Az eva törvénytervezete szerint azok a legalább két éve működő egyéni vállalkozók, közkereseti társaságok, betéti társaságok és kft.-k választhatják ezt az adózási formát a jövő év elejétől, amelyeknek "ésszerűen várható éves árbevétele" nem haladja meg a 10 millió forintot. Feltétel továbbá, hogy nem foglalkoznak jövedéki termékek forgalmazásával vagy gyártásával, nincs részesedésük jogi személyiségű, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban vagy személyi egyesülésben, és nem állnak végelszámolás, valamint felszámolási eljárás alatt.
Nyilatkozni kell
Mindazoknak, akik a jövő évben az eva alapján kívánnak adózni, erről az idén december 20-ig nyilatkozniuk kell az állami adóhatóságnak. Ha pedig kilépnek a rendszerből, akkor legközelebb négy év múlva választhatják újra ezt a formát. Amennyiben a vállalkozás összes bevétele a folyó adóévben meghaladja a 10 millió forintot, akkor az összeghatár túllépése előtti napon kiesik az evát alkalmazók sorából. Ha pedig az adóhatóság bizonylatadási kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot állapított meg vele szemben, akkor a jogerőre emelkedés napjával esik ki az eva-körből. E vállalkozások szintén négy év múlva léphetnek be ismét a rendszerbe.
Az eva egyéni vállalkozók esetében a személyi jövedelemadót, az osztalékként adózó szja-t, a cégautóadót, valamint az áfát; társaság esetében pedig a társasági, az osztalék-, a cégautóadót és az áfát tartalmazza – tájékoztatta lapunkat Veres János, a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának alelnöke. Ám az eva adóalanyainak is kell adóelőleget fizetniük. Az iparűzési adót a vállalkozóknak külön kell leróniuk az illetékes önkormányzat felé, noha a tervezet szerint ezt az adónemet az eva-alap 50 százaléka után is fizethetnék. Ez azt jelenti, hogy egy-egy – levonható anyagköltség nélkül tevékenykedő – vállalkozás akár feleannyi iparűzési adót fizethet majd, mint ma.
A rendszerbe lépett vállalkozások semmilyen költséget nem számolhatnak el – a saját társadalombiztosítási járulékukat sem. A megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből minden lezárt adóévben 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
Könnyített adminisztráció
Az eva-adóalanyok az általuk kibocsátott egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány révén az áfatörvényben megszabott mértékű általános forgalmi adót háríthatják a megrendelőre. A vállalkozások az eva lerovásával egyszersmind az áfafizetési kötelezettségüket is teljesítik: az általános forgalmi adót tehát nem kell befizetniük, de nem is igényelhetnek vissza. (E szabályozás alól két speciális kivétel van, ugyanis termékimport esetén a vámhatóság által kivetett áfát meg kell fizetnie a vállalkozásnak. A külföldi utasnak visszatérített általános forgalmi adó pedig előzetesen felszámított adóként nem vehető figyelembe.)
A kft.-k a házipénztárukban lévő pénzt – 20 százalékos egyszeri adó befizetése után – szintén bevihetik az eva-rendszerbe. A törvényalkotók szerint a helyben felhalmozódott források kivételének ez az egyik legolcsóbb módja. Az "osztalék utáni adót kiváltó adót" a gazdasági társaság három egyenlő részletben, az üzleti évre és az azt követő két évre vonatkozó bevallás benyújtásával fizeti meg.
A gazdasági társaságoknak az eva-körbe való bejelentkezés évében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény "jogutód nélküli megszűnésre" vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazniuk. Aki azonban az adóévet érintő bejelentést jogszerűtlenül tette meg, úgy rá az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei vonatkoznak.
Bár az eva bevezetésének egyik fő célja a vállalkozások adminisztrációjának egyszerűsítése, azonban a már kialakult számviteli metódushoz képest az eva alkalmazása nyomán sem lehet visszalépni – hangsúlyozzák a törvénytervezet megalkotói.
