A bírósági felülvizsgálat feltételei

Bírósági felülvizsgálatnak van helye, ha

- az ügyfél megítélése szerint a határozat jogszabálysértő, és erre keresetében hivatkozik,

- ha az ügy érdemében döntött a közigazgatási szerv, továbbá

- ha az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette, vagy a fellebbezés lehetőségét jogszabály kizárja.

A jogszabálysértés

Jogszabálysértésre az ügyfél különösebb korlátozás nélkül hivatkozhat. Így utalhat arra, hogy az eljárásban a hatóság tévesen alkalmazott jogszabályt, de arra is, hogy a hatóság egyáltalán nem vett figyelembe valamilyen jogszabályt, amelyet alkalmaznia kellett volna.

Lényeges, hogy egyaránt jogszabálysértésnek minősül az anyagi és az eljárási szabály megsértése. Az ügyfél a jogszabálysértés minősítése tekintetében nem szakember, a jogszabálysértés tényét végül a bíróság fogja megállapítani. Megjegyezzük azonban, hogy a bírói gyakorlat szerint az ügy érdemére kihatással nem levő jogszabálysértés észlelése esetén nem indokolt a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése.

A fellebbezési jog kimerítése

A közigazgatási szerv határozatának bíróság előtti megtámadására csak akkor nyílik lehetőség, ha a határozat jogerős, vagyis az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. A törvény kifejezetten a fellebbezésről, tehát a rendes jogorvoslatról szól. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a rendkívüli jogorvoslatok igénybevétele nem feltétele az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának. Nincs lehetőség tehát a keresetnek olyan indokkal való elutasítására, hogy azt megelőzően az ügyfélnek kezdeményeznie kellett volna például a hatóság felügyeleti intézkedését stb.

Lemondás a fellebbezési jogról

A gyakorlati jogalkalmazás szempontjából fontos, hogy az ügyfél akkor sem meríti ki a fellebbezés jogát, ha a fellebbezés lehetőségéről lemond. Ilyen esetben - a fentiekből kitűnően - a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett közigazgatási határozat felülvizsgálatára bírói úton nincs lehetőség.

Keresetindítás

A közigazgatási határozatok bíróság előtti felülvizsgálatát célzó eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezete tartalmazza.

A Pp. rendelkezései szerint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata csak jogszabálysértés esetén lehetséges.

A felperes

Az államigazgatási eljárásban ügyféli pozícióban szereplő a per kezdeményezője, aki a bírósági eljárásban felperessé válik.

Keresetindításra jogosult az ügyfél és a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél is. Az, hogy ki érdekelt az ügyben, a megtámadott közigazgatási határozatból könnyen kiolvasható.

Keresetlevél

A pert keresettel kell kezdeményezni. A felperesnek hivatkoznia kell a határozat teljes vagy részbeni jogellenességére, azaz a keresetet indokolnia kell.

Perindítási határidő

A keresetet az érdekelt a sérelmezett közigazgatási határozat közlésétől számított 30 napon belül nyújthatja be. A keresetlevelet vagylagosan lehet benyújtani az elsőfokú közigazgatási szervhez vagy az illetékes bírósághoz.

A kereseti kérelemhez kötöttség elve

A közigazgatási perben a bíróság kötve van a kereseti kérelemhez, vagyis a felperes által a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés körében kell, hogy vizsgálódjék, és abban az esetben, ha a határozatot más tekintetben találja jogszabálysértőnek, erre nem alapozhatja döntését. A közigazgatási perben tehát a kereseti kérelem nem általában vonatkozik a közigazgatási határozat felülvizsgálatára, hanem a felperesi meghatározott irányú felülvizsgálatot végzi el a bíróság.

A keresetlevél halasztó hatálya

Az általános szabály szerint a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási szerv határozata mindaddig nem hajtható végre, amíg az ügyben jogerős bírósági döntés nem születik. A félnek ahhoz is joga van, hogy az esetleg korábban már megindult vagy elrendelt végrehajtás felfüggesztését is kérje. Ennek elfogadásáról és a végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított 8 napon belül dönt.

Az eljárási törvény felhatalmazása alapján több törvény rendelkezik úgy, hogy a közigazgatási határozat végrehajtására a kereset benyújtása nincs halasztó hatállyal. Így például az adózás rendjéről szóló törvény szerint a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről ezekben az ügyekben a bíróság a felperes kérelmére, végzéssel határoz.

Hatáskör

A közigazgatási perek elbírálása a megyei bíróság (Budapesten a Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.

A bíróság határozata

A bíróság a közigazgatási határozatot jogszabálysértés esetén hatályon kívül helyezi és - amennyiben az indokolt - a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. A törvény rendelkezhet azonban úgy is, hogy a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, sokkal szélesebb körű azonban a hatályon kívül helyezési és új eljárásra utasítási jogosultság. Ennek az az oka, hogy a bíróság ne vonhassa el a közigazgatási szerv hatáskörét, hiszen feladata alapvetően a jogsértés kiküszöbölésére irányul. Ennek a feladatnak pedig eleget tesz akkor is, ha rámutatva a jogsértés lényegére, hatályon kívül helyezi a kifogásolt döntést, és esetleg új eljárás lefolytatására kötelezi az elsőfokú vagy a másodfokú hatóságot.

