A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére munkavédelmi képviselőt vagy képviselőket választhatnak maguk közül. Ennek feltétele, hogy a munkáltatónál a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 10 főt. A kizárólag vagy döntően nem fizikai jellegű tevékenységet folytató munkáltatónál akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a munkáltató több mint 20 főt foglalkoztat.
Választás
A munkavédelmi képviselő számára, megválasztásának és visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvének az üzemi bizottság tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ennek alapján a munkavédelmi képviselőt három évre választják. Az újonnan létrejövő munkáltatónál három hónapon belül kell a munkavédelmi képviselőt megválasztani.
Ki lehet munkavédelmi képviselő?
Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll. (Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő munkaviszonyának időtartamát nem kell figyelembe venni feltételként.)
Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki munkáltatói jogot gyakorol, aki a munkáltató, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója, továbbá aki a választási bizottság tagja. Ebből a szempontból munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén a jogkövetkezmények alkalmazására, illetőleg a kártérítési felelősség megállapítására vonatkozó jogosultság.
A megbízatás megszűnése
A munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnik, ha
– a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve a telephely megszűnik,
– a megbízatási idő lejárt,
– visszahívják a képviselőt,
– a munkavállalók létszáma tíz, illetve húsz fő alá csökkent.
A munkavédelmi képviselő megbízatása ezen túlmenően akkor is megszűnik, ha három hónapot meghaladóan feladatát akadályoztatása miatt nem tudja ellátni. Ha a munkavédelmi képviselő munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, megbízatása megszűnik.
Ha a munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnik, helyére újat kell választani.
Visszahívás
A munkavédelmi képviselő visszahívásáról szavazást kell tartani, ha ezt a munkavállalók legalább harminc százaléka indítványozza. A munkavédelmi képviselő visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.
Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehető. A munkavédelmi képviselő visszahívásakor a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Hol kell profikat alkalmazni?A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók előző évi átlagos állományi – ennek hiányában a besoroláskori átlagos állományi – létszáma alapján kell csoportosítani: a) 100-500 munkavállaló között; b) 501-1000 munkavállaló között; c) 1000 munkavállaló felett. A valamelyik veszélyességi osztályba besorolt munkáltató legalább a következő számú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles – minimálisan az itt megjelölt munkaidőtartamot kitöltő – munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni: I/a) egy középfokú munkavédelmi szakképesítésű dolgozó napi négy órára, I/b) egy felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű dolgozó teljes munkaidővel, I/c) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű dolgozó teljes munkaidővel, minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy középfokú munkavédelmi szakképesítésű dolgozó, teljes munkaidővel, II/a)-b) egy középfokú munkavédelmi szakképesítésű dolgozó napi két órára [II/a) esetén], illetve teljes munkaidővel [II/b) esetén], II/c) egy felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű dolgozó teljes munkaidővel, és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy középfokú munkavédelmi szakképesítésű dolgozó teljes munkaidővel, III/a)-b) egy középfokú munkavédelmi szakképesítésű dolgozó napi egy órára [III/a) esetén], illetve napi négy órára [III/b) esetén], III/c) egy felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű dolgozó teljes munkaidővel. A 100 fő alatti munkavállalót foglalkoztató munkáltató a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére köteles munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt foglalkoztatni (akár esetenként, akár folyamatosan), egyébként munkavédelmi szakember foglalkoztatásának szükségességéről saját mérlegelése alapján dönt. Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat: – ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik, és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40 százalékát eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb; – ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik, és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60 százalékát eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni. A fentebb megjelölt létszámkategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint). Tanulókat, hallgatókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest. (A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát.) |
A munkavédelmi képviselők száma
A munkavédelmi képviselők száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában
– a száz főt nem haladja meg, három,
– a háromszáz főt nem haladja meg, öt,
– az ötszáz főt nem haladja meg, hét,
– az ezer főt nem haladja meg, kilenc,
– a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy,
– a kétezer főt meghaladja, tizenhárom.
