A diákmunka előnyei

Felértékelődik az iskolaszövetkezetek szerepe

Szakemberek szerint alapvetően két korosztály jelentkezik a diákmunkapiacon: egyfelől a középiskolások, másfelől a felsőfokú intézmények, főiskolák, egyetemek hallgatói. Előbbiek – a legtöbb esetben – inkább kíváncsiságból, esetleg a társaság miatt vállalnának munkát. Utóbbiak viszont ily módon szeretnék kiegészíteni alacsony ösztöndíjukat. Mindez természetesen megmutatkozik a munkavégzés időtartamában is. A 14-18 évesek kizárólag a nyári szünetben, s jellemzően nem a teljes két és fél hónapban vállalkoznak kenyérkeresetre. A nagykorúak viszont már nem csupán a vakáció ideje alatt dolgoznak, hanem a tanévben is. Talán éppen a június a tabu, hiszen ekkor van a vizsgaidőszak.

Szerény a kereseti igény

A munkaadók bőven válogathatnak a jelentkezők közül; szinte mindig van vállalkozó szellemű fiatal, aki könnyen fogható munkára. Nem utolsó szempont az sem, hogy diákok – legalábbis többségük – nem követelődzők a fizetést tekintve. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a munkaadók előszeretettel hirdetnek állást fiataloknak, foglalkoztatásuk ugyanis nem olyan költséges, mint egy képzett felnőtté.

Kérdés azonban, hogy miként találhatnak egymásra a munkaadók és a diákok. Ennek egyik módja a közvetlen kapcsolatfelvétel, amikor is munkalehetőség után érdeklődve a diákok keresik fel a munkaadót, illetve a cégek hirdetnek betölthető állást a fiataloknak. Van azonban egy harmadik út is, jelesül a diákok kiközvetítése a céghez. Ez utóbbi speciális intézménye az iskolaszövetkezet. E szervezeteket mindenképpen érdemes felkeresniük a cégeknek, a nappali tagozatos diákokat ugyanis számos kedvezménnyel tudják foglalkoztatni. Leginkább akkor érdemes e szolgáltatást igénybe venniük a munkáltatóknak, ha szezonális tevékenységre keresnek dolgozókat, vagy olyan munkakört szeretnének betölteni, ahol nagy a fluktuáció.

Tovább fokozza a diákmunka iránti keresletet, ha amúgy is munkaerőhiány van a környéken. Ez egyfelől igaz Nyugat-Magyarországon, de különösen érvényes a főváros környékére. Budapesten és a közeli településeken ugyanis egyre nehezebben jutnak alkalmas munkaerőhöz a cégek, s keresik a kiutat. Ez több céget sarkall az iskolaszövetkezetek szolgáltatásainak igénybevételére, ami azt eredményezi, hogy évről évre bővül az iskolaszövetkezetek megrendelőinek száma.

Foglalkoztatási költségek

A megbízó cégek a gazdaság szinte minden területéről felkeresik az iskolaszövetkezetek valamelyikét abban az esetben, ha hosszabb-rövidebb időre kiegészítő munkaerőre van szükségük. Tömegesen azokban a szakmákban alkalmazzák a diákokat, ahol nem számítható ki előre a szükséges létszám. Hasonlóképpen evidens megoldásként jön szóba a diákmunka az olyan cégeknél, ahol nagy az élőmunkaigény, s ezzel egyidejűleg elvárás a gyors és megbízható munkavégzés. Jellemző a diákmunka széles körű alkalmazása az olyan egyszerű feladatok esetében, mint a csomagolás, a termékek átcímkézése, illetve a borítékolás.

E tevékenységi körökben viszonylag egyszerű a munkaadó és a munkavállaló közti megállapodás azért is, mert könynyen és egyszerűen ellenőrizhető, hogy az adott munkát elvégezte-e az azzal megbízott személy, ráadásul gyorsan kiszámítható és vita nélkül megállapítható, hogy mennyi pénz jár a darabárban elvégzett munkáért.

Gyors megoldás

Más cégek viszont nem elsősorban a betanított munkára, s a legegyszerűbb teendők ellátására szeretnének ideiglenes munkásokat szerződtetni, hanem éppen a fiatalok magas szintű szakmai tudását kívánják kamatoztatni. Van például, aki irodai munkára keres diákokat.

