A hét évre szóló terv valójában stratégiai program, amelyre rácsatlakoznak az átfogó ágazati elképzeléseket tartalmazó operatív programok. A rendelkezésre álló 8000 milliárd forintból mintegy 7000 milliárd a regionális és ágazati fejlesztésekre szánt forrás, és további mintegy 1000 milliárd a Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítására szánt összeg.
Átcsoportosítható források
A társadalmi vitára bocsátott dokumentum minimálisan és maximálisan felhasználható összegeket tartalmaz, de átcsoportosításokat lehet végrehajtani az ágazati fejlesztési célokon belül. Az EU-nak benyújtandó forrás mértéke azonban nem haladhatja meg a 6943 milliárd forintot. A pénzfelhasználás elve, hogy a strukturális alapok pénzeszközeinek 75-80 százalékát infrastruktúra-fejlesztésre, 20-25 százalékát a humán programokra fordítják.
A fejlesztések kritériuma, hogy az elköltött forintok csökkentsék az újraelosztás mértékét, illetve segítsék a magántőke mozgósítását. Lényeges, hogy a források felhasználása az egész országra terjedjen ki, illetve a magyar társadalom modernizációját szolgálja. Ennek érdekében az elvégzett feladatoknak és a pénzek felhasználásának teljesen átláthatónak kell lenni, ezért minden programot szigorú irányítás és kontroll mellett kell végrehajtani.
A dokumentum szerint a regionális programokra szánt összeg minimálisan 1512 milliárd, maximálisan 1640 milliárd forint. A régiók egyenként is részesülnek forrásból, számukra szintén tól-ig összeget határoztak meg, amelyet egymás kárára lehet csak mozgatni. Közép-Magyarország 398-430, az észak-alföldi régió 256-277 milliárd forint között kalkulálhat. Észak-Magyarország 237-258, a dél-alföldi térség pedig 196-213 milliárd közötti összegre számíthat. Dél-Dunántúl kerete 170-185, Közép-Dunántúlé pedig 134-145 milliárd között lesz. A nyugat-dunántúli régió 121-132 milliárdot kaphat. Megőrzött és új álláshelyek
Az adatok tanúsága szerint a strukturális alap támogatásaival eddig országszerte több mint 1700 településen valósultak meg különféle fejlesztések, amelyek által mintegy 40 ezer új munkahely jött létre, illetve további 110 ezer maradhatott meg.
A strukturális és kohéziós alap támogatásait 2006 végéig oda kell ítélni, s 2008-ig be kell fejezni a fejlesztéseket, ugyanakkor ezek gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása legalább 2010-ig érződni fog. A kormány számításai szerint az NFT I. a lakossági fogyasztást 2004-től 2010-ig összesen mintegy 8 százalékponttal emeli, a beruházásokét pedig 17,5 százalékponttal. A GDP növekedésére is több évig hatással lesz, még 2010-ben is mintegy 1,3 százalékpontos többlet érződik majd ahhoz képest, mintha nem álltak volna rendelkezésre e források – állítja a kormányzat.
Elemzések szerint az NFT forrásaiból támogatott vállalkozásoknál megközelítőleg 300 milliárd forint magántőke-befektetés valósult meg, másképpen számolva minden egyes forintnyi közösségi támogatás 1,5 forintnyi magántőkét mozgósított.
Ágazati projektek
Az ágazati forrásmegosztáshoz 6+1 ágazati operatív program adja meg a kereteket. Az ágazati projektekre legkevesebb 4460 milliárd forintot, de legjobb esetben 6197 milliárdot költhet az ország. Az ágazati programokon belül gazdaságfejlesztésre 588-882 milliárd forint juthat, a közlekedés fejlesztésére 1361-1802 milliárd.
Az emberi erőforrás fejlesztésére az előzetes elképzelések alapján 810-1027 milliárd forintot tervezett a kormány, illetve külön humán infrastruktúra jellegű beruházásokra 359-634 milliárdot fordítana.
A következő uniós költségvetési időszakban kiemelt fejlesztési területté válhat a környezet- és energiagazdálkodás, amelyre 1037 milliárd és 1430 milliárd forint közötti összeg fordítható.
A közszolgálat korszerűsítésére 33-141 milliárdnyi forrás jut, s kifejezetten az államreform megvalósítására – uniós és magyar pénzekkel együtt – 34-43 milliárd forint kell. Az úgynevezett végrehajtás-támogatási program összege – a minimális és maximális igényű variáció szerint egyaránt – 238 milliárd forint.
