A cég a működése során általában nem mindig gyakorolja egyszerre az általa felvett összes tevékenységi kört. Egy APEH-válaszlevél szerint azonban az adóhatóság a valóságnak meg nem felelő adatok közlése miatt büntethet azzal az indokkal, hogy a cég olyan tevékenység megkezdését jelentette be, amelyet ténylegesen nem gyakorol. Cikkünkben ennek apropóján áttekintjük a tevékenységi körre vonatkozó bejelentési kötelezettség szabályait és az adóhatóság ezzel kapcsolatos jogosítványait.
A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) egyebek mellett az alapító tagoknak (részvényeseknek) meg kell határozniuk a gazdasági társaság tevékenységi körét is. Ezen belül a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) a társaság által gyakorolni kívánt valamennyi tevékenységet fel kell sorolni a Központi Statisztikai Hivatal által megadott és 1998. január 1-jétől hatályos 9008/1997. (SK 7.) KSH-közlemény szerinti számjellel és az ahhoz tartozó szöveges meghatározással – azaz hétköznapi nyelven szólva a TEÁOR szerint.
Abban az esetben, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve (a tagok gyűlése, a taggyűlés, a közgyűlés) a tevékenységi kör megváltozásáról dönt, az azt tartalmazó szerződésmódosítást elegendő a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén felvett jegyzőkönyvbe foglalni, ez a cégadatváltozás nem igényli a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosítását.
Bejelentés a cégbírósághoz
Az általános szabály szerint mind az alakulást – ezen belül az alakuláskor meghatározott tevékenységi kört -, mind pedig a tevékenységi körre vonatkozó adatváltozást (is) az annak megtörténtétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a társaság székhelye szerinti cégbíróságnak. Megjegyezzük, hogy a tevékenységi kör változásának bejelentése illetékmentes, s közzétételi költségtérítést sem kell érte fizetni.
Cégjegyzék
Tekintettel arra, hogy a tevékenységi kör valamennyi cég esetében a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) kötelező tartalmi eleme, és ezt az adatot a cégbírósághoz be is kell jelenteni, a cégbíróságok által vezetett cégjegyzék – mint közhiteles nyilvántartás – a gyakorolni kívánt tevékenységeket – 1998. június 16-tól, azaz a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) hatálybalépésének napjától fő- és egyéb tevékenységre bontva – valamennyi, a Gt. hatálya alá tartozó szervezet esetében tartalmazza.
A cégbíróság értesítési kötelezettsége
A cégbíróság – 1998. június 16-tól – a cégnyilvántartásban átvezetett változásokról, így különösen
- a cég bejegyzéséről,
- törléséről,
- székhelyének megváltoztatásáról,
- a cégjegyzékben nyilvántartott tevékenységi körének megváltoztatásáról,
- a cégeljárás megszüntetéséről, illetve
- a bejegyzési kérelem elutasításáról
a Céginformációs Szolgált útján, úgynevezett on-line formában – hivatalból értesíti az érintett kamarát, adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt. Korábban a fenti adatokat az érintett cégeknek kellett bejelenteniük az adóhatósághoz.
A cégek bejelentési kötelezettségei az adóeljárásban
A bejelentési kötelezettségre vonatkozó adójogi rendelkezéseket az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) tartalmazza, összhangban az előzőekben ismertetett szabályozással.
Adatbejelentés az alakuláskor
Az Art. szerint az adózó a cégbírósági bejelentkezésétől számított 15 napon belül írásban bejelenti az állami adóhatósághoz:
- a könyvvezetés módját, az iratőrzés helyét – ha ez utóbbi nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
- a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját;
- a jogelőd adóazonosító számát;
- a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek, képviselőjének, könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát.
Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenységhez engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz.
A változások bejelentése
A társaságoknak a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az előírt nyomtatványon – közvetlenül kell bejelenteniük az állami és az önkormányzati adóhatósághoz az adókötelezettségüket érintő olyan változásokat, amelyekre nem érvényesül a cégbíróságnak az adóhatósággal szembeni értesítési kötelezettsége.
