Az Mt. definíciója szerint a munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számít be a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama.
A napi munkaidő az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő, míg heti munkaidő alatt az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidőt értjük.
Teljes munkaidő
A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása azonban ettől rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. Egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály, illetve a kollektív szerződés meghatározhatja azt a leghosszabb időtartamot, amely a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható. Ezen túlmenően egyéb korlátozás is előírható.
Emelt munkaidő
A teljes munkaidő mértéke – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló
– készenléti jellegű munkakört lát el;
– a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója (házastárs, egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha-, nevelőszülő, testvér, élettárs).
Az említett szabály alkalmazása során tulajdonosnak kell tekinteni a gazdasági társaság tagját, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik.
Munkarend
A kollektív szerződés erre vonatkozó rendelkezésének hiányában a munkáltató állapítja meg a munkarendet. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha
– a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható, avagy
– a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.
Munkaidőkeret
A napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb kéthavi, illetve legfeljebb nyolcheti keretben is meghatározható. A kollektív szerződés erre vonatkozó rendelkezésének hiányában a munkaidőkeretet ugyancsak a munkáltató állapítja meg.
A kollektív szerződés rendelkezése alapján a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizennyolc heti, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezése alapján pedig legfeljebb hathavi, illetve legfeljebb huszonhat heti keretben is meghatározható.
A kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében. (Idénymunka: az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.)
Tájékoztatás
Munkaidőkeret alkalmazásakor meg kell határozni a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.
A munkaidő számítása
Munkaidőkeretnél a munkaidő számításakor a távolléti díjjal járó távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.
A munkaidő beosztása
A napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg.
A munkáltató a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be a munkaidőt. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre kell írásban közölni a dolgozókkal. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a közlés akkor is, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik. Írásbeli közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje nem haladhatja meg a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje pedig a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát. A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje az éjszakai munkavégzés során nem haladhatja meg a nyolc órát.
A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Munkaidőkeretnél a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. A készenlét teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető.
Egyenlőtlen beosztás, osztott munkaidő
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő egyenlőtlenül is beosztható a munkanapokra. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet. A felek megállapodása a napi munkaidő hosszát részmunkaidő esetén azonban ennél rövidebb időtartamban is meghatározhatja. Amennyiben az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály vagy a kollektív szerződés meghatározza a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható idő leghosszabb mértékét, a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem tölthet az előírtnál hosszabb időt a korlátozás hatálya alá tartozó feladatok ellátásával. Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása osztott napi munkaidőt is előírhat.
A nőt terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő férfit a gyermeke egyéves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, illetve osztott munkaidőben csak hozzájárulásával lehet dolgoztatni.
Rendkívüli munkavégzés, készenlétRendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. Nem tekintendő rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza az engedélyezett távollét idejét. A munkáltató csak különösen indokolt esetben rendelhet el rendkívüli munkavégzést, amely nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag – a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy – baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. A kollektív szerződés előírhatja, hogy a rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. Ugyancsak kötelező az írásbeli elrendelés, ha a munkavállaló ezt kéri. A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. Nem vehető igénybe rendkívüli munkára – a nő a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, – a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint – az a munkavállaló, akinek a foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke egyéves korától négyéves koráig – csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára. Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. A nőt a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfit a gyermeke egyéves koráig, valamint a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó tilalom azonban ebben az esetben is érvényesül. Különösen indokolt esetben a munkáltató arra kötelezheti a munkavállalót, hogy meghatározott helyen és ideig készenlétben álljon a munkavégzésre. Eltérő rendelkezés hiányában a készenlét helyét a munkavállaló jogosult meghatározni. A készenlétre megfelelően irányadók a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos korlátozások és tilalmak. A készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles munkára képes állapotban lenni. A készenlét elrendelését a készenlét megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató – különösen indokolt esetben – eltérhet ugyan, ám az eltérés során figyelemmel kell lennie az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire. A készenlét elrendelésének szabályait a kollektív szerződés a fentiektől eltérően is megállapíthatja. |
Munkaidő-kedvezmények
Fiatal munkavállalók
A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére végzett munkák időtartamát össze kell számítani. Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint készenlétre nem vehető igénybe.
