esetén köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig a kölcsönbeadókénti nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát részére átadni.

A sztrájk és a kölcsönzés

Az Mt. 193/D. §-ának (2) bekezdése alapján a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig tilos munkavállalót kölcsönözni a kölcsönvevő olyan munkahelyére, illetve telephelyére, ahol sztrájk van. Mindez azt is jelenti, hogy a sztrájkot megelőző egyeztetés előtt kölcsönzött munkavállaló a sztrájk időtartama alatt is foglalkoztatható.