Az adókötelezettséget érintő változás különösen
- az alakuláskori bejelentési kötelezettséggel érintett, az előzőekben felsorolt adatok változása (a könyvvezetés módja, a jogelőd adóazonosító száma stb.), továbbá
- az adózó végelszámolásának elhatározása, valamint
- az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is.
Az adóhatóság ellenőrzési jogköre
Az adóhatóság ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. Az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az adózó teljesítette a kötelezettségét, vagy felhívja őt a hiba, hiányosság megszüntetésére, szükség esetén adóigazgatási eljárást indít. Ellenőrzésre az adóigazgatási eljárásban is lehetőség van.
Az ellenőrzés irányai
Az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgálja a kötelezettség teljesítését, különösen
- a bejelentésre,
- a bevallásra,
- a bizonylati rendre,
- a könyvvezetésre,
- a nyilvántartásra,
- az adatszolgáltatásra, továbbá
- a nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását.
Ellenőrzési cselekmények
Az általános megbízólevél alapján az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése során a vállalkozási tevékenységet folytató adózónál az adóhatóság alkalmazottja
- próbavásárlásra,
- leltárfelvételre, illetve
- az adókötelezettségét érintő tények, adatok és körülmények vizsgálatára jogosult.
Beléphet az üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe, iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet.
Ki jogosult a szankcionálásra?
A fenti rendelkezések egybevetéséből tényként állapítható meg, hogy a tevékenységi körrel kapcsolatos bejelentést (változásbejelentést) a cégek 1998. június 16-tól már nem közvetlenül az adóhatósághoz, hanem a cégbírósághoz teszik meg. A tevékenységi körrel kapcsolatos adatszolgáltatás az adóhatósággal szemben a cégbíróság kötelezettsége. Ezért, amennyiben az adott társaság a bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségét elmulasztja, úgy megítélésünk szerint annak szankcionálására – törvényességi felügyeleti eljárás keretében – a cégbíróságnak van jogköre, hiszen a mulasztás közvetlenül nem az adó-, hanem a cégeljárásban – az adott társaság cégügyében – történt.
Az adóhatóság jogköre
A fentiek természetesen nem jelentik azt, hogy az adóhatóság az előzőekben ismertetett ellenőrzési jogkörében ne vizsgálhatná, hogy egy vállalkozás valóban gyakorolja-e a cégjegyzékben nyilvántartott tevékenységeket, avagy sem. Amennyiben azonban azt állapítja meg, hogy a bejelentett tevékenységeket, illetve azok egy részét a társaság huzamosabb idő óta nem gyakorolja, csupán arra van lehetősége, hogy a cég székhelye szerinti cégbíróságnál – a Gt. erre irányuló felhatalmazása alapján – kezdeményezze a céggel szembeni törvényességi felügyeleti eljárást.
Engedélyköteles tevékenységek
Más a helyzet az engedély, jóváhagyás, záradék alapján folytatható tevékenységekkel, ugyanis amennyiben a cég ilyen tevékenységet (is) végez, az arra vonatkozó engedély, jóváhagyás, záradék megszerzését az Art. szerint 15 napon belül az előírt nyomtatványon be kell jelentenie az adóhatóságnak. Amennyiben ezt a kötelezettségét a társaság elmulasztja, úgy természetesen az adóhatóság emiatt bírságot szabhat ki a céggel szemben, amelynek összege 200 ezer forintig terjedhet. A bírság kiszabására – témánk szempontjából – akkor van lehetősége az adóhatóságnak, ha a társaság hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal teljesíti, illetve egyáltalán nem teljesíti a bejelentési, a változásbejelentési vagy az adatszolgáltatási kötelezettségét.
