Teret hódít a digitális kommunikáció
A szakemberek annak a véleményüknek adtak hangot, miszerint Magyarországon az "internetforradalom" még nem következett be, viszont tanúi lehetünk a mobilforradalomnak. A széles rétegek mobilhozzáféréssel fogják megtanulni az internet használatát mind a civil, mind a gazdasági életben.
Összekapcsolt szolgáltatások
A kutatók megállapítását alátámasztják a statisztikák és a szolgáltatók üzleti ajánlatai. Ezek azt jelzik, hogy a jövő lehetőségei elvileg korlátlanok, és a mobiltelefon további hazai térhódítása várható.
KSH-adatok szerint az internet-előfizetők száma például a múlt év végén 741 ezer fölött volt, s több mint százezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. Egy piackutató intézet 2004-es felmérései szerint az internetezést a 18-69 évesek egynegyede próbálta már ki, otthoni világhálós kapcsolattal azonban – a viszonylag gyors növekedés ellenére is – csak a felnőtt lakosság egytizede rendelkezik. Ez elmarad az EU 50 százalék körüli átlagától.
Általános viszont a mobiltelefon használata. Ma gyakorlatilag nincs az országnak olyan települése, amely a kis kézi telefonkészülék segítségével ne lenne elérhető. Az ország lefedettsége 99 százalékos, a KSH tavaly 5,124 milliárd, az előző évinél 400 millióval több hívást regisztrált.
A mobilszolgáltatók maguk is rendkívül mobilak. Egyrészt nemcsak naprakészen követik a felhasználók igényeit, hanem elébe is mennek azoknak, másrészt élve a technikai lehetőségekkel, összekapcsolják az információs eszközök szolgáltatásait. Ma már a telefonálás, az internetezés, az elektronikus levelezés mellett gyakorlatilag alapszolgáltatásként kínálják a telefonhívások átirányítását egyik készülékről a másikra, a mobil- és az elektronikus levelezés összekapcsolását, a közműszámlák kiegyenlítését, az internetes és mobilvásárlás, a mozijegyrendelés, a parkolási díj kifizetésének lehetőségét.
A mobilcégek internetszolgáltatásai révén az ügyfelek asztali vagy hordozható számítógéppel és mobiltelefonnal egyaránt elérhetik az internetet. Nincs akadálya – megfelelő mobilkészülékkel – képfelvételek készítésének, zenehallgatásnak, videózásnak, videotelefonálásnak. Az MMS-üzenetek színes fényképekből, képsorozatból állhatnak, s szöveg és hang is mellékelhető hozzájuk. Lehetséges ezek összekapcsolása a számítógéppel is.
Banki műveletek
Önálló nagy csoportot alkotnak a mobil banki szolgáltatások, amelyek már nemcsak a nagy pénzintézetek, hanem a kisebb takarékszövetkezetek ajánlataiban is fellelhetők. Partnereiknek módjuk van a többi között számlaegyenlegek, árfolyamok lekérdezésére, betétlekötésekre, átutalások indítására, bankkártyakezelésekre, számlákat érintő tranzakciók követésére. Újabban webes ügyfélszolgálati rendszereket építenek ki a biztosítótársaságok is, lehetővé téve mások mellett szerződések adatainak lekérdezését, módosítását, tranzakciók indítását.
Jellemző a mobilszolgáltatók mozgékonyságára és rugalmasságára, hogy önálló csomagokat kínálnak a gazdálkodó szervezeteknek, sőt kifejezetten a kis- és középvállalkozóknak. A tömeges SMS-küldést például többek között szállítmányozó- és fuvarozóvállalatok, oktatási intézmények, bankok, biztosítók, brókercégek figyelmébe ajánlják. A több résztvevős konferenciabeszélgetésekre főleg a nagy nemzetközi cégek a vevők, az MMS-re alkalmas mobilokat pedig különösen ingatlanügynökök és üzletkötők alkalmazhatják eredményesen.
Az elektronikus aláírás az interneten és a zárt hálózatokon való hiteles kommunikációt szolgálja. E-szignóval magánszemélyek és cégek megbízottjai üzleti, banki, hivatali ügyleteket és akár szerződéseket is köthetnek, rövid idő alatt, jogilag elfogadott módon.