A mezőgazdaság- és vidékfejlesztés összességében mintegy 1200-1300 milliárd forint uniós agrárfejlesztési támogatással kalkulálhat a 2007-2013 közötti időszakban, amelyhez 2500 milliárd forintnyi közvetlen területalapú termelői támogatás is társul. Éves szinten így csaknem 200 milliárddal lehet számolni. A fejlesztési forrásokat négy fő területre kívánja koncentrálni a kormány: a legtöbb pénzt, mintegy 600 milliárdot technológiai, energetikai és kertészeti fejlesztésekre, valamint állattartó telepek környezetvédelmének korszerűsítésére szánják. Hasonlóképpen támogatásra számíthatnak a környezetgazdálkodási programok, erre a fejlesztési összegek mintegy 30 százalékát, 400-450 milliárdot szánnak. A pénz mintegy tíz százaléka kifejezetten vidékfejlesztésre, öt százaléka pedig a kistelepülési együttműködési szervezetek támogatására menne. A mindezek mellett megmaradó 120-130 milliárd forint sorsa a társadalmi egyeztetések során dőlhet el.
Az már az eddigiek alapján is látszik, hogy az érdekellentétek nagyok, a nagyüzemi szektor a technológiai fejlesztésekhez vár több forrást, a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek pedig a számukra jutó 10 százalékot szeretnék 15-20 százalékra emelni. Az Új Magyarország terv mezőgazdaságot érintő részét már érte kritika a szakma részéről, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége például azt hangoztatta, hogy a megfogalmazott prioritások a tőkés nagybirtokrendszer kialakulását támogatják, amelyet a magyar településszerkezet szempontjából elfogadhatatlannak tartanak.
Döntési mechanizmus
A II. Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiája már megjárta az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) és a Gazdasági Szociális Tanács fórumát, ahol a munkaadói és munkavállalói szervezetek is kifejtették véleményüket. A következő hét év gazdasági irányait és társadalmi folyamatait is meghatározó stratégia fő célkitűzéseit támogatták az érdekképviseletek.
A munkaadók szükségesnek tartják, hogy világos döntési mechanizmus mentén lehessen felhasználni a forrásokat. A gazdaságfejlesztésre elegendő forrás szavatolását szorgalmazták, különös tekintettel a nemzeti tőke, valamint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) megerősítésére. A munkaadói szervezetek szerint a munkaerő-piaci igényeket kielégíteni képes képzési rendszer meghatározó szerepet játszik a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések teljesítésében. Szükségesnek tartják azt is, hogy a megfelelő akciótervekhez hatástanulmányok készüljenek.
Az Új Magyarország program mellett az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tanulságai is a közérdeklődés homlokterébe kerültek. A számadatok tanúsága szerint az I. NFT beváltja a hozzá fűzött reményeket, legalábbis ami a források lekötését illeti. E tekintetben továbbra sem vitatható el Magyarország elsősége az Európai Unió új csatlakozói, vagy inkább a visegrádi négyek versengésében. És ha hinni lehet a kormányzati számítgatásoknak, a magyar gazdaságba az NFT által beforgatott pénzek az idén 2,2 százalékpontos többlet-GDP-növekedést eredményeznek, s e többlet még jövőre is eléri az 1,5 százalékpontot.
De idézzük fel, mi is volt az NFT I. Azzal, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, 2004-től jogosult lett az EU Strukturális Alapjaiból származó pénzügyi támogatások igénybevételére. Az NFT keretében Magyarország 2004 és 2006 között mintegy 510 milliárd forintnyi fejlesztési forrást kaphatott, amely a magyar állam támogatásával kiegészítve 1350 milliárd forintra bővült. E hatalmas összeg felhasználására programot kellett megfogalmazni. Pályázói aktivitás
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint szeptemberig az NFT I. pályázati kiírásaira több mint 36 200 pályázat érkezett, s az igényelt támogatás meghaladta az 1500 milliárd forintot. Az irányító hatóságok több mint 17 ezer pozitív döntést hoztak, amelyekkel a megítélt támogatások összege már meghaladja a 690 milliárd forintot. A szerződéseket mintegy 14 ezer projektgazdával kötötték meg, 624 milliárd forintnyi támogatásról. A szerződött összeg alapján szeptember elejéig 8850 esetben kifizették a támogatást, amelynek összege eléri a 264 milliárd forintot.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb igény a GVOP keretében meghirdetett lehetőségek iránt van, a beadványok kétharmada célozta meg e programot. A GVOP keretében szeptember elejéig mintegy 10 ezer pályázat támogatásáról született döntés, 160 milliárd forint összegben, amelyből ki is fizettek több mint 60 milliárd forintot.
