Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 2004. október 18-ai ülésén, 2004. október 19-ei hatállyal 11%-ról 50 bázisponttal, 10,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A sorkatonai szolgálat eltörlésének hatása a polgári szolgálatra
A sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló politikai akarat értelemszerűen kihat a polgári szolgálatra is, hiszen ez utóbbi a haza védelmére irányuló alkotmányos állampolgári kötelezettség teljesítésének a sorkatonai szolgálathoz képest alternatív módja, mely alapján a kötelezett munkavégzéssel váltja meg a fegyveres szolgálatot.
A cél a sorkatonai, illetőleg a polgári szolgálat intézményének eltörlése, illetőleg módosítása oly módon, hogy annak teljesítésére békeidőben ne kerüljön sor. A szükséges szabályozás megszületéséig terjedő átmeneti időszakban azonban átmeneti jogi megoldások érvényesülnek.
Jelenleg a sorkatonai szolgálatra történő behívást a honvédelmi miniszter szünetelteti. Erre számára a honvédelmi törvény lehetőséget ad. A polgári szolgálat esetében azonban az erről szóló 1997. évi XXI. törvény nem adott lehetőséget. A Magyar Közlöny 145. számában kihirdetett 2004. évi LXXXVII. törvény – mely 2004. október 19-én lépett hatályba – erre tekintettel felhatalmazást ad a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek, hogy a sorkatonai szolgálatra történő behívás rendjére vonatkozó szabályozáshoz igazodóan rendeletben meghatározza a polgári szolgálat teljesítésére történő felhívás időpontját, valamint rendelkezzen a polgári szolgálat teljesítésének szüneteléséről. A polgári szolgálat teljesítésének szünetelése – másik alternatív jogintézményként – azt a célt szolgálja, hogy a folyamatban lévő polgári szolgálati kötelezettség felfüggesztésére is sor kerülhessen, míg a végleges szabályozás meg nem születik.
A 2004. évi LXXXVII. törvény a fentiekkel összefüggésben a Munka Törvénykönyvét is több ponton módosítja. Kimondja egyrészt, hogy a munkavállalót megillető bizonyos jogok tekintetében a polgári szolgálat teljesítésének szünetelése esetében úgy kell eljárni, mintha a munkavállaló a polgári szolgálatot teljesítette volna. Ezek a jogosultságok egyfelől az Mt. 84. §-ában meghatározott azon jog, miszerint a munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Másrészt pedig az Mt. 156. § szerint a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően harminc napon belül munkaviszonyt létesítő vagy a fennálló munkaviszonyában 14 napon belül tovább foglalkoztatott munkavállaló részére két hétre járó személyi alapbérét – kérésére – előre ki kell fizetni. Mindezek a szabályok tehát akkor is alkalmazandók, ha a munkavállaló az általa teljesített polgári szolgálat miniszteri rendeletben előírt felfüggesztése miatt tér vissza munkahelyére.
A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama alatt. Ha a védelmi időszak időtartama a 30 vagy a 15 napot meghaladja, a felmondás a munkavállalóval közölhető, ám a felmondási idő ezt követően csak 30, illetőleg 15 nap elteltével kezdődhet el [Mt. 90. § (1)-(2) bekezdés]. A 2004. évi LXXXVII. törvény előírja, hogy ez utóbbi időtartamot – vagyis a plusz 15, 30 napot – a polgári szolgálat teljesítése szünetelésének kezdő időpontjától – vagyis attól az időponttól, amikor a munkavállaló visszatér a munkahelyére – kell számítani. Ezzel tehát kiterjeszti a polgári szolgálat szünetelésének esetére is a felmondási védelemmel kapcsolatos általános szabályok hatályát.
A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
A Magyar Közlöny 135. számában jelent meg a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal kapcsolatos bírósági eljárásról.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény általánosan írja elő a munkavégzésre való alkalmasságot és az ennek vizsgálatáról való munkáltatói gondoskodási kötelezettséget. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályozza a munkaköri, szakmai, valamint a személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatát és véleményezését.
A jogegységi határozat kimondja, hogy a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú orvosi vélemény nem közigazgatási határozatnak, hanem szakvéleménynek minősül. Ebből következően a vélemény felülvizsgálata iránt sem közigazgatási per, sem munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó eljárás nem indítható.
Ha azonban a vizsgált személy munkavállaló, tehát munkaviszonyban, vagy azzal egy tekintet alá eső más munkavégzésre irányuló (pl. közalkalmazotti, közszolgálati) jogviszonyban áll, a munkáltatónak az alkalmasságról szóló orvosi vélemény alapján tett intézkedése – ideértve a munkaviszony létesítése előtti időszakot is – már megtámadható munkaügyi perben. Ebben az esetben közvetetten már lehet vitatni magának a szakvéleménynek a tartalmát is.
