Nem várható az álláshelyek jelentős bővülése

Még le sem vonhatta a kormányzat az év elején bevezetett, a pályakezdőket foglalkoztató cégeknek nyújtandó társadalombiztosítási járulékkedvezmény tapasztalatait, máris új támogatási rendszerrel rukkolt elő. A Start program névre keresztelt, október elsején életbe lépő új konstrukció egyszerűbb adminisztrációt és nagyobb kedvezményt nyújt a pályakezdők foglalkoztatóinak, ráadásul hosszabb ideig. A változtatásnak vélhető oka, hogy a munkaadókat nem serkentette kellően az év elejétől nyújtott járulékkedvezmény, s számos kritikát fogalmaztak meg azzal kapcsolatban.

Alanyi jogon

Augusztus közepére elkészült a pályakezdők foglalkoztatását elősegítő Start kártya mintapéldánya. Az adókártyához hasonlító, kék színű dokumentumot október elsejétől igényelhetik a pályájuk legelején lévő fiatalok. A kártya és a hozzá kapcsolódó támogatás alanyi jogon jár minden huszonöt évnél fiatalabb munkavállalónak, illetve harminc évesnél nem idősebb diplomásnak.

A Start program a januártól életben lévő támogatási rendszert váltja fel, amely alapján októberig a munkáltatók a pályakezdő dolgozóik után visszaigényelhetik az általuk fizetett tb-járulék felét (illetve legfeljebb a minimálbér másfélszeresére jutó összeget, maximum havi 14 ezer forintot). A kedvezmény kilenc hónapra jár, ám csak utólag téríti meg az állam, ráadásul a pénzre külön pályázni kell, ami a munkáltatók szerint túlságosan nehézkessé teszi a forrás elnyerését.

Az október elsejétől életbe lépő Start program keretében a munkaadók két évig alkalmazhatják a pályakezdőket kedvezményesen; a foglalkoztatónak nem kell kifizetnie a fiatal után a tételes egészségügyi hozzájárulást, a 29 százalékos társadalombiztosítási, illetve a 3 százalékos munkaadói járulékot. Ehelyett az első évben a bruttó munkabér 15 százalékos, a második évben pedig 25 százalékos mértékét kell fizetnie járulékként. A támogatás nem lehet nagyobb a minimálbér másfélszeresére (diplomások esetében a kétszeresére) jutó járuléknál - vagyis havi 18-25 ezer forintnál. (A törvénymódosítás külön rendelkezik arról, hogy miként érvényesíthetők az új szabályok azok számára, akik jelenleg a még hatályos kedvezményeket veszik igénybe.)

Kék kártya

Az ösztöndíjas foglalkoztatásra vonatkozó külön szabályozás továbbra is fennmarad némi változással. Ennek lényege, hogy a kiváltott Start kártya érvényessége alatt az ösztöndíjas foglalkoztatója is a 15, illetve a 25 százalékos járulékfizetésre lesz jogosult. Ebbe a kategóriába azok a pályakezdők tartoznak, akik 30 év alattiak és felsőfokú iskolájukat legfeljebb 2 éve fejezték be. Számukra ösztöndíjként legalább a minimálbért kell fizetni, önálló munkakörrel nem bízhatók meg. Foglalkoztatásuk célja, hogy a kijelölt szakmai segítő révén munkatapasztalatra tegyenek szert. Ez a számukra kidolgozott egyéni program alapján történik, s az ösztöndíjas foglalkoztatás eredményeit a munkáltató ajánlólevélben foglalja össze, ami referencia lehet más munkaadó számára.

A kedvezményre jogosító Start kártyát a pályakezdők válthatják ki az adóhivatalnál. (Az Országos Érdekegyeztető Tanács - OÉT - munkaadói oldala a program megtárgyalásakor azt javasolta a kormányzatnak: tegye lehetővé, hogy a munkáltatók is kiválthassák a kártyát a pályakezdő helyett.) Az adókártyához hasonlító, kék színű dokumentum a kiváltásától számított két évig érvényes, ez időszak alatt a fiatal több munkaadónál is dolgozhat, azaz több foglalkoztató is bekasszírozhatja utána a kedvezményt.

Az új rendszer az első évben mintegy tíz, a másodikban pedig 15 milliárd forintba kerül. A kormányzat arra számít, hogy a támogatással mérsékelni lehet a pályakezdők magas - az európai uniós átlagot meghaladó - munkanélküliségét. Az illetékesek szerint az e célra áldozott források egy részét adó formájában visszakapja a költségvetés, hiszen a bevezetett kedvezmények hatására az eddig be nem jelentett fiatalokat is legálisan foglalkoztatják majd.

