A Munka Törvénykönyve korábban is felhatalmazta a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy – az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével – meghatározza a kollektív szerződések regisztrálási rendjét, és ennek keretében adatszolgáltatási kötelezettséget is előírjon. E felhatalmazás alapján adták ki a kollektív szerződések regisztrálási rendjéről és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 19/1997. (XII. 18.) MüM rendeletet, amely rögzítette a bejelentési kötelezettséget, meghatározta a szolgáltatandó adatok körét, valamint szabályozta a bejelentéssel kapcsolatos eljárási rendet. A rendelet melléklete tartalmazta azokat az adatlapokat, amelyeken a bejelentési kötelezettséget teljesíteni lehetett. Tekintettel arra, hogy 1998-ig az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében csak a bérmegállapodásokra vonatkozóan állt fenn bejelentési kötelezettség, ez egészült ki a kollektív szerződések tartalmi elemeire vonatkozó adatközléssel.
Az OSAP felülvizsgálata
Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program tartalmának felülvizsgálatáról szóló 2336/2002. (XI. 7.) Korm. határozatban foglaltak alapján megkezdődött az OSAP keretében zajló statisztikai adatgyűjtések tartalmi felülvizsgálata; célkitűzésként az alábbiakat fogalmazva meg: az EU deregulációs szempontjainak figyelembevétele; a statisztikai és a nem statisztikai célú adatgyűjtések különválasztása, valamint az adatgyűjtéseknél még meglévő párhuzamosságok megszüntetése.
A felülvizsgálat eredményeképpen 2004. január 1-jétől a tárgyévi OSAP-ot szabályozó kormányrendelet már nem fogja tartalmazni a kollektív szerződés nyilvántartási rendszeréhez tartozó adatlapokat.
Ennek megfelelően a kollektív szerződések regisztrációja, valamint az ahhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség feltételeit nem statisztikai, hanem munkajogi szabályként volt szükséges rendezni. A Munka Törvénykönyve 2004. december 15-én elfogadott módosításában a kollektív szerződés nyilvántartási rendszerrel összefüggő bejelentési és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség törvényi szintre került.
Bejelentés a minisztériumhoz
A törvény új 41/A §-a értelmében a kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak a megkötést követő 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni. A felek kötelesek továbbá bejelenteni a kollektív szerződés módosítását, felmondását, kiterjesztett hatályú vagy több munkáltató által kötött kollektív szerződés hatályának változását, továbbá hatályának megszűnését. A kollektív szerződés eredeti példányát a minisztériumban letétbe kell helyezni.
Új végrehajtási szabály
A törvényi felhatalmazás alapján 2004. január 1-jével hatályon kívül kerül a 19/1997. (XII. 17) MüM, valamint az azt módosító 9/2002. (XII. 20.) FMM rendelet. A helyettük megalkotott új végrehajtási jogszabály a kollektív szerződések nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó adatok körét írja elő, valamint a nyilvántartással kapcsolatos eljárási kérdéseket szabályozza, így a minisztérium nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatait, a nyilvántartásba vétel megtagadásának feltételét, a nyilvántartó könyv részletes tartalmát, az adatkezeléssel kapcsolatos előírásokat, a bejelentések feldolgozásából kinyerhető eredmények szakmai felhasználását, valamint a nyilvántartásból való törlés eljárását.
Az új jogszabály lényegesen nem változtat a bejelentés és regisztráció jelenlegi mechanizmusán, a szabályokat azonban egyértelműbben, a jelenlegi gyakorlathoz igazodóbban fogalmazza meg.
Adatlap
A kollektív szerződést kötő felek bejelentési kötelezettségüket az erre a célra szolgáló, a rendelet mellékleteiben szereplő adatlap kitöltésével teljesítik. A minisztérium ezt hiánypótlásra visszaküldheti.
Számítógépes nyilvántartás
A kollektív szerződést a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a szerződést kötő felek együttes bejelentése alapján számítógépes nyilvántartásba veszi. Ennek során az adatlapot, valamint a megküldött kollektív szerződést nyilvántartási számmal látja el és dokumentumtárba helyezi, erről a feleket tájékoztatja.
A számítógépes nyilvántartás tartalmazza a szerződő felek adatait, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés esetén a hatálya alá tartozó munkáltatók adatait, a bejelentett eseményt (kollektív szerződés kötése, módosítása, felmondása, hatályának módosítása, hatályának megszűnése), valamint annak időpontját, a kollektív szerződés időbeli hatályát, továbbá a nyilvántartási számot. Ezek az adatok nyilvánosak.