Üzemi tanács tagjai
Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezmény felhasználását az üzemi megállapodás e törvénytől eltérően is meghatározhatja. A kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár.
(A szakszervezet tisztségviselőit, valamint tagjait megillető kedvezményről a 29. oldalon olvashatnak.)
Szoptatási kedvezmény
A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.
Pihenőidő
Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama meghaladja a hat órát, a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával – legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ugyanilyen pihenőidő jár minden további három óra munkavégzés után.
A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőnek kell eltelnie. A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott dolgozó kivételével a kollektív szerződés ettől eltérően legalább nyolc óra pihenőidőt írhat elő
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében.
A kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkavállalót a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő, ha a készenlétet nem a munkáltató telephelyén töltötte el.
Pihenőnap
A pihenőnap a törvény definíciója szerint a naptári nap (a nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak), három és négy műszakos munkarendben, továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – pedig a következő műszak megkezdését megelőző huszonnégy óra. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a fentiektől eltérően a munkaidő-beosztás alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható a munkavállalónak, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie. Munkaidőkeretnél a heti két pihenőnap helyett a munkaidőbeosztás alapján hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható a munkavállalónak
– a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében, amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a heti két pihenőnap helyett a munkaidő-beosztás alapján hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható a munkavállalónak, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén is a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie a munkavállalónak.
A pihenőnapok összevonása
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap
– kéthetente, illetve
– kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta
– részben vagy egészben – összevontan is kiadható.
A kollektív szerződés rendelkezése alapján – munkaidőkeret alkalmazása esetén – a pihenőnap legfeljebb hathavonta is kiadható – részben vagy egészben – összevontan
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében.
A pihenőnap összevonásának időtartama nem haladhatja meg az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól azonban a több műszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.
A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott dolgozó heti pihenőnapja nem vonható össze. A nő heti pihenőnapja a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő férfi pihenőnapja a gyermeke egyéves koráig csak a dolgozó hozzájárulásával vonható össze.
Munkavégzés vasárnap
Vasárnapra rendes munkaidőben csak
– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy
– a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében, továbbá
– azokban az esetekben rendelhető el munkavégzés, amelyekben a heti pihenőnap összevontan is kiadható...
Havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) ilyenkor is vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a több műszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.
Ha a munkavállaló megszakítás nélküli, illetve három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint – az idénymunkát végző munkavállaló kivételével – vasárnap végez munkát, az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben nem kötelezhető munkára.
A munkáltató, illetve a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.
Munkavégzés a munkaszüneti napon
Munkaszüneti napon – a rendkívüli munkavégzés eseteinek kivételével – a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható. Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon végzett munkára a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Munkáltatói nyilvántartás
A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók
– rendes és rendkívüli munkaidejével,
– szabadságának kiadásával,
– egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.
Nem kell nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével kapcsolatos adatokat, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
Éjszakai munkaAz Mt. megfogalmazása szerint éjszakai munkának tekintendő a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Éjszakai munkát végző munkavállalónak minősül az a munkavállaló, aki a munkarendje szerint rendszeresen éjszakai műszakban, vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez. Éjszakai műszakon a több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munkát kell érteni. (Több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.) A nő a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig éjszakai munkára nem vehető igénybe. Az éjszakai munkát végző munkavállaló részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles biztosítani az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot. Ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés a munkavállaló egészségi állapotát veszélyeztetheti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben, a munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani. Kollektív szerződés sem rendelkezhet úgy, hogy az éjszakai munkának minősülő időszak hét óránál rövidebb legyen, és hogy az éjszakai munkának minősülő időszakba ne számítson bele a huszonnégy és öt óra közötti időtartam |