Újraosztott álláshelyek

Az még azonban a jövő kérdése, hogy a program beváltja-e a hozzáfűzött reményeket. A multinacionális nagyvállalatok foglalkoztatási stratégiáját továbbra sem az határozza meg, hogy milyen kedvezmény jár az adott dolgozó után, hanem az, hogy kire van szükség - mondja Dobák András, a Tesco személyzeti vezetője. A Magyarországon jelenleg több mint 16 ezer embert foglalkoztató brit kereskedelmi lánc évente mintegy 2500 új alkalmazottat vesz fel, s az újonnan belépők 10-15 százaléka pályakezdő. "Örülünk a nagyobb kedvezménynek, de a döntésünket nem ez határozza meg" - hangsúlyozza Dobák András.

Hasonlóképpen vélekedik Rolek Ferenc, az OÉT munkaadói oldalának soros elnöke. Szerinte a kedvezmény révén bizonyos mértékben csökkenni fog a pályakezdő állástalanok száma, de több új munkahelyet aligha teremt az intézkedés, legfeljebb a meglévőket osztja el másképpen. A munkaadók ugyanis nem az alapján választanak a jelentkezők közül, hogy ki után jár kedvezmény, hanem az a döntő, hogy ki felel meg az elvárásaiknak.

A szakemberek szerint a kis- és közepes cégek számára már sokkal inkább ösztönző erőt jelenthet a Start program. Ezt erősítette meg Simon István, a Simon Műanyag Kft. tulajdonosa, aki szerint a kedvezmény komoly késztetést jelenthet az iskolából kikerülő fiatalok foglalkoztatására. A cég egyébként is szokott pályakezdőket felvenni, s ha ez még olcsóbb is, akkor egy érvvel több, hogy a gyorsabban tanuló fiatalokat alkalmazzák a gyakran rossz beidegződésekkel küzdő idősebbekkel szemben.

Szakértők szerint félő, hogy akit csak a kedvezmény miatt vesznek fel, az a támogatás lejárta után esetleg utcára kerülhet. A munkaügyi szakemberek szerint azonban mire erre sor kerül, a fiatal már megszerezheti a továbblépéshez szükséges munkatapasztalatot. Márpedig a pályakezdők alkalmazása ellen a munkaadók egyik legfőbb érve az, hogy sok időt és pénzt igényel, mire az ifjak megszerzik a megfelelő tapasztalatot és teljes értékű munkavállalóvá válnak.

Strukturális feszültségek

Miközben nő a munkanélküliség Magyarországon - s ezen belül is különösen a pályakezdőké, akiknek munkanélküliségi rátája már meghaladja az európai átlagot -, a vállalatok mintegy 40-60 ezer állásra nem találnak hazai munkaerőt. A munkaerőhiányt külföldről kénytelenek pótolni, vagy teljes kapacitásuk kihasználása nélkül működnek. Elsősorban a szakképzett dolgozókból van hiány, miközben a diplomásokból egyre nagyobb a túlkínálat.

Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter ezzel kapcsolatban több fórumon is hangoztatta, miszerint egyetlen fillért sem adna az olyan oktatási intézményeknek, amelyek csupán az állástalanok utánpótlásáról gondoskodnak. Ennek ellenére a szakképző- és a felsőoktatási intézmények nagy része potenciális állástalanokat nevel, mivel az iskolák finanszírozása egyáltalán nem függ a piacképességtől, vagyis attól, hogy a végzett diákok el tudnak-e helyezkedni a munkaerőpiacon.

Főleg a fém- és építőipari munkások, az esztergályosok, a hegesztők és a szerszámkészítők hiányoznak, de a műszaki felsőfokú végzettségűek - főleg a villamosmérnökök - is aranyat érnek a munkaerőpiacon. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara prognózisa szerint néhány éven belül krónikus munkaerőhiány lép fel a magyar gazdaságban, s ennek kezelésére elengedhetetlen, hogy külföldről toborozzanak a cégek. A kamara számításai szerintcsak az építőiparban 200 ezer fős munkaerő-szükségletre kell számítani 2013-ra.

A regisztrált munka nélküli pályakezdők főbb adatai (2005)

 

Január

[/tab*]

Iskolai végzettség    

8. ált.-nál kevesebb

2 148

2 225

általános iskola

11 464

12 339

szakmunkásképző

6 778

8 138

szakiskola

974

1 393

spec. szakiskola

115

135

szakközépiskola

5 723

7 871

technikum

2 005

2 770

gimnázium

3 678

4 920

főiskola

2 537

4 425

egyetem

1 221

1 734

Összesen

36 643

45 950

Korösszetétel    

17 év alatt

113

116

17-19 éves

9 272

11 202

20-24 éves

23 995

30 838

25-29 éves

3 175

3 715

30 vagy többéves

88

79

Összesen

36 643

45 950

Forrás: Foglalkoztatási Hivatal