A munkavállalók jogai

Alig több mint egy éve, hogy az Európai Unió szabályait általánosan alkalmazni kell a gazdaság és az élet csaknem minden területén Magyarországon is. A mélyreható s gyakran bonyolultnak tűnő ajánlások és irányelvek áthatják a munkajogot is. A régebbi EU-tagok jogalkalmazási gyakorlata, valamint az Európai Bíróság úgymond ütközéséből született ítéletek - melyet a most ismertetendő könyv részletesen taglal - iránymutatóak és egyben tanulságosak lehetnek a hazai munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt.

A kiadvány egy sorozat része, amely a munkavállalókkal kapcsolatos jogokat dolgozza fel és önti formába az európai uniós normákhoz kapcsolódó jogesetek tükrében.

A bevezető rész eligazítja az olvasót, hogy miként is kell értelmezni az Európai Unió munkajogát, milyen jogszabályokban lelhetők fel a minden tagországra érvényes előírások. Ezt követően a kötet átfogó fejezetekben részletezi az Európai Unió Tanácsa irányelveit és az azzal kapcsolatos bírósági jogeseteket.

Ezekben szó van a vállalatok átstrukturálásával kapcsolatos szabályokról, így a csoportos létszámcsökkentésekre vonatkozó előírásokról, a munkaidő megszervezésével kapcsolatos ismeretekről, illetve munkáltató tájékoztatási kötelezettségéről. Olvashatunk még az atipikus munkavégzésről, a fiatalok munkahelyi védelméről és a kollektív munkajogi szabályokról.

ankó Zoltán-Berke Gyula-Gyulavári Tamás-Kiss György: Válogatás az Európai Bíróság munkajogi ítéleteiből: Amunkavállalók jogai. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005. 317 oldal. Ára: 4200 Ft+áfa.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Ezzel a címmel egy öt részből álló tanulmánysorozatot jelentetett meg az Országos Foglalkoztatási Alapítvány támogatásával dr. Fóti János és dr. Lakatos Miklós. Kutatásuk alapja a hazai népszámlálás eredményeinek összessége volt, s különösen a legutóbbi, 2001-es felmérésből kiindulva vizsgálták a hazai munkaerőpiacot.

Korábbi köteteikben a szerzők részletesen értékelték a foglalkoztatottságot, a foglalkoztatottak strukturális jellemzőit, a munkanélküliséget, a dolgozók vándorlásával, ingázásával kapcsolatos információkat. Záró tanulmányukban az eddig ismertetett témákat összegzik, és a fontosabb megállapításaikat teszik közkinccsé. Mint írják, ennél többre kellett vállalkozniuk: többek között az uniós belépésünket is figyelembe kellett venni az adatok helyes értékeléséhez. Így egyfajta jövőkép is kibontakozik dolgozatukban, különösen a gazdasági aktivitás, valamint az egyes munkavállalói rétegek változásának egy-két évtizedes előrejelzésére vállalkoztak.

Külön fejezetben foglalkoznak a szerzők a mezőgazdasági munka szerepével a foglalkoztatásban.

Más országok felmérési gyakorlatát értékelve, valamint azt figyelembe véve, hogy a foglalkoztatottakról újabb adatbázisok jönnek létre (pl. EMMA), a szerzők úgy vélik, hogy a hagyományos népszámlálási adatok mellett egy nyilvántartáson alapuló adatgyűjtés tehetné teljesebbé a hazai munkaerő-piaci helyzet értékelését és előrejelzését.

r. Fóti János-dr. Lakatos Miklós: Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 5. kötet.

Készült az OFA támogatásával, Budapest, 2005. 124 oldal. Beszerezhető az OFA Kht.-nél (www.ofakht.hu).

Munkavédelmi szabályozás

A munkavállalók egészségének megőrzésére, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése az Európai Uniónak és Magyarországnak egyaránt deklarált célja. A szabályozás alapja az állam, a munkavállalók és a munkaadók érdek-képviseleti szerveinek együttműködése. Nemeskey Károly munkája az Európai Unió tagállamai és hazánk munkavédelmi irányítási rendszerét tekinti át.

A szerző a történeti előzmények után megismertet az EU munkavédelmi politikájával és stratégiájával, a munkavédelem szervezeteivel, valamint intézményeivel és szociális partnereivel. Kitér a szakmai szervezetek, az egyesülések, az információs rendszerek és az európai hálózatok bemutatására is. Ez utóbbiak közül a legfontosabb az 1994-ben létrehozott Európai Munkavédelmi Ügynökség.

Az elméleti és a gyakorlati szakemberek által egyaránt haszonnal forgatható könyvből megismerhetjük a hazai munkavédelem irányítási rendszerét, a munkavédelmi hatóságokat, a bírság alkalmazását, illetve a törvény munkaadókra, munkavállalókra, valamint az állami szervekre és a külső személyek felelősségére, kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseit. A munkavédelmi eljárások keretében az üzembe helyezési vizsgálatokról, a kockázatértékelésről, a balesetek és a foglalkozási megbetegedések kezeléséről tájékozódhatunk.

Végezetül a munkabiztonsági szaktevékenységről, a munkavédelmi érdekképviseletről, illetve a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről olvashatunk.

emeskey Károly: A munkavédelem irányítása az Európai Unióban és Magyarországon. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004. 394 oldal. Akciós ára: 2250 Ft + áfa.