Mobilmunka és távmunka
Hazánk élenjár a mobiltelefónia tekintetében, a legkorszerűbb technika alkalmazásában, elérhetők és alkalmazhatók a legújabb mobilszolgáltatások, s Nyíri Kristóf akadémikus véleménye szerint Magyarországon elég magas a mobilizációs munkakultúra is. Mindennek különleges jelentősége van, nemzetközi vizsgálatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a "mobilvilág" a munka és a gazdaság hatékonyságát felfelé pörgeti, és az ebbe történő beruházás munkahelyek teremtésével jár együtt.
Az MTA Filozófiai Kutatóintézete a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. együttműködésével interdiszciplináris kutatásokat folytat "A XXI. század kommunikációja" címmel. A munka 2001 januárjában kezdődött, és első szakasza a mobil információs társadalom megjelölést kapta. A kutatásban ismert hazai kommunikációelméleti szakemberek, filozófusok, pszichológusok, szociológusok, közgazdászok, nyelvészek, politológusok és tudománytörténészek vesznek részt, élükön Nyíri Kristóffal. Legutóbbi, tavaszi nemzetközi konferenciájukon nagy figyelmet keltett megállapításokat tettek.
Egyrészt regisztrálták, hogy a mobiltelefont már nemcsak a beszédalapú kapcsolattartásra használjuk, ez ugyanis egyre inkább mindentudó adatátviteli eszközzé, "mobiltárssá" válik. Másrészt kifejtették, hogy ellentétben a korábbi várakozásokkal, a hálózati interaktív számítógépes kommunikáció a használók fizikai mobilitását nem csökkenti, hanem éppenséggel fokozza. Jóllehet kommunikációs eszközeink birtokában mozoghatnánk akár kevesebbet is – hiszen korlátlanul elérünk azokkal bárhol bárkit -, mégis azt látjuk, hogy a személyes találkozások iránti igény fokozódik. Tehát egyre többet utazunk, miközben egyre többet kommunikálunk.
A mobilmunkához óhatatlanul társul egy rokon fogalom, a távmunka, de a kettőt meg kell különböztetni egymástól. Az utóbbi az akadémikus szerint jellegzetesen azt jelenti, hogy a távmunkás otthon ül, internetes számítógépe előtt, a mobilmunkás viszont jellegzetesen azt jelenti, hogy úton van. Bár általános kijelentést nem lehet tenni, de tendenciájában mégis megfogalmazható, hogy a mobilmunka a képzettség és az irányítás hierarchiájában magasabban van, mint a távmunka.
Vállalati hierarchia
Az igazi távmunka – például a távkönyvelés – jellegzetesen nem kvalifikált és nem túl jól fizető tevékenység. Vannak persze a mobilmunkák között is kevésbé kvalifikáltak, ilyen lehet például az építkezésen dolgozó ácsé. Az illető adott esetben mobiltelefonon vagy akár MMS-ben jelzi a főnökének vagy az építésznek, hogy milyen problémákat tapasztal, majd MMS-ben kap válaszul egy tervrajzot vagy telefonon egy instrukciót azzal, hogy kövesse azt.
Az ács ebben az esetben mobilmunkás, miként a szakirodalom szerint például az utazó ügynök is az, mégis, napjainkban a jellegzetes mobilmunkás többé-kevésbé irányító szerepet tölt be. Amobilmunka felső határa a hierarchiában egészen magasra nyúlik. Egy mai, a tudományos vagy üzleti életben felelős pozíciót betöltő vezető óhatatlanul mobilmunkás, hiszen állandóan érintkezik, kommunikál, irányít, informálódik. Időben is mobil. Mindamellett mobileszközöket használ.
De nem csupán azokat. A kutatások eredményei mind arra mutatnak, hogy komplikáltabb gondolati feladatok áttekintéséhez a nyomtatott dokumentum alkalmasabb, mint a digitális kijelző. Az ember ugyanis a legjobb kijelzőn is csak egy-egy oldalnyi szöveget képes áttekinteni, ezért ahhoz, hogy egy-egy nagyobb dokumentum koherenciáját, ellentmondásait, felépítését, logikáját jól át tudja látni, kinyomtatott szövegre van szüksége. Tárgyalásokon is célszerű a papíralapú információ. Különös jelentősége van ennek olyan helyzetekben – például repülőgépen -, amikor a mobilmunkás nem tudja mobileszközeit használni.
