Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH a 164-es Magyar Közlönyben tette közzé a 2006. január 1. és január 31. között alkalmazható üzemanyagárakat.

Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

Ólmozatlan motorbenzinek:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin:

260 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin:

270 Ft/l

Keverék:263 Ft/l

Gázolaj:255 Ft/l

Módosult a Munka Törvénykönyve

A Magyar Közlöny 168. számában jelent meg a 2005. évi CLIV. törvény, valamint a 2005. évi CLV. törvény. Az előbbi a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvényeket, az utóbbi a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt módosította. Mindkét jogszabályról lapunk Munkajog rovatában bővebben olvashatnak.

Minimálbér és bérminimum

A valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szól. A 168-as számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén

- 2006. január 1-jétől havi 62 500 forint,

- 2007. január 1-jétől havi 65 500 forint,

- 2008. január 1-jétől havi 69 000 forint.

A személyi alapbér hetibér alkalmazása esetén

- 2006. január 1-jétől 14 400 forint,

- 2007. január 1-jétől 15 080 forint,

- 2008. január 1-jétől 15 880 forint.

A személyi alapbér napibér alkalmazása esetén

- 2006. január 1-jétől 2880 forint,

- 2007. január 1-jétől 3020 forint,

- 2008. január 1-jétől 3180 forint.

A személyi alapbér órabér alkalmazása esetén

- 2006. január 1-jétől 360 forint,

- 2007. január 1-jétől 377 forint,

- 2008. január 1-jétől 397 forint.

A kormányrendelet emellett meghatározza a legalább középfokú végzettséget és a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók, a gyakorlati idővel bírók, valamint az 50 év feletti munkavállalók garantált bérminimumát is.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések

A Magyar Közlöny 170. számában hirdették ki a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelvet.

Álláskeresőket foglalkoztatók támogatása

Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő foglalkoztatásának támogatása, továbbá a rugalmas foglalkoztatási formák közszférában történő térnyerése érdekében az Országgyűlés megalkotta a 2005. évi CLXXX. törvényt. Ezek alapján támogatást kaphat a külön törvényben meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozás és civil szervezet, ha álláskeresőt alkalmaz.

A törvény szerint kedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó, e törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott, legalább 6 hónapja működő munkáltatót, ha legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztat, és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a törvény szerinti ideig megtartja.

Legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb egy évig mentesül:

- a tételes egészségügyi hozzájárulás,

- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, valamint

- a munkaadói járulék megfizetése alól.

A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.

Megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatók támogatása

A 25/2005. (XII. 27.) FMM-EüM-IcsSzEM- PM együttes rendelet alapján dotáció azt a megjelölt munkáltatót illeti meg, amely 2006. év januárjában, vagy azt megelőző időpontban történő foglalkoztatáshoz jogszerűen dotációt igényelt. A dotáció megilleti a jogutódot is, ha a jogelőd jogosult volt arra.

Nem kaphat dotációt az a munkáltató, amely külön jogszabály alapján a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költség-előirányzat terhére nyújtott költségkompenzációs támogatásban, illetőleg rehabilitációs költségtámogatásban részesül.

A tárgyhónapra járó dotáció havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjától igényelhető az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes elsőfokú szerveinél, amennyiben a gazdálkodó szervezet a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozói számára a tárgyhónapra járó munkabért, valamint annak adó- és járulékterheit megfizette.

Rehabilitációs akkreditációs díj

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknak az akkreditációs eljárásáért a 26/2005. (XII. 27.) FMM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetniük.

Nyugdíjszámítás

A Magyar Közlöny 167. számában található a 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet, amely módosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet. A jogszabály meghatározza, hogy a 2005. december 31. és 2007. január 1. között megállapítandó saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset hány százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

Nyugdíjak korrekciós célú emelése

Az Országgyűlés a nyugdíjak között kialakult aránytalanságok mérséklése céljából döntött a nyugdíjak korrekciós emeléséről.

A 2005. évi CLXXIII. törvény pontosan meghatározza a különböző nyugdíjak emelésének százalékos mértékét. Például a 2006. január 1-jét megelőző időponttól kezdődően megállapított ötvenszázalékos mértékű özvegyi (baleseti özvegyi) és szülői (baleseti szülői) nyugdíjat - ideértve az ideiglenes özvegyi (ideiglenes baleseti özvegyi) nyugdíjat is

- 2006. január 1-jétől 10 százalékkal,

-2007. január 1-jétől az ellátás egytizenegyed részének megfelelő összeggel emelik meg.

A legalább 30 - nők esetében legalább 28 - év elismert szolgálati idő alapján megállapított saját jogú nyugellátás - ide nem értve a baleseti rokkantsági nyugdíjat - annyiszor 0,5 százalékkal emelkedik, ahány évvel több az elismert szolgálati idő a 29 - nők esetében a 27 - évnél. Az emelés így számított mértéke azonban a 10 százalékot nem haladhatja meg.

Nyugdíj-előtakarékosság

Az Országgyűlés az öngondoskodás, ezen belül is a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése, a nyugdíj-előtakarékoskodók választási lehetőségeinek bővítése, valamint a hazai tőkepiac fejlődési lehetőségeinek bővítése érdekében megalkotta a 2005. évi CLVI. törvényt a nyugdíj-előtakarékossági számlákról.

A Magyar Közlöny 168. számában megjelent törvény alapján nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére vonatkozó megállapodást az a természetes személy köthet, aki nem jogosult az Szja-tv. 3. §-ának 23. pontjában meghatározott nyugdíjra.

Az örökölhető nyugdíjpénzszámla kizárólag a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében vezethető. A nyugdíjpénzszámlán

- az előtakarékoskodó által befizetett vagy átutalt pénzt,

- a nyugdíj értékpapírszámlán és/vagy a nyugdíjletéti számlán nyilvántartott befektetési eszközök hozama, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenértéket,

- az előtakarékoskodó másik számlavezetőnél vezetett nyugdíjpénzszámlájáról - a számlavezető által kiadott, az előtakarékoskodó nyugdíjpénzszámlája egyenlegéről kiállított igazolás alapján - érkező átutalást, és

- az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által - az előtakarékoskodó javára - átutalt előtakarékossági támogatást írhatnak jóvá.

A zajvédelem egészségi és biztonsági követelményei

Amikor a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve, zajmérést kell végezni. A zajmérés szükségességének meghatározásáról és arról, hogy ki végezhet ilyen mérést egy munkahelyen, a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szól. A166-os Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint a munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló hallásvizsgálatát, ha a munkavállalót érő zajexpozíció meghaladja a felső beavatkozási határértéket. Ilyen esetben a munkavállaló köteles a hallásvizsgálaton részt venni.

Kötelező világítás és hőmérséklet a munkahelyen

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 28/2005. (XII. 28.) FMM-EüM együttes rendelet táblázatba foglalva teszi kötelezővé, hogy a munka jellege szerint milyen hőmérsékletet kell biztosítani az egyes munkahelyeken. Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg.

Álláskeresők nyilvántartása

Változott az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet.

A módosításokat tartalmazó 24/2005. (XII. 27.) FMM rendelet szerint amennyiben az álláskeresőt az álláskeresési megállapodás megszegése miatt törölték a nyilvántartásból, az újbóli nyilvántartásba vételre csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor.

Ha az álláskereső a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt, vagy rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú keresőtevékenységet folytat, aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása a képzésben történő részvétel, valamint a keresőtevékenység időtartamára szünetel.

A jogszabály a befogadó munkahely kialakításának támogatását és a rehabilitációs célú foglalkoztatási támogatást is részben módosítja.