A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény megérett arra, hogy új jogszabály váltsa fel, a módosításokkal ugyanis már nem lehet változtatni a szemléletén. Azonban jelenlegi filozófiáján a parlamentnek benyújtott változat sem segít, sőt talán még tovább ront a helyzeten - tolmácsolta a munkaadói oldal véleményét Geiger Tiborné, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) vezető szakértője.

Küzdelem a feketemunka ellen

A munkaadók megértik, hogy ilyen tartalmú törvényre szükség van, sőt: a jogszabály fontos a törvényesen működő munkaadóknak. A mostani módosítást azonban nem tudják elfogadni, hiszen ez nem sokat segít a kialakult helyzeten. A beterjesztett javaslat egyértelműen munkaadó-ellenes, több eleme miatt is elfogadhatatlan az oldal számára. A kormány azonban a határozott kritika ellenére is benyújtotta a parlamentnek a tervezetet.

Alapvető probléma, hogy a törvény túlságosan általános, pedig kívánatos lenne, ha egyes társadalmi, gazdasági szempontból fontos területekre koncentrálna, és ott fejtené ki hatását a jelenleginél szigorúbban. E célok egyike a feketemunka elleni fellépés lehetne, amit az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala támogatni tudna - mondta Geiger Tiborné. Az oldal által képviselt cégeknek ugyanis elemi érdekük a törvénytelenül működő vállalkozások elleni fellépés, s ezzel is a versenyegyenlőség megteremtése. Bár ez már hosszú évek óta kormányzati cél, mégsem érzékelhető kellően a munkaügyi ellenőrzések során.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető igazgatója, Csomor Gábor úgy látja, bár a kormánynak minden jogi eszközt fel kellene használnia a feketemunka mérséklésére, ez a törvény nem erről szól, hiszen a törvényalkotó csupán az alkalmazotti körben bővíti és szigorítja az ellenőrzéseket. A VOSZ ügyvezetője szerint e korrekcióval a kormány éppen az ellenkező hatást éri majd el, mint amit szeretne. Az a veszély ugyanis, hogy a legális foglalkoztatókon „csattan az ostor”, azt eredményezheti, hogy a cégek egyre kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak majd, és egyre többen átkerülnek a fekete, illetve a szürke zónába. Ugyanakkor -a törvénymódosítás mellett - éppen a magas közterhekkel készteti a kormány a munkáltatókat arra, hogy megtalálják a jogszabályok kikerülésének kiskapuit.

Munkaszerződés nélkül

A módosítás meghiúsíthatja a kormányzatnak a munkahelyteremtéssel kapcsolatos szándékait is - véli a VOSZ ügyvezetője. A cégeknek ugyanis egyre kisebb érdekük fűződik ahhoz, hogy álláshelyeket teremtsenek. Ehelyett várhatóan egyre jobban elterjed az alvállalkozók bevonásának gyakorlata.

Az ellenőrök az idei első fél évben csaknem 5300 olyan dolgozót találtak, akiket munkaszerződés nélkül foglalkoztattak, s 443 olyan munkavállaló került a látókörükbe, aki átminősített munkaszerződéssel tevékenykedett. A munkaadók továbbra is megfontolandónak tartják azt a javaslatukat, hogy a feketemunka esetében ne csak a munkáltató kapjon büntetést. Kívánatos lenne -még ha csak jelképesen is -, hogy az illegálisan tevékenykedő is kapjon büntetést - vélik a munkaadói oldalon.

Hasonlóképpen fontos társadalmi célt szolgálna az esélyegyenlőség megteremtése, a diszkrimináció elleni fellépés a munkahelyeken. Ez azonban szinte nem is jelenik meg a munkaügyi ellenőrök munkájában. Ezt mutatja, hogy a csaknem 18-19 ezer intézkedésből mindössze 13 érintette a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegését. A legfrissebb, első féléves adatok szerint például életkor miatti hátrányos megkülönböztetést három esetben találtak az ellenőrök, míg az etnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetésre egyetlen esetben sem bukkantak rá. Nemek közötti megkülönböztetést is csupán egy alkalommal találtak az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkatársai az ellenőrzés során.

Minimálbér kifizetése

Mindezeken túl kiemelt cél lehetne a teljesítménykövetelmények meghatározásával a minimálbér betartatásának vizsgálata - mondta Geiger Tiborné -, hiszen azt a munkaadói oldal képviselői is elismerik, hogy számos olyan cég van, amely ezt az előírást megszegi. A kormány a Munka Törvénykönyvének módosításával kíván ennek gátat vetni, holott ha valami nem jól működik, akkor azt ellenőrzéssel és nem törvénymódosítással kell megszüntetni. Idén az első hat hónapban a munkabér összegére vonatkozó szabályok megsértése miatt csupán 2300 esetben intézkedtek az ellenőrök.