Szigorú megkötések
A törvényjavaslatnak – egyelőre – több nyitott pontja is van. Ezek egyike, hogy a különböző vállalkozói érdekeltségek milyen mértékben zárják ki az eva alkalmazhatóságát. A Pénzügyminisztérium (PM) által támogatott szigorúbb változat szerint az evát alkalmazó vállalkozó közeli hozzátartozója nem rendelkezhetne vállalkozói igazolvánnyal, illetve vállalkozói érdekeltséggel – ez utóbbi alól csak a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok alkotnak kivételt. Ez azt jelentené, hogy ha egy házaspár mindkét tagja rendelkezik valamilyen vállalkozással, akkor egyikük sem alkalmazhatná az új adózási formát. Sőt, azok is elesnek e lehetőségtől, akik az MRP keretében vagy egyéb módon tulajdonosi részesedést szereztek a cégnél, amelynek főállású alkalmazottai. A termelőszövetkezeti tulajdonrész birtoklása azonban nem zárná ki az eva alkalmazását.
A szigorúbb változat a hozzátartozók vállalkozói érdekeltségét azért tekinti kizáró tényezőnek, hogy elkerülje a család egyes vállalkozásai közötti számlázásokat. Ezek ugyanis azt céloznák, hogy a mai rendszer szerint adózók bevételét az eva-körbe lépett vállalkozásba irányítsák át. Veres János becslése szerint a szigorúbb változat elfogadása akár harmadára csökkentheti az evában érdekelt, 400-600 ezerre taksált vállalkozói kört. Ha például a házastársak valamelyike megszünteti vállalkozását, illetve másutt fennálló összeférhetetlen érdekeltségét, akkor a másik házas fél két év elteltével alkalmazhatja legközelebb az evát.
Működési forma
További megkötés, hogy a legalább kétéves vállalkozói tevékenység azonos működési formára vonatkozna. Ennek alapján azok is elesnének az eva alkalmazásától, akik hosszú ideje vállalkozóként tevékenykednek, ám az utóbbi két évben cégformát változtattak: például bt.-jüket kft.-vé alakították át. Ez kizáró ok, ugyanis az eva rendszerébe lépő adóalanyok számára tiltott az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás.
A tb-járulék fizetésére vonatkozóan ugyancsak két változatot tartalmaz a törvényjavaslat. Az egyik elképzelés szerint az egyéni vállalkozások a tárgyhónapot megelőzően érvényes minimálbér után fizetnék e közterhet, míg a másik változat szerint az eva-adóalap 10 százaléka, de legalább a minimálbér után kellene járulékkötelezettségüket teljesíteniük. Természetesen a kötelezően előírtnál többet is fizethetnek azok, akik magasabb szintű tb-ellátást igényelnek. A PM a járulékfizetés terén is a szigorúbb változatot támogatja. Mint Veres János lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a főállású munkaviszonnyal rendelkező "mellékállású" vállalkozóknak várhatóan nem kell majd leróniuk a minimálbér után fizetendő tb-járulékot, ugyanis őket egy másik törvény mentesíti e közteherfizetés alól.
Gátak a rendszerben
A törvénytervezetben szereplő egyik változat szerint a gazdasági társaságok az eva adóalapja után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (EHO) is fizethetnének, míg a másik koncepció szerint tételes EHO-t kellene leróniuk.
A jogszabályt kidolgozó PM szakemberei nem tartanak attól, hogy a munkaadók vállalkozóként kívánják foglalkoztatni alkalmazottaikat a továbbiakban – vélekedik Burány Sándor, a tárca politikai államtitkára. Mint rámutatott: alapvetően ennek kivédésére került a törvényjavaslatba, hogy csak a legalább két éve működő vállalkozások választhatják az evát.
