Vállalkozói inkubátorházak

A vállalkozói inkubátorházak alapvető célkitűzése, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítse a nehéz alapítási időszakban. Noha a Vállalkozói Inkubátorházak Szövetsége (VISZ) pénzforrásokkal nem támogatja a cégeket, ám a tagszervezetek számára nyújtott szolgáltatások kedvezményes díjazása költségcsökkentő tényező a vállalkozások számára.

Meggyőzés és lobbizás

Az inkubátorházak fejlesztési programjainak sikere elsősorban a helyi kezdeményezők tehetségén, kitartásán és szervezőképességén múlik. A VISZ mindehhez a megszerzett tapasztalatokat, a kialakult nemzetközi és hazai kapcsolatokat, illetve az inkubátorházak eddigi eredményeit tudja hozzátenni. Sztankó János, a VISZ elnöke szerint – aki egyben az 1994-ben alakult békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. (a Békés Megyei Vállalkozói Központ és Inkubátorház) ügyvezetője is – elsősorban a jó példák bemutatásával, meggyőzéssel és "lobbizással" segíthető az önfoglalkoztató kisvállalkozások ügye.

A VISZ saját eszközök hiányában nem anyagilag, hanem együttműködéssel támogatja a jó kezdeményezéseket. Az országos érdek-képviseleti szövetség 33 tagszervezetből (megyei vállalkozói központok, alapítványok, közhasznú társaságok) és 6 egyéni pártoló tagból áll. A VISZ tagszervezete a Magyar Innovációs Szövetségnek, jó szakmai kapcsolatot ápol az Ipari Parkok Egyesületével, valamint a Magyar Tudományos és Technológiai Parkok Egyesületével. Szakmai kapcsolataiban legfontosabb partnere a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.

Nemzetközi kapcsolatok

A szövetség a nemzetközi kapcsolatokat is ápolja: elsősorban az európai uniós feltételek és a különböző pályázati kondíciók megismertetésével, illetve a cégek közötti együttműködés segítésével. Több EU-program közül – amely a 90-es évek második felétől zajlott – a flamand kormány támogatásával Nyíregyházán és Kaposvárott valósítottak meg inkubátorházat, a PHARE-program keretében pedig Budapesten hozták létre – Innostart néven – a Nemzeti Üzleti és Innovációs Központot. Ugyanakkor a Veszprémi Egyetem mellett működő Hi-tech inkubátorprogramot az UNIDO Szövetség támogatta, míg a győri INNONET a PHARE regionális fejlesztési projektje keretében kapott jelentősebb támogatást új, innovációs központ létrehozására az ipari parkban.

A szövetség 2001-ben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját, mely esemény – a jubileumi közgyűlés és az ehhez kapcsolható PR-akciók révén – jó lehetőségeket teremtett a célok kijelölésére. Egyebek közt megfogalmazódott, hogy az inkubátorházak menedzsmentje – készsége és felkészültsége erősítése révén – szabadabban vehessen részt a finanszírozásban is. Vagyis olyan eszközök fölött rendelkezhessen – például gépek, berendezések, anyagok, alkatrészek hitelezése, bérlése -, amelyek hozzájárulnak az adott vállalkozások fellendítéséhez. Mindez korántsem jelenti azt, hogy átvennének bizonyos pénzintézeti tevékenységeket.

Megosztott finanszírozás

A tizedik évfordulón elhangzottak szerint azért szükséges e teendőket menedzselni, mert a közép- és kisvállalkozások részére mind ez idáig nem készült hosszú távú kormányzati stratégia. Fejlődésükhöz hiányoznak az eszközök, holott a 90-es évek közepétől az ipari parkok fejlesztési programja közvetetten hatást gyakorolt a kisvállalkozói szektorra. Bár 1999-2000 óta több pályázat is megjelent a vállalkozói inkubátorok létrehozására és fejlesztésére, az átütő siker várat magára. Igaz, pozitív példák is vannak, hiszen az idén augusztusban startolt Széchenyi-kártya szerves része lehet az eszköztárnak.

Az "Agenda 2000" elnevezésű stratégia ugyancsak a vállalkozások támogatására hivatott. Ennek forrása – a 2000-2006 közötti időszakban – évente 3,12 millió euró, mely összeg az EU-csatlakozás előkészítését szolgálja. Az EU stratégiai céljai között kiemelt helyen szerepelnek a vállalkozástámogatási programok, ám e források elnyeréséhez elengedhetetlen feltétel az állami és a magánfinanszírozás jelentős növekedése is. Mindemellett azonban – legfőképpen – jó programokra van szükség.

Az inkubátorházak számos szolgáltatása közül először is az irodák és a műhelyek kedvezményes bérleti lehetősége említendő meg. Ugyanakkor fontosak az általános irodai szolgáltatások, mint a gépelés, a nyomtatás, a számítógépes munkák. Emellett fénymásolási, faxolási s tárgyalóterem-bérlési lehetőség, illetve tanácsadás is igényelhető.

Fenntartható együttműködés

A felsoroltak mellett természetesen számos egyéb szolgáltatást is kínálnak az inkubátorházak, de ezek már nem egységesek. Legfőképpen azért, mert nem szükséges – és nem is gazdaságos – minden inkubátorházban valamennyi szolgáltatást kínálni. Korszerű és rendszeresen karbantartott adatbankkal és internetes kapcsolattal a szolgáltatási mátrix bővíthető és együttműködéssel fenntartható. Hiszen esetenként a tolmácsolás-fordítás helyi igénybevétele jelenthet előnyt, máskor – például a számvitel és a könyvvezetés ismereteinek elsajátításában – az oktatás (szemináriumok, workshopok) szervezése segíthet, s van, ahol a pályázatfigyelés vagy a forráskoordináció a legfontosabb.

Az inkubátorházak legfőbb bevételi forrása a bérleti díj, valamint a különböző szolgáltatások ellenértéke. A legtöbb inkubátorház a kiadásaihoz hiányzó összegeket pályázatok útján próbálja pótolni.

Békéscsabán 1994-ben alakult meg az ország legnagyobb vállalkozói központja és inkubátorháza, ahol kezdő vagy néhány éve működő kis- és közepes cégek egyaránt tevékenykednek. A kisméretű gazdasági társaságok részére a rendelkezésre álló helyiségek – az iroda, a műhely, az üzlethelyiség és a raktár – jelentik az infrastruktúrát. Ezeket egy önkormányzati tulajdonú kft. üzemelteti. A Vállalkozási Centrum Kft. – amely különféle adminisztratív és tanácsadási szolgáltatást nyújt – a 19 hektáron létesült Békéscsabai Almáskerti Ipari Parkot is működteti.

Kedvezményes díjak

A békéscsabai inkubátorházban jelenleg 34 vállalkozás tevékenykedik, mintegy 250 főt foglalkoztatva. A legfontosabb kedvezmény a piaci bérleti díjból adott 10-30 százalékos engedmény, illetve a különböző szolgáltatások olcsóbb igénybevételének lehetősége. A szolgáltatóházban termelők, kereskedők és szolgáltatóipari vállalkozások egyaránt működnek. Közülük 14 az ipari, illetve 10-10 a kereskedelmi és a szolgáltatóipari cégek száma.

A 28 egységből 15 kft., 11 bt., 1 kkt. és 1 szövetkezeti formában tevékenykedik. Az egyéni vállalkozók száma elenyésző, összesen hatan vannak. A vállalkozások legnagyobb része tíznél kevesebb dolgozót foglalkoztat, s mindössze 6 azon cégek száma, amelyek dolgozói létszáma 10-40 között van. A legnagyobb létszámú, 38 fős vállalkozás 1997 óta bérlője az inkubátorháznak, és gyógycipőket készít. Az inkubátorház cégei által elért árbevétel 1999-ben – nettó – 1 milliárd 415 ezer forint volt, amely 2000-re csaknem 2 milliárdra nőtt. A vállalkozások mérlegfőösszege 1999-ben 367 millió forint volt, ami 2000-re 590 millióra növekedett.

A Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Centrum Kft. általános szolgáltatásai innovációs jellegűek. A létrehozott ipari parkban a szolgáltatási árak 80-90 százalékát – az eredeti vállalási árnál mintegy 10-20 százalékkal alacsonyabb összeget – kérik el. A felkínált szolgáltatások alvállalkozói az ISO-rendszer által minősített beszállítók, akik 10-15 százalékos kedvezménnyel segítik a kis- és középvállalkozásokat.

Minősített beszállítók

A Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány inkubátorházában 12 vállalkozás működik összesen 30 alkalmazottal. Salgótarjánban az általános szolgáltatások között a bérleti díj 18 500 forint plusz áfa, s ebből jön le a kedvezmény. Ez utóbbit az adja, hogy a postázás költsége és a titkárság fenntartása benne foglaltatik a bérleti díjban, amibe belekalkulálták az energiaellátás és az információs technológiai szolgáltatások díját is, így ez szintén kedvezményt jelent. A telefonszolgálat igénybevételekor viszont a cégeknek saját beszélgetéseiket fizetniük kell. Az infrastruktúra használatáért is (telefax, fénymásolás, konferenciaterem) általában kedvezményes díjat kér a társaság. Az innovációs szolgáltatások – mint a marketinggel és az emberi erőforrással kapcsolatos konzultációs lehetőség -, az üzleti tervezés, illetve a finanszírozási (pályázatfigyelés, forráskoordináció, tájékoztatás) szolgáltatások ingyenesek.