A pályázói aktivitás Budapesten és Pest megyében volt a legnagyobb, de előkelő helyen szerepelt az északkeleti országrész is, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. Ugyanezen térségek pályázói jeleskedtek az elnyert támogatások számát tekintve is. A hivatal arra törekszik, hogy a kifizetések felgyorsuljanak.
A kedvezményezettek csaknem 80 százaléka a versenyszférából került ki, többségük kis- és középvállalkozás. Az önkormányzatok és költségvetési szervezetek 15 százalékot képviseltek, a többi nonprofit szervezet volt. A megítélt támogatások 60 százaléka azonban az önkormányzatoknak és költségvetési szerveknek jutott, mintegy 30 százaléka a vállalkozásoknak, a többi a nonprofit szférának.
Operatív programok
A kijelölt célok megvalósítására öt operatív programot - agrár- és vidékfejlesztés (AVOP), gazdasági versenyképesség (GVOP), humánerőforrás-fejlesztés (HEFOP), környezetvédelem és infrastruktúra (KIOP), valamint regionális fejlesztés (ROP) – alkottak. Ezek az érintett területek alapján kerültek egy-egy minisztérium felügyelete alá. A projektek keretében az évek során több mint hatvan különféle pályázat indult el.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a GVOP és a KIOP felügyeletét látja el. A GVOP négy területet támogat, elsőként a beruházásösztönzést, a korszerű kapacitások kiépítését, a regionális hatáskörű vállalati központok kialakítását, valamint az integrátor vállalatok, az ipari parkok és az innovációs központok létrehozását. A második prioritás a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, technológiai korszerűsítése. A harmadik a kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenység támogatása, a negyedik pedig az információs társadalom és gazdaság fejlesztése. A GVOP kerete 2004-2006 között több mint 154 milliárd forint.
A KIOP célja az egészséges, környezetbarát közlekedési infrastruktúra erősítése a fenntartható fejlődés elősegítésével. A KIOP prioritásai a környezetvédelem, a közlekedés és a technikai segítségnyújtás köré rendeződnek. A három évre szóló közösségi támogatási összeg 112,3 milliárd forint, amelyből a környezetvédelem 43,6 milliárddal részesül, a közlekedési beruházásokra 64,2 milliárd jut, a fennmaradó 4,5 milliárdos keret pedig a technikai segítségnyújtást támogatja.
Helytállás a munkapiacon
Az AVOP a mezőgazdasági termelés feltételeinek egyenlőtlenségéből származó területi különbségek mérséklésében, a vidék szociális problémáinak megoldásában, a természeti értékek fenntartásában, a környezet védelmében mozgósít beruházásokat. Feladata, hogy a hazai agrártámogatási rendszer elemeit összehangolja az előcsatlakozási programok – a PHARE, a SAPARD - kínálta lehetőségekkel. Az AVOP forrása 3 évre 105 milliárd forint, amelyből az uniós finanszírozás 78,8 milliárd, a többi nemzeti forrás.
A HEFOP átfogó célja, hogy minél többen dolgozzanak, illetve mind többen olyan versenyképes szakmával rendelkezzenek, amellyel helyt tudnak állni a munkaerőpiacon. E célokra 750 millió eurós támogatás áll rendelkezésre, amelynek forrása az Európai Szociális Alap 386 millió eurója, az Európai Regionális Fejlesztési Alap 177 millió eurója, valamint 187 millió euró hazai, elsősorban költségvetési pénz.
Az EU regionális politikájához illeszkedő szerkezeti átalakulást hivatott segíteni a ROP, amelynek célja a magyarországi régiók kiegyensúlyozott területi fejlődésének ösztönzése. Ennek érdekében három prioritást határoztak meg: a turisztikai potenciál erősítését, a térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztését, valamint a humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítését. A ROP forrása összesen 107,1427 milliárd forint a három évre.