A nem munkaviszonyban álló személyek esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyukra vonatkozó külön szabályok szerint kell eljárni, ha nem értenek egyet az orvosi szakvéleményben foglaltakkal. A munkaközvetítésben részesülő munkanélküli az ügyében meghozott határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint vehet igénybe jogorvoslatot, ennek keretében vitathatja a másodfokú foglalkozás- egészségügyi véleményt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 28. §-ának b) pontja, illetve 54-55. §-ai alapján.
A közoktatásban, szakiskolában vagy szakközépiskolában tanulónak az alkalmassági vélemény alapján meghozott iskolai döntés ellen jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott törvényességi, továbbá az egyéni érdeksérelemre alapított felülbírálati kérelme alapján bíróság jár el [közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, 83. §, 84. § (4) bekezdés]. Felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személy a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen jogorvoslatot vehet igénybe, ennek keretében az intézmény másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti jogsértésre, illetve a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. E rendelkezés alapján az ügyet érintő orvosi szakvélemény is vizsgálható a perben [a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 27. §-ának (2) bekezdése, 34. §-ának (10) bekezdése, valamint 83. §-ának (14) bekezdése alapján].
Az iskolafenntartó jogköre a szakképzési támogatások iránti pályázati eljárásban
A Magyar Közlöny 136. számában került kihirdetésre az oktatási miniszter 27/2004. (IX. 28.) OM rendelete a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról kiadott 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet módosításáról. A módosítás a fejlesztési támogatásról kötött fejlesztési megállapodást érinti. A fejlesztési megállapodás csak a szakképző iskola fenntartójának egyetértő nyilatkozatával és a megállapodás ellenjegyzésével válik érvényessé. A felsőoktatási intézmény fenntartójának egyetértő nyilatkozatát 2004. október 1-jétől a jogszabály már nem kéri a megállapodás érvényességéhez.
Az Országos Képzési Jegyzék módosítása
Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletet a Magyar Közlöny 138. számában megjelent 28/2004. (IX. 30.) OM rendelet módosította legutóbb. A rendelet 2004. október 15-étől hatályos, rendelkezéseit azonban csak a 2005. január 1-jét követően megkezdett szakképzésre kell felmenő rendszerben alkalmazni.
A rendelet bizonyos szakképesítéseket megszüntet, másoknak az elnevezését változtatja meg, illetőleg új szakképesítéseket is bevezet. Ilyen új szakképesítésnek minősülnek pl. a takarító, a közterület-felügyelő stb. Módosulnak többek között a banki tanácsadó, szakképesített bankreferens, épületgépész-technikus, ingatlankezelő, ingatlanközvetítő, kiadványszerkesztő, közbeszerzési referens, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, nonprofitmenedzser, titkárságvezető szakképesítések követelményei.
Ipari minták nemzetközi letétbe helyezése
Az Országgyűlés az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövegét a 2004. évi XC. törvénnyel hirdette ki.
Felsőfokú tanulmányok egyenértékűsége
A Magyar Köztársaság kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya között a felsőfokú tanulmányok egyenértékűségének elismeréséről szóló, Budapesten, 2001. december 1-jén aláírt egyezményt a kormány a 279/2004. (X. 13.) Korm. rendelettel hirdette ki.
A végzettségi szintet tanúsító oklevelek és az államvizsgát tanúsító bizonyítványok lehetőséget adnak további magasabb szintű tanulmányokra vagy doktori fokozat megszerzésére irányuló tanulmányok folytatására a másik fél államában olyan módon, ahogyan arra az oklevelet vagy bizonyítványt kiállító államban jogosult a hallgató, azonban a fogadó állam felsőoktatási intézményeire irányadó szabályok figyelembe vehetők.
Autópályadíjak
2005. január 1-jétől 1, 4 és 10 napos, valamint havi és 1 éves autópálya-matrica vásárolható. Az 1 napos matricát csak a D4-es, a 4 naposat pedig csak a D1-es kategóriájú járművek használhatják majd. A 155-ös számú Magyar Közlönyben megjelent rendelet tartalmazza a jövőre érvényes autópályadíjakat is.
OÉT-ülések
Az Országos Érdekegyeztető Tanács szeptember 17-ei, valamint szeptember 24-ei üléseiről szóló tájékoztatókat olvashatják a Magyar Közlöny 156. számában. Az első időponthoz kapcsolódó mellékletben megtalálható az OÉT II. félévi programja a tervezett előterjesztésekkel, havi bontásban. Aszeptember végi ülésről szóló beszámoló túlnyomórészt a jövő évi adótörvényekkel, illetve a bérajánlásokkal kapcsolatban tartalmaz állásfoglalásokat.
Miniszterek feladat- és hatásköre
A szeptember végén megalakult új kormány minisztériumai között jelentős feladat- és hatásköri átcsoportosítások történtek. Az ezeket megfogalmazó kormányrendeletek a Magyar Közlöny 157. számában jelentek meg.