Ha a munkavállalók és a munkavédelmi képviselők létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban a fentiekkel – megfelelő számban -, új munkavédelmi képviselőt kell választani.
Munkahelyi munkavédelmi bizottság
Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre, amely gyakorolja a munkavédelmi képviselőt megillető – a munkavállalók összességét érintő – jogokat. A bizottság tárgyalásán – a bizottság kezdeményezésére – a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni.
A képviselő jogai
A munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) rendeltetésszerűen kell gyakorolnia a jogait, jogainak gyakorlása miatt azonban hátrány nem érheti. A munkavédelmi képviselőnek és a munkáltatónak a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen
– a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
– az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
– a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.
Ennek érdekében
– a működési területén munkaidőben beléphet a munkahelyekre, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;
– részt vehet a munkáltató olyan döntéseinek előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatás megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;
– tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
– véleményt nyilváníthat, intézkedéseket kezdeményezhet a munkáltatónál;
– részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;
– indokolt esetben a munkavédelmi felügyelethez fordulhat;
– a hatósági ellenőrzés során észrevételeket tehet.
Szakértő igénybe vétele
A munkavédelmi képviselő az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt vehet igénybe továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytathat a különböző felügyeletekkel.
Munkavédelmi program, munkavédelmi szabályzat
A munkahelyi munkavédelmi szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő egyetértése szükséges.
A munkavédelmi képviselő javaslatot tehet a munkáltatónak arra, hogy készítsen munkahelyi munkavédelmi programot. Amennyiben a munkáltató ezzel nem ért egyet, a munkavédelmi képviselő kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet, ha a munkáltató az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott I. veszélyességi osztályba tartozik és 50 főnél több munkavállalót foglalkoztat, vagy a II. veszélyességi osztályba tartozik és 300 főnél több munkavállalót foglalkoztat.
Zajvizsgálat
Az új létesítmény, gép, berendezés (a továbbiakban: munkaeszköz) üzembe helyezése során és meglevő létesítmény, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja, zajvizsgálatot kell végezni.
A munkavédelmi képviselő jelen lehet a zajvizsgálatnál, véleményt nyilváníthat, és kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedéseket. A zajvizsgálat eredményéről készült mérési jegyzőkönyv egy példányát a munkavédelmi képviselő is megkapja. Amennyiben a munkavédelmi képviselő megállapítja, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos jelzése alapján a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzőkönyv között ellentmondás van, vagy a zajmérés nem az üzemszerű működésnek megfelelően történt, a jegyzőkönyvet megküldheti az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének, amely az ÁNTSZ illetékes regionális zajcsoportja véleményének figyelembevételével határozattal dönt a zajvizsgálat megismétléséről.
Rákkeltő anyagokkal foglalkozó munkahely
A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy – személyazonosításra alkalmatlan módon – a munkavédelmi képviselő megismerje a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, továbbá – anyagonként – az expozíciós koncentráció mért adatait. Továbbá tájékoztatást kapjon a munkavállalók számáról, az expozíciót okozó rákkeltő anyagokról, ezek koncentrációjáról a munkatérben, az egy munkavállalóra jutó napi, heti, éves átlagos expozíciós időről, valamint arról, hogy hány munkavállalót ért a megengedettnél nagyobb expozíció (magasabb koncentráció és/vagy hosszabb expozíciós idő), továbbá annak okáról.
A munkáltatónak be kell vonnia a munkavédelmi képviselőt a védőeszköz-juttatás rendjének meghatározásába. A munkavédelmi képviselő javaslatot tehet a védőeszköz kiválasztására. A munkavédelmi képviselőt tájékoztatni kell a védőeszköz biztosításáról és használatáról. A kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a képviselő intézkedéseket kezdeményezhet.
