A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet kell alkalmazni

- minden olyan - szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott - munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá

- az említett munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.

Nem terjed ki a rendelet hatálya a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:

- a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi,

- a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek,

- az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,

- hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,

- számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek - azok közvetlen használatát biztosító - kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá

- az "ablakos írógépek" elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.

Vizsgálandó kockázatok

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.

A kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával a munkáltató köteles folyamatosan vizsgálni az alábbi kockázatok előfordulását:

- látásromlást előidéző tényezők,

- pszichés (mentális) megterhelés,

- fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

Kötelező szünet

A munkáltatónak a munkafolyamatokat úgy kell megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - fő szabályként össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés ilyen megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a napi munkavégzést úgy kell megszervezni a munkahelyen, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként - a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával - szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

Kötelező orvosi vizsgálat

A képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését. Ezt követően kétévenként kell sort keríteni a kontrollra. Orvosi vizsgálatot kell kezdeményeznie a munkáltatónak akkor is, ha a dolgozónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

A munkavállaló - az egyébként kötelező időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően - köteles az említett orvosi vizsgálaton részt venni.

Szemészeti szakvizsgálat

A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben szemészeti szakvizsgálatra utalja be a munkavállalót. Ha a munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállalónak a képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegre lenne szüksége, a munkavállalót az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. (A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.)

Az orvos szemészeti szakvizsgálatra utalja be a munkavállalót:

- az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínűsége esetén,

- ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő tárgyakra fokuszálnia,

- az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett.

Az orvos akkor is beutalhatja a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra, ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn.

Szemüveg

Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel.

Költségviselés

Az orvosi vizsgálat, a szemészeti szakvizsgálat, valamint a dolgozó szemüveggel való ellátása kapcsán felmerült költségek nem terhelhetők a dolgozóra, így azokat a munkáltatónak kell viselnie.

 

Fogalmak Képernyős eszköz Képernyős eszköznek minősül a számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól. Képernyős munkahely Képernyős munkahelynek kell tekinteni az olyan munkaeszközök együttesét, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, szkenner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozék, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. Képernyős munkakör Képernyős munkakörnek számít az olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is. Képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg A képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg fogalmi körébe tartozik a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.

Tájékoztatás, oktatás, konzultáció

A képernyős munkahelyek kialakítása előtt a munkáltatót tájékoztatási, oktatási és konzultációs kötelezettség terheli a dolgozókkal, illetve képviselőikkel szemben. Ugyanez a kötelezettség terheli a munkáltatót a képernyős munkahelyek fenntartása és korszerűsítése során is.

Követelmények a munkahellyel szemben

A képernyős munkahely kialakításának követelményeit az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

Berendezések

A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.

Képernyő

A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltaknak és világos formájúaknak, megfelelő méretűeknek kell lenniük, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel.

A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia.

A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható.

A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető.

Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát.

A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.

Billentyűzet

A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el.

A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa.

A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében.

A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek.

Munkaasztal vagy munkafelület

A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.

A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető.

Munkaszék

A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága legyen könnyen állítható. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani.

Környezet

Térkövetelmények

A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.

Megvilágítás

Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit.

A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel.

Tükröződés és fényvisszaverődés

A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.

Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.

Zaj

A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.

Klíma

A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfortérzést okozzon. A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani.

Sugárzás

Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.

Ember és gép kapcsolata

A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltatónak az alábbi elveket kell figyelembe vennie:

- a szoftver feleljen meg a feladatnak,

- a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban,

- a szoftver legyen könnyen használható, és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen, a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,

- a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,

- alkalmazni kell a szoftverergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,

- a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.

Ellenőrzés

A képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályok betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi.

Látórendszeri zavarok A képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatban leggyakrabban panaszokat okozó látórendszeri eltérések a következők: - presbyopia, - akkomodációs zavarok, - hypermetropia, - állandó kontaktlencse-viselés 45 év felett, - komfortos binokuláris látás hiánya, - fiatalkori rejtett fénytörési hiba