Nem nyilvános adatok
Az adatlap, illetve a letétbe helyezett kollektív szerződés nyilvánosságára szigorúbb szabályok vonatkoznak. Ezek tartalma mással csak akkor közölhető, továbbá abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató felek előzetesen írásban hozzájárultak. A minisztérium a nyilvánosságra hozható, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződéseket honlapján közzéteszi.
Az adatok felhasználása
A nyilvántartás adatait a minisztérium felhasználja pl. foglalkoztatáspolitikai intézkedések megtervezéséhez, nemzetközi szervezetek felé fennálló jelentési kötelezettségek teljesítéséhez. Ennek érdekében a minisztérium azonosító adatot nem tartalmazó jelentést készít. Ennek alapja félévente a bejelentésekről összefoglaló kimutatás, valamint évente a bejelentett kollektív szerződésekről az Országos Érdekegyeztető Tanács tájékoztatására készült elemzés.
A kollektív szerződés törlése
A minisztérium törli a számítógépen vezetett nyilvántartásból a kollektív szerződést, ha tudomást szerez hatályának megszűnéséről. Erről a feleket – a nyilvántartási szám közlésével – tájékoztatja.
tb-alapok felügyelete
Újabb tárgyalások várhatók az OÉT-ben
A társadalombiztosítási alapok működéséről és felügyeletéről egyelőre nem sikerült megállapodni az országos érdekegyeztetés szakmai és plenáris fórumain. Jóllehet a kormány és a szociális partnerek egyaránt sürgetőnek tartják a megegyezést, azonban a munkavállalói érdekképviseletek úgy vélik: a törvénymódosítási javaslat nem garantálja számukra az ellenőrzési jogok gyakorlásának lehetőségét. Ezért a tb-alapok felügyeletéről – a szakmai egyeztetéseket követően – 2004-ben újra tárgyalnak majd a szociális partnerek.
A társadalombiztosítás működésével kapcsolatban – a kormány programja szerint – a járulék- és az adójogszabályok összehangolása mellett elengedhetetlen, hogy a befizetett járulékok, valamint a költségvetés társadalombiztosítási hozzájárulásainak felhasználása nyilvános, áttekinthető és ellenőrizhető legyen. Mindezek alapján olyan felügyeleti rendszer létrehozása a cél, amely a parlamenttől kapott felhatalmazásával élve szavatolja a rendszer törvényes, napi politikai befolyástól mentes, szakszerű és hatékony működését.
Sürget az idő
A témában eddig készült előterjesztésekről számos vita zajlott az utóbbi hónapokban. Az egyeztetések során arra keresték a választ, hogy a tervezetben nevesített jogosítványok megfelelnek-e a kormány programjában megfogalmazottaknak, illetőleg kielégítik-e a szociális partnerek igényeit.
A szakszervezetek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén, novemberben hozták nyilvánosságra álláspontjukat, miszerint a javaslat számukra elfogadhatatlan, mert abban nem teljesül a kormányprogram ígérete. Érvelésük szerint az előterjesztés alapján csorbulna a munkavállalói érdekképviseletek ellenőrzési-felügyeleti szerepe, ami legfeljebb tanácsadói funkcióra korlátozódna.
Ugyanakkor a munkáltatói oldal – álláspontja kialakítása során – három alapvető szempontot mérlegelt. A vállalkozói érdekképviseletek mindenekelőtt az időtényezővel számoltak. Megítélésük szerint rendkívül fontos a felügyelet új rendszerének kialakítása, hiszen a társadalombiztosítási alapok 1587 milliárd forint bevétellel gazdálkodnak, mely pénzforrás kontrolljának megteremtése elsődleges feladat.
Módosultak a feladatkörök
A meglévő jogi környezetet ugyancsak kiemelten mérlegelte a munkáltatói oldal, amikor véleményét kialakította. Tudvalévő ugyanis, hogy a társadalombiztosítási alapok irányítása és felügyelete jelentősen megváltozott az elmúlt években. Módosultak a kompetenciák, a feladatkörök, illetve a kapcsolódó területeken is átrendeződés történt.