A PM az eva tervezetét megküldte a többi gazdasági tárcának – és a törvény által érintett szervezetnek -, ezt követően az érdemi egyeztetések szeptemberben várhatóak. Azonban több érdekképviseleti szervezet, gazdasági szakértő máris végzett olyan számításokat, hogy mekkora költséghányadig érdemes a vállalkozásoknak ezt az új formát választaniuk. Pontosabban: a költségek levonása után a teljes árbevétel hány százalékának kell megmaradnia ahhoz, hogy megérje ezt az adózási módot alkalmazni. A különféle számítások az utóbbi értéket általában a teljes árbevétel 55 és 65 százalékában határozzák meg. A konkrét döntés során azonban – az adózási mód jellegétől függően – azt is figyelembe kell venni, hogy a költséghányadon belül mennyi az áfa által terhelt kiadás. E mérlegelésre már csak azért is szükség van, mert az eva alkalmazásakor a költségek áfatartalma nem igényelhető vissza, illetve összegével nem csökkenthető a befizetendő adó. (Elképzelhető, hogy a túlnyomórészt áfaköteles kiadások esetén csak az 55-65 százalékos sávhatároknál alacsonyabb érték mellett érdemes az evát alkalmazni, áfaköteles kiadások híján pedig annál magasabb költséghányadnál is célszerű az új adózási módot választani.)
A vagyonadó sokakat elriaszthatVárhatóan szeptemberben kezdődik az eva törvénytervezetről szóló parlamenti vita, amely során kialakul, hogy a még függőben lévő kérdések tekintetében melyik alternatíva kerül a végleges törvénybe. A kormánypárti és ellenzéki vita során szinte biztosan előtérbe kerül a törvényjavaslatnak az a "kemény" kitétele, hogy az evát választó gazdasági társaságoknak nemcsak a házipénztárukban lévő pénz után kell 20 százalékos adót fizetni – miként az tervek között korábban szerepelt -, hanem a vállalkozás megalakulása óta szerzett cégautó, számítógép és eszköz, valamint a bankszámla után is. Sőt, ha a tervezet szigorúbb változata épül be a törvénybe, akkor az előbbi tételek után egészségügyi hozzájárulást is (11 százalék) fizetniük kellene a társaságoknak. Ezen eva-rendszerben megbúvó pluszterhekre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke hívta fel az érintettek figyelmét, riadalmat keltve körükben, hiszen e szigorítás miatt tovább zsugorodhat azon vállalkozások száma, melyeknek megéri belépni az eva-rendszerbe. A törvénytervezetet kimunkáló Pénzügyminisztérium (PM) is elismerte, hogy az eva tervezete vagyonadó fizetésére kötelezi a társaságokat. A tárca szakemberei rámutattak, hogy a számviteli szabályok szerinti kettős könyvelés szigorúan nyilvántartja a költségeket, miáltal e társaságok vagyongyarapodása is figyelemmel követhető. Az evát választóknak azonban nem kell költségelszámolást vezetniük, így a vagyonuk sem tartható nyilván, ami azt jelentené, hogy e vállalkozásokból adómentesen kivonható a korábbi években felhalmozódott vagyon – ennek elkerülése végett építették a törvénytervezetbe a vagyongyarapodás utáni adót. A PM szerint a törvénytervezetben foglalt feltételek nagyon kedvezőek, mivel a kulcs 20 százalék, és a pénzt csak három év alatt kell, egyenlő részekben megfizetnie a vállalkozónak, ha közben nem lép ki az eva-körből. Csupán az egyéni vállalkozókra nem vonatkozik a vagyonnövekedés 20 százalékos adója, mert az ő esetükben nem különíthető el a személyes vagyon a vállalkozás vagyonától. (Egyes vélemények szerint, ha egy gazdasági társaság kiesik vagy kilép az eva-körből, s így visszakerül a normál adózási formába, akkor a fenti módon adózott eszközeit piaci értéken kell állományba vennie, ami után egy későbbi, tényleges megszűnéskor újfent adóznia kell, ami kétszeres vagyonadóztatást jelentene. |