A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavédelmi képviselő – elsősorban tájékoztatás és oktatás formájában – elégséges és megfelelő képzést kapjon az egészséget fenyegető kockázatokról, az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről, a higiénére vonatkozó előírásokról, az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról, az előre nem látható veszélyhelyzetekben teendő intézkedésekről, illetve a veszélyhelyzetek megelőzéséről. A képzésre sort kell keríteni, ha a munkavállaló úgynevezett biológiai tényezőkkel kezd dolgozni, új kockázatok jelennek meg, avagy a korábbi kockázatok megváltoztak, továbbá ha rendkívüli események következtek be.
Titokvédelem
A munkavédelmi képviselő (bizottság) csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket.
Munkajogi védelem
A munkavédelmi bizottság, illetve ennek hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalók előzetes egyetértése szükséges ahhoz, hogy a munkáltató más munkahelyre ossza be a képviselőt, vagy hogy a munkaviszonyát rendes felmondással megszüntesse. A munkavédelmi képviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a munkavédelmi bizottság, illetve ennek hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalók véleményét.
A munkavédelmi bizottságot, illetve a képviselőt megválasztó dolgozókat előzetesen értesíteni kell, ha a változó munkahelyre alkalmazott munkavédelmi képviselőt más munkahelyre osztják be, vagy ha a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére a kollektív szerződésben megállapított jogkövetkezményeket alkalmaznak vele szemben.
A munkavédelmi tanács, illetve a képviselőt megválasztó dolgozók a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közölhetik álláspontjukat a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatban. Ha a tervezett intézkedéssel nem értenek egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. A határidő elmulasztását egyetértésnek kell értelmezni. (A rendkívüli felmondásnál a vélemény megküldésének határideje a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított három nap.)
A munkajogi védelem a munkavédelmi képviselőt a megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. A munkajogi védelem a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében is megilleti a munkavédelmi képviselőt.
Munkáltatói kötelezettségek
Amennyiben a munkavédelmi képviselő az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést érintő kérdésben tájékoztatást kér, véleményt nyilvánít, intézkedéseket kezdeményez, arra a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül válaszolnia kell. Ha a munkáltató nem ért egyet a kezdeményezéssel, álláspontjának indokait – kivéve az azonnali intézkedést követő esetben – írásban köteles közölni.
A munkáltatónak a saját költségén biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő gyakorolhassa a jogait, így különösen
– az indokolt eljáráshoz szükséges, átlagkeresettel fizetett szabadidőt;
– a szükséges eszközöket;
– egy választási ciklusban, a megválasztását követő egy éven belül legalább 32 órás – amennyiben a munkavédelmi képviselő munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik, úgy 8 órás – képzésben való részvétel lehetőségét.
Szabálysértés
Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatti eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.
Veszélyességi osztályok(Ágazati számjelként a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére vonatkozó 9017/1991. [SK 8.] KSH közlemény számjele szerepel.) I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY 02 Erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás (a szolgáltatás kivételével) 10 Szénbányászat és tőzegkitermelés 11 Kőolaj- és földgázkitermelés 12 Uránércbányászat 13 Fémtartalmú ércek bányászata 14 Egyéb bányászat 1511 Hús- és halfeldolgozás 20 Fafeldolgozás Kivéve: 2029 Parafa, szalma és fonott termékek gyártása 21 Papír és papírtermék gyártása 23 Kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás 24 Vegyi alapanyagok és termékek gyártása 25 Gumi- és műanyag termékek gyártása 26 Nemfém ásványi termékek gyártása 27 Kohászat 2821 Fémtartály, szállítótartály gyártása 283 Erőműi és ipari