 

A felülvizsgálati körből kizárt határozatok Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának, ha - azt törvény kizárja; - a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja (például egyes gyámügyekben); - a határozat ideiglenes jellegű, és a jogszabályban megjelölt határidőn belül végleges határozatot kell hozni; - a határozatot az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozták meg; - a határozat lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkezik; - a döntés a hadkötelesnek sorozáson, orvosi vizsgálaton, kötelező gyógykezelésen, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését rendeli el; - a határozat katonai szolgálatra való alkalmasságot állapít meg, a hadkötelesnek katonai szolgálatra való behívásáról, a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásáról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásáról rendelkezik; - polgári védelmi szolgálat ellátására kötelez, illetve

a határozatot az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozták.

A határozat megváltoztatása

A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja

- az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító;

- a kiskorú intézeti nevelésbe vételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító;

- a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó;

- az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népesség-nyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező;

- a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító;

- az adó- vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott;

- a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő,

- a kisajátítási ügyben hozott;

- a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott;

- a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemről döntő,

- az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint

- a családi pótlékról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási;

- a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott ügyekben;

- lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá

- ha törvény azt megengedi.

Az ítélet elsődlegessége

Amennyiben a bíróság az ügy érdemében határozott, a közigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárás lefolytatásának.

A közigazgatási szerv és a bíróságok döntései sorában a bírósági ítélet mindig privilégiumot élvez. A közigazgatási szerv határozata és a bírósági ítélet nem rivalizálhat egymással. E kettős viszonyban a bírósági ítélet bír elsődlegességgel, mégpedig úgy, hogy nem csupán az ítélet rendelkező része, hanem az ítélet indokolása is köti az államigazgatási szervet. Ez azt jelenti, hogy a bírói ítélet rendelkezését és indokolását a közigazgatási szerv úgy a megismételt eljárásban, mint a határozathozatal során köteles figyelembe venni.

Fellebbezés a közigazgatási perben

Fő szabály szerint a bíróság ítélete első fokon jogerőssé válik.

A bírósági ítélet ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha

- a közigazgatási pert olyan határozat felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, melynek illetékessége az egész országra kiterjed.

A fentiek szerinti határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja.

A közigazgatási határozat semmissége

A teljesség érdekében röviden ismertetjük a határozat semmisségének intézményét. A határozat egyrészt akkor minősül semmisnek, ha az ügy nem tartozik a közigazgatási szerv hatáskörébe, vagyis a közigazgatási szerv olyan döntés hozott, amely a közigazgatáson kívüli szervezet hatáskörébe tartozik.

További semmisségi ok, amikor az államigazgatási szervnek az ügyben eljáró dolgozója a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte, és a bűncselekménynek minősülő kötelességszegés befolyásolta az államigazgatási szerv határozatát, továbbá a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki. Ilyen, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző kötelességszegés például a hivatali visszaélés, a vesztegetés. A semmisséghez azonban nem elegendő a bűncselekmény elkövetését megállapítani, hanem azon túlmenően még az is szükséges, hogy az adott bűncselekmény ténylegesen befolyásolta az államigazgatási szerv határozatát. Ha például a tiltott ajándék elfogadása az ügyféltől a döntéshozatalt követően történik meg, akkor ugyan a köztisztviselő elkövette a bűncselekményt, a döntés mégsem lesz semmis, hiszen az ajándékot a döntést követően kapta, így az nem befolyásolhatta a döntéshozatalt.

Kötelező határozathozatal

Az államigazgatási eljárásban - ellentétben a polgári joggal - a semmisség megállapításához külön határozatra van szükség. Amíg tehát a polgári jogban a semmisség automatikusan beáll, arra bárki határidő nélkül hivatkozhat, a semmis szerződés pedig érvénytelen, addig az államigazgatási eljárásban a semmisségi okok fennállását külön közigazgatási határozatban kell megállapítani.

Elévülés

A semmisségi ok megállapítása esetén sincs lehetőség azonban a határozat megsemmisítésére, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva 3 év már eltelt.

Társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata

A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre a Pp. XX. fejezetének - a közigazgatási perekre vonatkozó - rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

- a határozat ellen a keresetet a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidő alatt kell megindítani;

- a keresetet az első fokú társadalombiztosítási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot a másodfokon eljáró szerv hozta;

- a betegségi és az anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani akkor is, ha az első fokú határozatot nem ez a szerv hozta;

- a társadalombiztosítási per elbírálására az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van;

- a bíróság a társadalombiztosítási határozatot megváltoztathatja.

Illetékek közigazgatási perekben A feleket a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban - jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül - illetékfeljegyzési jog illeti meg. Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosításijárulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos - 15 000 forint. Az adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosításijárulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos perekben az illeték mértéke a pertárgy értékének 6 százaléka, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint. A határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék az illetékmérték, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint. A felülvizsgálati eljárás illetéke a pertárgy értékének 6 százaléka, de legalább 10 000 forint és legfeljebb 2 500 000 forint. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az előzőekben meghatározott illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint