Álvállalkozások alkonya

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 63. számában (2003. május 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Júliustól válik hatályossá a Munka Törvénykönyve legújabb módosítása. Ebben található az a kulcsmondat, ami nagy valószínűséggel a leginkább foglalkoztatja majd a közeli hónapokban a munkáltatókat és a munkavállalókat, s érdekvédelmi szervezeteiket. Az ominózus passzus szerint a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására.

Ezzel megnyílhat az út a munkahelyi ellenőrzéseket általában végző munkaügyi felügyelők és APEH-revizorok úgymond szabad értelmezése előtt. Mint mindenki tapasztalhatja - ha nem is a saját, akkor a rokonságból vagy a baráti körből vett példák szolgálhatnak tanulságul -, a vállalkozási létforma bizony túlburjánzott. Ez azonban nem elsősorban a 90-es évek elejére jellemző tömeges vállalkozásalapításnak köszönhető. Sokkal inkább a foglalkoztatás terhei miatt kialakult feszültség, a gazdasági kényszer és a (tapasztalatok alapján sikeres) kiskapukeresés okolható.

A jelenlegi munkaügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy megpróbálja valamilyen formában szétválasztani a munkaviszonyt az egyéb megbízási, vállalkozói stb. szerződésektől. Teszi ezt magyarázata szerint a munkavállalók védelmében, mert szerinte leginkább a munkáltatói erőfölény "eredménye", hogy korábban munkaszerződés alapján foglalkoztatott dolgozók vállalkozói igazolványt váltanak ki, és másnaptól már ily módon végzik ugyanazt a munkát - talmi előnyöket remélve az új formától. A főhatóságok nyilatkozatait olvasva az év közepétől az eddiginél kockázatosabb lesz fenntartani ezeket a "vállalkozói" szerződéseket.

Az ellenőrök - ahogy fogalmaznak - nem azt nézik majd, hogy mi van a papír fejlécére írva, hanem az eset összes körülményeit vizsgálva, és a tartalmat is értelmezve állapítják meg a szerződés tényleges típusát. Már a vitatott eset is elegendő ahhoz, hogy kellemetlen revíziót hozzon a cégre, a későbbi - a vállalkozásra hátrányos döntés esetén - büntetésekről, elmaradt járulékok befizetéséről nem is beszélve.

A munkajogi szabályok majd' negyven módosítása során számos szigorítást megéltek már a munkáltatók. A vállalkozási és a munkaszerződések mostani szétválasztása szinte minden munkahelyet érint valamilyen formában. Egyelőre várakozó állásponton vannak még azok a cégek is, amelyek tömegesen alkalmaztak vállalkozói szerződések mögé bújtatott dolgozókat. Az első ellenőrzési tapasztalatok, a mintapéldák, netán jogerős bírósági döntések (ha valamelyik vitatott eset eljut odáig) mutatják majd a követhető gyakorlatot. Ugyanis a vállalkozások az egyszerűsödött adminisztrációt, a kevesebb járulékterhet, a dolgozók pedig a látszólag több elkölthető forint esélyét nem adják fel egykönnyen.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.