A megbízó cégek pénzt és időt spórolhatnak, ha iskolaszövetkezet által foglalkoztatott diákokat alkalmaznak, hiszen foglalkoztatási költségeik jóval alacsonyabbak, mint a főállású alkalmazottaké – részletezte kérdésünkre Másody Szabolcs, a MŰISZ Iskolaszövetkezet marketingvezetője. Rendkívül előnyös, hogy a diákok vállalkozói díja költségként egy összegben elszámolható. Mivel a diákok az iskolaszövetkezet alkalmazottjai, így az adminisztrációs terhek, a munkajogi kötelezettségek egyaránt az iskolaszövetkezeteket terhelik. Ezzel tehát egyáltalán nem kell foglalkoznia a munkaadónak. Az illetőt nem szükséges alkalmazásba vennie, ekképpen az ezzel járó procedúra sem terheli a céget.

Az iskolaszövetkezetek előnye az is, hogy gyors megoldást kínálnak. Mivel rengeteg diákkal állnak rendszeres kapcsolatban, nem okoz problémát számukra, hogy hamar megtalálják a megfelelő embert. Éppen attól szabadulhatnak meg a munkaadók, amitől a legjobban ódzkodnak, nevezetesen: a rövid időre foglalkoztatott dolgozó hosszadalmas keresésétől. A szövetkezetek közreműködésével – létszámigénytől függően – egy-három nap alatt kellő számú és képzettségű munkaerőhöz juthatnak a vállalkozások.

A diákokat az iskolaszövetkezetekben úgy foglalkoztatják, hogy a fiatalok a szövetkezeti jegy – ennek ára jellemzően 500-1000 forint – megvásárlásával taggá válnak, s szerződést kötnek velük. Fontos tudni, hogy – miként egy munkahelyen – itt is havonta egyszer van fizetés, általában a hó második felében. Elvárják a diákoktól azt is, hogy dokumentálják nappali tagozatos tanulói jogviszonyukat, amit az iskola által kiállított igazolással tehetnek meg.

A MŰISZ Iskolaszövetkezet csaknem tíz éve ténykedik, 1996 áprilisában jött létre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Alakulásakor elsődlegesen a diákmunka szervezését tűzte ki céljául, s e szektorban – a fővárosban – a mai napig piacvezető. Tagjainak létszáma meghaladja a 15 ezret, közülük aktívan havonta 800-1000 fiatal vállal munkát. Ez tehát azt jelenti, hogy mindenki, aki időről időre dolgozni szeretne, regisztráltatja magát, ám csupán egy részük végez valóban munkát egy-egy hónapban. Ha azonban erre rászánja magát a diák, bármikor jelentkezhet a szövetkezetnél.

A MŰISZ – ahogy konkurensei is – arra törekszik, hogy a munkaadók legkülönfélébb elvárásainak meg tudjon felelni, bármikor bármilyen feladatra alkalmas jelöltet prezentáljon. A siker titka ugyanis Másody Szabolcs szerint az, hogy a "csapat" mindenféle érdeklődésű és eltérő ambíciókkal rendelkező fiatalokból tevődjön össze. Ez teszi lehetővé a piaci igények kielégítését. AMŰISZ tagjainak többsége egyetemista és főiskolás, ami garancia a minőségi munkavégzésre.

Előrelátó munkáltatók

A munkaadók igényei a nyári hónapokban némiképpen változnak, hiszen ekkor nem egyszerűen a szezonális munka bízható a diákokra, hanem meg kell oldani a szabadságolások miatt kieső dolgozók helyettesítését is. Erre ma már számos cég alkalmazza azt a nemzetközi gyakorlatban is elterjedt módszert, hogy diákokat vesz fel. Ilyenkor leggyakrabban az irodai alkalmazásra keresnek hallgatót a cégek. Ezek közül is az aszszisztensi, a titkári, a titkárnői és a recepciós pozíciók betöltésére keresnek diákmunkaerőt. Előfordul, hogy a nyári hónapok alatt készítik elő bizonyos cégek az őszi, téli promóciójukat. Ilyenkor betanított munkával bíznak meg kiegészítő munkaerőt.