Pécsett, a Baranya Megyei Vállalkozói Központban 11 vállalkozás működik az inkubátorházban. A cégeknél összesen 45 alkalmazott dolgozik. A bérleti díj négyzetméterenként, havonta 1500 forint. Egyénileg intézendő és fizetendő a telefon, a posta, a fénymásolás és a telefax költsége. Hasonlóképpen cégenként fizetendő az energiaellátás s az információs szolgáltatások ellenértéke is. A konferenciaterem használatáért 2000 forint/óra díjat kell fizetni, míg az innovációs szolgáltatások alkalomszerűen, tájékoztató jelleggel ingyenesen vehetők igénybe.

Külhoni minták

A vállalkozásfejlesztés jelen folyamatait a nyolcvanas és a kilencvenes években induló több vállalkozástámogatási intézmény alapozta meg: köztük a SEED Alapítvány és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. E nonprofit szervezetek korábban még csak kedvezményes vállalkozói hitelek folyósításával foglalkoztak, azonban később, az Európai Unió PHARE-támogatásának indulása után megkezdhették az országos hálózat kiépítését. Noha e folyamat napjainkban is tart, azonban a koordináló szerepet, illetve a források hatékonyabb elosztását – a munkamegosztás egyik sajátos elemeként – a vállalkozói inkubátorházak vállalták fel. Ezzel sokat segítettek a városi, kistérségi régiók magas munkanélküliségének mérséklésében. A hagyományos nehézipar összeomlása miatt igen fontos – például – az észak-, kelet- és dél-magyarországi vállalkozói inkubátorok, ipari parkok fejlesztése. Ezt felismerve Ózd, Nyíregyháza, Pécs és Szeged önkormányzata ingatlant adott a kiürített laktanyákban – vagy más üressé vált épületeket kínált fel -, hogy ezzel is segítse az újabb munkahelyek létesítését.

Az EU-csatlakozás közeledtével ugyanakkor egyre nagyobb a régiók szerepe. A VISZ-nek tehát az is célja, hogy fejlessze kapcsolatait az egyes régiók területfejlesztési szervezeteivel (például a regionális fejlesztési tanácsokkal, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével), és kialakítsa a lehetséges együttműködést. A 2000-es évek tendenciájaként ugyanis éppen a sikeresen működő inkubátorházak világítanak rá a kisvállalkozások rendkívüli innovációs potenciáljára. Ennek kiaknázását célozná az inkubátorházak, valamint az egyetemek és a főiskolák együttműködése: miként az jól bevált az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa több országában. Ugyanakkor az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Irodát széles körben kellene felhatalmazni az eredmények publikálására.

Örvendetes tendencia, hogy mind több inkubátorház jön létre a helyi önkormányzatok, valamint a kereskedelmi és iparkamarák támogatásával. Néhány esetben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, illetve a vállalkozások közreműködésével közvetlenül is alakultak szolgáltatóipari központok. Példa erre, hogy Mohácson ez év augusztusában – három pályázó cég közül – a Városgazdálkodási és Vagyonkezelő Kft. kapta meg az ipari parkban létesítendő inkubátorház építési jogát. A 2 millió forintos beruházás során két, egyenként 400 négyzetméteres csarnokot építenek majd, ahol akár nyolc, önálló telephellyel nem rendelkező vállalkozás kaphat majd otthont. A helyi kft. azzal nyerte meg a pályázatot, hogy helybéli munkavállalókat foglalkoztat a kivitelezés során.

A Baranya Megyei Munkaügyi Központban tíz éve – 1992-ben – indult, akkor vadonatúj kezdeményezésként a vállalkozóvá válásra felkészítő képzés. A Gyöngyösi Péterné akkori igazgató és kollektívája által felkarolt kezdeményezés nem volt előírt rendelkezés a foglalkoztatási törvényben, mégis bevált e régióban. Sajnálatos tény azonban, hogy azóta – e lehetőség kihasználását tekintve – Baranya megye az utolsó helyre került a megyék rangsorában. Magyarázat lehet minderre, hogy a kezdő és kényszervállalkozók úgy tekintenek a képzésre, mint szükséges rosszra. Holott fontos, hogy a leendő vállalkozók tudják: milyen ismeretekkel, milyen készségekkel kell rendelkezniük, hogy megkapaszkodjanak a piacon. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az alapvető vállalkozói ismeretek elsajátítása.