A kormány a munkaadók javaslataiból kizárólag egy tanácsadó testület létrehozására vonatkozó felvetésüket fogadta el. E grémium segíti majd az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkáját. A törvényjavaslat szerint a Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács - amelynek tagjai az OÉT három oldalának delegáltjai lennének - mások mellett konzultálna a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokról, közreműködne a készülő jogszabályok véleményezésében, s javaslatot tenne az OMMF éves munkaprogramjára.

Mindez azonban kevés - vélekedik az MGYOSZ szakértője -, hiszen más fontos javaslatokat elvetett a kormány. Amunkaadók álláspontja szerint túlzottak a háromszorosára emelt büntetési tételek, amelyek a kis cégek számára komoly pénzügyi gondokat jelenthetnek a jövőben. Ugyancsak aggályos a módosításnak azon része, amely lehetővé teszi, hogy akár már egy munkavállaló esetében elkövetett munkaadói tévedést is büntessen az OMMF.

Helyszíni bírság

A munkaadók megpróbálták elérni, hogy a büntetést - ha meg is emeli a kormány az összegét - csak meghatározott létszám felett lehessen kiróni. Példaként az 5-10 fős vállalkozásokat említette Geiger Tiborné. Efoglalkoztatóknál már egyetlen dolgozóval kapcsolatos munkaügyi figyelmetlenség is komoly anyagi következményekkel járhat.

Csomor Gábor a büntetési tételek ilyen mértékű emelését elfogadhatatlannak tartja, hiszen - mint mondta - ezt sem az infláció, sem más ok nem indokolja. Ráadásul maga a rendszer ösztönzi az ellenőröket a minél több és minél magasabb büntetések kiszabására. Antalffy Gábor, a kiskereskedők érdek-képviseleti szervezetének (KISOSZ) ügyvezető elnöke szerint a helyszíni bírság lehetősége még tovább rontja a munkaadók helyzetét.

A munkáltatói szervezetek képviselői úgy látják, a módosítás sokba fog kerülni a munkaadóknak közvetlenül is és közvetetten is, hiszen már az ellenőrzést is a munkaadók által befizetett pénzből finanszírozza a kormány.

A munkáltatók azt is sérelmezték a vitában, hogy a kabinet a munkaügyi ellenőrzést a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozza, pedig ez állami feladat, vagyis a központi költségvetésből kellene működtetni az OMMF-t - állítják. Ugyancsak kemény kritikákat váltott ki az az elképzelés, amely szerint a befolyt bírság negyven százalékát megtarthatja az OMMF. Ekképpen - vélik a munkaadók - a hivatal a minél magasabb öszszegű büntetés kiszabásában érdekelt.

Adminisztrációs terhek

Antalffy Gábor szerint e módosítás azon a korábbi rossz gyakorlaton sem korrigál, amely szerint az ellenőrök nagy hangsúlyt helyeznek az adminisztráció, a „papírok ellenőrzésére”. Pedig az adminisztrációs teher egyre nő, főként az adózáshoz kapcsolódóan. Ez utóbbi esetében hiába van lehetőség az elektronikus bevallásra, hiszen - például - a KISOSZ tagjai, de a szervezeten kívüli más kisebb vállalkozások sem tudják megteremteni ennek számítástechnikai hátterét. A KISOSZ becslései szerint a kisvállalkozások 35-40 százaléka nem rendelkezik internetes hozzáféréssel.

Geiger Tiborné és Csomor Gábor -hasonlóan a KISOSZ által képviselt véleményhez - egyaránt aggályosnak látják, hogy a munkaügyi ellenőrök számos esetben csak az adminisztrációra figyelnek, illetve erre helyeznek hangsúlyt. „A formai, alaki hibák büntetése a könnyebb feladat, míg a feketefoglalkoztatás szinte utolérhetetlen” - fogalmaz Csomor Gábor. Az OMMF legfrissebb adatai szerint az első fél évben a csaknem 4700 foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedésből 223 esetben kellett alaki hiba miatt lépéseket tenni.

A KISOSZ tapasztalatai szerint az ellenőrök az olyan szabálytalanságok miatt, mint például a jelenléti ív hiányossága, a szabadságos blokk nem előírás szerinti vezetése vagy a műszakpótlék nem megfelelő dokumentálása, komoly büntetéseket szabnak ki még akkor is, ha e vétségek miatt a dolgozókat nem éri kár. Pedig mindez nem szándékos szabályszegés. Csupán arról van szó, hogy vállalkozásoknál nincs elegendő és kellően képzett adminisztrátor.