A munkáltatók azonban nem csak rövid távon gondolkodnak. Akadnak olyan foglalkoztatók is, amelyek tudatosan, "előretekintve" néznek körül az iskolaszövetkezetek háza táján. Vannak olyanok, amelyek előszeretettel alkalmaznak szakmai gyakorlaton lévő diákokat. Ők magasabban kvalifikált, komoly szakmai tudással rendelkező munkaerőt – szoftverfejlesztőket, programozókat, hálózati rendszergazdákat, szakfordítókat, tolmácsokat, mérnököket – keresnek, akik a későbbiekben – a tanulmányaik befejeztével – esetleg cégük alkalmazottai lehetnek.

A Fürge Diák Iskolaszövetkezet elnöke, Márkus Zoltán kifejtette: egyfelől a termelő- és szolgáltatócégeknek – munkaerő-gazdálkodási feladatok segítésére – alkalmi és folyamatos munkaerőt kínálnak, másrészt elhelyezkedési lehetőséget szeretnének teremteni a diákok számára. A Fürge Diák több mint tizenöt irodában fogadja partnereit, s tagjainak száma tízezernél is többet számlál.

Oktatás: a szövetkezetnél

Az iskolaszövetkezetek megbízása azért is kedvező a munkaadók számára, mert ez esetben nem magánszemélyekkel, hanem jogi személyiségű szövetkezetekkel állnak szerződéses kapcsolatban. Avállalatoknak tehát nincsenek munkajogi kötelezettségeik, mindez alól mentesíti őket a szerződéses kapcsolat jellege, s mégis hozzájutnak a kívánt munkaerőhöz. Ha meg akarnak válni a dolgozótól, nem kell se felmondási idővel kalkulálniuk, se végkielégítést fizetniük, hiszen a vállalat közvetlenül nem áll jogi kapcsolatban a fiatalokkal.

Nincs szükség arra sem, hogy a "beugró" dolgozónak az ilyenkor nélkülözhetetlen ismereteket átadják, hiszen például a kötelező munkavédelmi oktatást is átvállalja az iskolaszövetkezet. Mindössze tehát az a dolga a cégnek, hogy megrendeli partnerétől az "ideiglenes" dolgozót, megjelölve, hogy hány munkaórára van szüksége, majd a szövetkezet "leszállítja" az illetőt. Mentesül a cég a pénzügyi és könyvelési gondoktól is, ugyanis nem neki kell elkönyvelnie és számon tartania a tb- és a nyugdíjjárulékot, az egészségügyi hozzájárulást, a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást – mindezeket beépítik az árba az iskolaszövetkezetek. Amikor tehát a vállalat a megbízási díjat kifizeti partnerének, akkor abba beépítve ezeket is rendezi.

A ma már ötven irodát működtető Meló-Diák Országos Diákvállalkozási Hálózat 35 ezer tagot számlál; az Universitas Iskolai Szövetkezet 1989-ben alakult. Az Országos Diákvállalkozási Hálózat húsz év alatt több mint 30 ezer céggel kötött szerződést, és több mint 150 ezer egyetemistának, főiskolai hallgatónak nyújtott segítséget, biztonságos pénzkereseti lehetőséget.

Vannak speciális területekre szerveződött diákmunkát kínáló iskolaszövetkezetek is. A M.Á.Sz. Schönherz Diákszövetkezet kifejezetten a mérnöki szaktudást kínálja tagjain keresztül a cégeknek.

Speciális szakterületek

Természetesen a hagyományos értelemben vett diákmunkára is szerveznek fiatalokat, mégsem ez a fő profiljuk. Sokkal inkább arra törekszenek, hogy egymásra találjanak a pályájukra készülő magas szaktudású diákok és a fiatal, de képzett munkaerőt kereső cégek. A diákszövetkezet olyan állások betöltésére ajánl szívesen hallgatókat, amelyek lehetővé teszik, hogy a pályakezdés előtt álló fiatalok kibontakoztathassák elméleti tudásukat, ami nem csupán az egyetemisták ambícióinak kiteljesedéséhez vezet, hanem a megbízó cég számára is előnyös.

A speciális tudást igénylő területeken különösen igaz, hogy a diákmunkaerő olcsóbb, mintha főállású, diplomás, a szakmában már elismert alkalmazottat venne fel a cég. De az sem utolsó szempont, hogy a főiskolai-egyetemi tanulmányokat folytató fiatal tudása frissebb, s általában munkamorálja is jobban megfelel az elvárásoknak.