Számottevő kutatások mutatnak abba az irányba, hogy miközben egyre szélesebb sávon és több csatornán tudunk egymással kommunikálni, a legtökéletesebb eszköz változatlanul a személyes érintkezés marad. A közvetlen kapcsolat, fizikai közelség, a találkozás nem pótolható. A digitális kommunikációt, a mobilkommunikációt elsősorban úgy kell felfognunk, mint ami személyes találkozásokból következik, illetve személyes találkozásokat készít elő.
Az igazán fontos kapcsolatok személyes érintkezésben teremtődnek, az igazán fontos döntések személyes találkozások során születnek meg – hangsúlyozza az akadémikus. Ezt semmi nem pótolja. A topmenedzserek sem nélkülözhetik, hogy egymás szemébe nézzenek, és azon a széles sávon kommunikáljanak, amit az arcközelség jelent.
Mindez persze nem csak a topmenedzserekre igaz. A távmunkánál és a mobilmunkánál is mindig gondolnia kell arra a munkaszervezőnek, a vállalat irányítójának, hogy a folyosó végi kávézósarkoknak rendkívüli jelentőségük van, a cégen belüli hírek egy része ugyanis a véletlenszerű beszélgetésekben terjed. Komoly szakirodalom szól arról, hogy jól menő cégek hirtelen veszteségeket kezdtek termelni, mert a munkahelyek mellől átrakták a kávézósarkot a harmadik emeletre.
Technikai lehetőségek
Tardos Jánosnak, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnökének nemcsak mint érdek-képviseleti vezetőnek, hanem mint a Reálsas Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatójának is rátekintése van a mobilvilágra. A mobiltelefon például a többi között azért terjedt el példátlan mértékben, mert nagyon gyakorlatias, praktikus, tartalmazza az üzletfelek telefonszámát, ami gyors elérésüket teszi lehetővé.
Sokan azonban ezt veszik igénybe akkor is, amikor a vonalas telefont is használhatnák, hiszen utóbbi olcsóbb. Valószínűleg eljött az ideje, amikor ismét fel lehetne fedezni a klasszikus modellt, a célszerűség, a józan logika szerint alkalmazva a különböző eszközöket. Meg kellene teremteni például a kétfajta távbeszélő összhangját. Ehhez viszont ajánlatos lenne átgondolni az egyes technikákban rejlő lehetőségeket, azt, hogy melyik mennyiben segíti elő az üzleti célokat.
Bizonyos rétegeknek például célszerű üzleti ajánlatokat továbbítani SMS-en, MMS-en keresztül, de más, komolyabb üzletekre ezek nem alkalmasak. Utóbbiaknál nélkülözhetetlenek a sokkal megbízhatóbb, egzaktabb formák, például az e-mail, a telefax és nem utolsósorban a papíralapú dokumentáció. A maga szakterületén Tardos János el sem tudja képzelni, hogy mint pályázati tanácsadó, vagy kis- és középüzemi pénzügyi befektetési tanácsadó, SMS-ben juttassa el partnerének a kért információt. Ettől az üzletágtól idegen a mobilvilágnak ez az egyébként nagyon hasznos szelete.
A komolysággal, a megbízhatósággal és az üzleti konzervativizmussal nem fér össze az SMS; őrzik helyüket a hagyományos információtovábbító eszközök – húzza alá. Olykor a számítógép, az e-mail sem helyettesíti az utóbbi időben kissé háttérbe szorult telefaxot. Ma még a cégek általában faxon keresztül adják fel a megrendeléseiket, mert nem érzik az e-mail mögött a kellő biztosítékot.