kazán gyártása 284 Kazán, szállítótartály javítása és technológiai szerelése 2851 Fémalakítás, porkohászat 29 Gépek, gépi berendezések gyártása és javítása 3511 Hajógyártás és -javítás 352 Vasúti és közúti kötöttpályás járművek gyártása 3710 Fém visszanyerése hulladékból 40 Villamosenergia-, gáz- és hőellátás 45 Építőipar 60 Szárazföldi és csővezetékes szállítás 61 Vízi szállítás 62 Légi szállítás 63 A szállítás kiegészítő tevékenységei Kivéve: 633 Szállítás és utazásszervezés 635 Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés 73 Kutatás és kísérleti fejlesztés Kivéve: 732 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés 90 Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY 01 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 02 Erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás (a termelés kivételével) 05 Halászat és kapcsolódó szolgáltatások 15 Élelmiszerek és italok gyártása Kivéve: 1511 Hús- és halfeldolgozás 16 Dohánytermékek gyártása 17 Textíliák gyártása 18 Ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és -festés 19 Bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása 2029 Parafa, szalma- és fonott termékek gyártása 22 Kiadói és nyomdaipari tevékenység, hang- és képfelvételek sokszorosítása 28 Fémfeldolgozási termékek gyártása Kivéve: 2821 Fémtartály, szállítótartály gyártása 283 Erőműi és ipari kazán gyártása 284 Kazán, szállítótartály javítása és technológiai szerelése 2851 Fémalakítás, porkohászat 30 Irodagép- és számítógépgyártás 31 Villamosipari gépek és készülékek gyártása és javítása 32 Híradás-technikai termékek gyártása és javítása 33 Műszergyártás és -javítás 34 Közútigépjármű-gyártás 35 Egyéb járművek gyártása és javítása Kivéve: 3511 Hajógyártás és -javítás 352 Vasúti és közúti kötöttpályás járművek gyártása 36 Bútorgyártás, egyéb feldolgozóipari termékek gyártása 37 Nyersanyag visszanyerése hulladékból Kivéve: 3710 Fém visszanyerése hulladékból 41 Víztermelés, -kezelés és -elosztás 502 Közútijármű-javítás és -karbantartás 64 Posta és távközlés (a posta kivételével) 7423 Műszaki tesztelés és elemzés 7492 Nyomozási és biztonsági tevékenység 7493 Épülettisztítás 8022 Szakmai középiskolai oktatás 8023 Szakmunkásképző iskolai oktatás 8024 Szakiskolai oktatás 8031 Egyetemi oktatás 8032 Főiskolai oktatás 8034 Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés 85 Egészségügyi és szociális ellátás Kivéve: 853 Szociális ellátás 9211 Filmgyártás 9214 Rádiós és televíziós tevékenység 9219 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztató tevékenység (pl. színházi tevékenység) Kivéve: Varieté, báltermek, diszkók 93 Egyéb szolgáltatás III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY 50 Közúti jármű- és üzemanyag-kereskedelem Kivéve: 502 Közútijármű-javítás és -karbantartás 51 Nagykereskedelem (közútijármű- és üzemanyag-kereskedelem nélkül) 52 Kiskereskedelem (közútijármű- és üzemanyag-kereskedelem nélkül) 55 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 633 Szállítás- és utazásszervezés 635 Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés 64 Posta és távközlés (a távközlés kivételével) 65 Pénzügyi tevékenység, a biztosítás és nyugdíjalap-kezelés nélkül 66 Biztosítás és nyugdíjalap-kezelés, a kötelező társadalombiztosítás nélkül 67 A pénzügyi tevékenység kiegészítő szolgáltatásai 70 Ingatlanügyek 71 Ingó vagyon kölcsönzése 72 Számítástechnikai és ehhez kapcsolódó tevékenységek 732 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés 74 A gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás Kivéve: 7423 Műszaki tesztelés és elemzés 7492 Nyomozási és biztonsági tevékenység 7493 Épülettisztítás 75 Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás 80 Oktatás Kivéve: 8022 Szakmai középiskolai oktatás 8023 Szakmunkásképző iskolai oktatás 8024 Szakiskolai oktatás 8031 Egyetemi oktatás 8032 Főiskolai oktatás 8034 Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés 853 Szociális ellátás 91 Tagsági viszonyon alapuló, máshova nem sorolt szervezetek közösségi, társadalmi tevékenysége 92 Szórakoztató, kulturális és sporttevékenység Kivéve: 9211 Filmgyártás 9214 Rádiós és televíziós tevékenység |