A társadalombiztosítási önkormányzatok működése során az irányítás jogai megoszlottak az előbbiek, valamint az Országgyűlés és kormány között. Az állami felügyeletet az Országgyűlés, a kormány, illetve az Állami Számvevőszék gyakorolta a tb-önkormányzatok felett.
Jelenleg a tb-alapok irányítását – amely állami feladat – az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM) bevonásával a kormány látja el. Ugyanakkor sajátos konstrukció született a feladatmegosztás területén. Míg a járulékok és a pénzügyi kérdések tekintetében – az egészségügyi tárca bevonásával – a Pénzügyminisztérium készít előterjesztést a kormány számára, addig az ellátások kérdéseiben – a pénzügyi tárca bevonásával – az ESzCsM készíti az előterjesztéseket.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a tb-alapok kezelése az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONyF) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kompetenciájába tartozik. Az ONYF és az OEP pedig a kormány irányítása alatt áll. Mindezek alapján érthető, ha a munkáltatók harmadik szempontként – egyébként az előterjesztésben elsődlegesen munkaadói javaslat alapján – a jogosítványokat mérlegelték.
Véleményezési jog
Az Országos Érdekegyeztető Tanács által tárgyalt előterjesztés véleményezési joggal ruházta volna fel a nyugdíj- és egészségbiztosítási tanácsot. Ez a jogosítvány a költségvetésre, a zárszámadásra, illetve egyéb, a biztosítási ágat érintő törvénytervezetekre vonatkozott volna. A tanácsok hatásköre más területekre is kiterjedt volna. Például:
- kezdeményezési jog a jogszabályalkotásban;
- a biztosítási ág helyzetének, működési feltételeinek értékelése;
- az alapokat és az igazgatási szerveket érintő szabályozás véleményezése;
- javaslatok a biztosítási ágak egyensúlya és a biztosítottak érdekeinek garantálása céljából.
A tanácsok a kormány ülésén képviselhették volna az alapok és a befizetők érdekeit. Noha közvetlen ellenőrzési jogosítvánnyal nem rendelkeztek volna, azonban kezdeményezhettek volna vizsgálatokat az Állami Számvevőszéknél, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (KEHI). Erre az alapok kezelésével és felhasználásával összefüggésben felmerülő, vitás esetekben kerülhetett volna sor.
Noha a tb-alapok felügyeletéről szóló előterjesztést a munkaadói oldal sem tartotta tökéletesnek, azonban – éppen a nyugdíj- és egészségbiztosítási tanács mielőbbi felállása céljából – zöld utat adott volna a tervezetnek. A szakszervezetek viszont határozottan kiálltak azon álláspontjuk mellett, mely szerint számukra az előterjesztés elfogadhatatlan. Mivel az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris fórumán nem sikerült egyezségre jutni, ezért 2004. január 1-jétől a tanácsok nem kezdhették meg munkájukat. Ekképpen a szociális partnerekre további tárgyalások és egyeztetések várnak.
Ausztria lehetne a példaA tb-alapok felügyeletéről zajló vitában az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége határozottan nyomatékosította, miszerint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban előterjesztett jogszabálytervezet nem szavatolja a társadalombiztosítási hozzájárulás és felhasználás nyilvános és áttekinthető ellenőrzését. A munkavállalói érdekképviselet szerint bár az alkotmány nem rendelkezik a tb-önkormányzatokról, azt azonban az Alkotmánybíróság 16/1998.(V.8) AB határozata leszögezi: "a járulékfizetők, a biztosítási teherviselők számára részvételi és ellenőrzési jogokat kell teremteni a járulékbevételek felhasználásában, az ezzel összefüggő igazgatási tevékenységben". Ugyanakkor számos uniós tagállamban kizárólag a járulékfizetők által létrehozott testület igazgatja, ellenőrzi a társadalombiztosítást. Az ILO 24. sz. Egyezménye egyenesen kimondja, miszerint a betegbiztosítást önkormányzattal működő intézménynek kell ellátni. Az autonóm szakszervezetek véleménye szerint az Európában működő rendszerek közül az osztrák ajánlható a magyar társadalombiztosítás számára. E szomszédos államban, ahol négy (nyugdíj, betegségi, baleseti, munkanélküli) ága van a tb-nek, csupán a munkanélküli-biztosítás irányításában és ellenőrzésében vesznek részt a kormány képviselői. A másik három ág társadalmi kontrollja kizárólag a járulékfizetők joga |