Jogszabályi korrekciók
A mobiltelefonok széles körben vonzó tulajdonsága a képalkotási funkció, ám aki már élt ezzel a lehetőséggel, tapasztalhatta, hogy technikai okokból ez sem képes teljes mértékben pótolni a professzionális fényképezőgépeket. Az MMS-ek adott esetben nemcsak a civil szférában, hanem a gazdasági életben is hasznosak és hiányt pótlóak lehetnek, elképzelhető például, hogy egy ingatlanügynök számára "csodaszer" a kis masina.
Az egyes technikai eszközök szolgáltatásai ma már szinte korlátlanok. A számítástechnikát például a könyveléstől a raktárkészlet-nyilvántartásig, a termelés szervezéséig számos munkakörben hasznosítja a gazdaság, a versenyszféra. A papírmunka azonban – talán meglepő módon – megmaradt. Mi több: egy ausztrál felmérés szerint a számítógépesítéssel a felhasznált papír mennyisége a négyszeresére emelkedett.
Az teljesen egyértelmű, hogy a számítógép hatalmas szerephez jutott csaknem minden munkafázisban, rendkívüli módon felgyorsította például az információtovábbítást. Ezért – ezért is – itt lenne az ideje egyes jogszabályok felülvizsgálatának. A hivataloknak azt a kötelezettségét például, hogy a különböző beadványokra harminc napon belül kell válaszolniuk, akkor állapították meg, amikor a levél még kizárólag a hagyományos hosszú úton juthatott el a feladótól a címzettig. Amikor iktatókon, előadókon, osztályvezetőkön keresztül ért el a főosztályvezetőig, amikor előírásszerűen mindenki elolvasta, szignálta, megjegyzéssel látta el, amikor a főosztályvezető belejavított, a titkárnő leírta, beadta, lepecsételte. A 30 napból érdemi ügyintézés 5 nap volt, a többi az adminisztráció lebonyolítására szolgált.
Az érdemi ügykezelés ma sem vehet több időt igénybe, de hová lett a mobilvilág korában az adminisztráció 25 napja? A kérdés annál inkább nyugtalanító, mert az élet minden vonatkozásban felgyorsult, és egyáltalán nem biztos, hogy ma egy vállalkozó képes a harminc napot kivárni, míg a hivatal rábólint történetesen a termeléssel, a fejlesztéssel kapcsolatos beadványára.
Megszűrt információk
A társelnök-ügyvezető szerint egy vállalkozás – fejlődése adott szakaszában – már nem képes nélkülözni a mobileszközöket, a számítógépet bizonyosan nem. Egy kisvállalat képtelen közepessé válni anélkül, hogy a komputer be ne integrálódjon a vállalkozásba. Annyi szabályozó veszi körül a vállalkozót, hogy ezeknek kizárólag hagyományos eszközökkel már nem képes megfelelni.
Sajátos módon, ma Magyarországon a vállalkozók körében még többen idegenkednek a mobiltechnikától. Nem kivétel ez alól a 40 év fölötti korosztály sem, amely pedig a vállalkozások csúcsán van. Ez azt jelenti, hogy hozzájuk például csak a már megszűrt információk jutnak el; titkárnők, vezető munkatársak által megrostáltak. Márpedig a vállalkozások számára előnyös, ha a főnök is tud mazsolázni az információk, például a pályázatok közül.
A VOSZ társelnöke meglehetősen gyakran szembesül a másik véglettel is. Részese lehetett például már néhány videokonferenciának. Tapasztalatai szerint ezek ma már minden minőségi igényt kielégítenek, a tárgyalás valósághűen zajlik. Figyelmet érdemel azonban, hogy a nagyobb projektek indítására és befejezésére személyes találkozások keretében kerül sor, a nagy nemzetközi cégek csak a részkérdések megvitatására hívnak össze távkonferenciákat. Ezzel szemben Magyarországon a vállalkozók egy része mintha még nem eléggé bízna a technikában, másrészt talán a munkakultúrához sem tartozik még hozzá ez a munkaforma.
Ugyanakkor sokan talán túlzottan is "beleszerettek" a mobileszközökbe. Ahatékony munka jegyében szinte szünet nélkül a monitor előtt ülnek, ahol az internet révén kívánnak hozzájutni minden információhoz. Főleg a fiatalabbak körében van ez így.