A tevékenységi kör rendszeres felülvizsgálata
A gyakorlatban problémát jelenthet, hogy milyen hosszú az az időtartam, amelynek eltelte után a társaság által nem gyakorolt tevékenységet törölni kell a társasági szerződésből (alapító okiratból, alapszabályból), különös tekintettel arra, hogy a cég nem a tevékenység megkezdését, hanem az általa gyakorolni kívánt tevékenységeket tünteti fel a társasági szerződésében és jelenti be a cégbíróságnak. Ebben a tekintetben elfogadható az az adóhatósági álláspont, hogy célszerű évente felülvizsgálni a tevékenységi kört – hiszen évente legalább egy alkalommal az éves beszámoló elfogadása miatt amúgy is össze kell hívni a társaság legfőbb szervét -, és a következő egy évben, illetve ennél hosszabb időszak alatt előreláthatóan mellőzött tevékenységeket tanácsos törölni. Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy ez a társaságok vonatkozásában nem jár anyagi teherrel, mivel az ilyen változásbejegyzési eljárásért sem illetéket, sem pedig közzétételi költségtérítést nem kell fizetniük.
A cégbíróság törvényességi felügyelete
Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha
- a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő jellegét a bejegyzési eljárásban a cégbíróság még nem ismerte, mivel az adat törvénysértő jellegéről csak később szerzett tudomást,
- a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé,
- a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok által kötelezően előírt adatot,
- a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, valamint
- ha törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
A felsorolásból egyértelmű, hogy ha a társaság nem tartja be a létesítő okiratába foglaltakat, például nem gyakorolja az abban feltüntetett tevékenységeket, a jogsértés – esetlegesen éppen az adóhatóság megfelelő szervének kezdeményezésére indult – törvényességi felügyeleti eljárás keretében orvosolható, a mulasztás pedig szükség esetén a Gt. rendelkezéseivel összhangban a cégbíróság által szankcionálható.
Az eljárás megindulása
A törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. Az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 1 év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye, a határidő elmulasztása miatt igazolással sem lehet élni. Az 1 éves – jogvesztő – határidő irányadó a hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásra is.
Az eljárás kezdeményezésére jogosultak
A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti
- az ügyész,
- a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője,
- a kamarai taggal szemben az illetékes kamara tisztségviselője, valamint
- aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti.
A fentiek alapján az adóhatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt, azonban saját hatáskörében nem szankcionálható jogsértések miatt – az egyéb feltételek megléte esetén – a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére.
Szankcionált mulasztások
Ha a cégbíróság tudomására jut, hogy a cég nem küldte meg 30 napon belül a cégbíróságnak, illetve a Céginformációs Szolgálatnak azokat az iratokat, amelyeknek benyújtására jogszabály kötelezi, illetve észleli, hogy a cég nem tett eleget a jogszabályban meghatározott bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségének – így például nem kéri az általa nem gyakorolt tevékenységek törlését -, a cégbíróság felhívja a céget, hogy kötelezettségét meghatározott határidőn belül teljesítse. Teljesítés hiányában a cégbíróság alkalmazhatja a Gt. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket.
Intézkedések
A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság indokolt esetben – az arra okot adó körülmény súlyától függően – a következő intézkedést hozza:
- írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására,
- a céget 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja,
- a cég határozatának végrehajtását meghatározott időre felfüggeszti, illetve megsemmisíti a határozatot, és szükség esetén új határozat meghozatalát írja elő,
- a cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég vezető testületét,
- meghatározott időre felfüggeszti a cég működését, avagy végső esetben
- a céget eltiltja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánítja, amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható.
A cégbíróság a fentiekben meghatározott intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja.
Megítélésünk szerint a cikkünk tárgyát képező mulasztás miatt a törvényes működés a cégbíróság felhívására – végső esetben a céggel szembeni bírság hatására – helyreáll. Elgondolkodtató az is, hogy napjaink bizonytalan gazdasági helyzetében – amelyben a vállalkozások jelentős része úgynevezett kényszervállalkozás, amely (ha megfelelő feltételekkel rendelkezik) minden megbízást kénytelen elvállalni, ezért általában az általa ténylegesen gyakorolt tevékenységektől lényegesen többet tüntet fel a társasági szerződésben – egyáltalán szükséges-e a tárgyalt – igazán nem kirívó és a gazdasági életben bizonytalanságot sem okozó – mulasztás kapcsán az említettektől súlyosabb szankció alkalmazása, s az adóhatóság gépezetének mozgósítása.
