Munkaerő-piaci szolgáltatások

A munkaerő-piaci szolgáltatások fontos szerepet töltenek be a különféle foglalkoztatási problémák megoldásában. Állást keresők és állást kínálók egyaránt könnyen teremthetnek kapcsolatot a tanácsadó, illetve közvetítő vállalkozásokkal.

Tavaly október 15-étől hatályos a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet, amely kiterjed a megyei (fővárosi) munkaügyi központnak a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és azok támogatásával kapcsolatos tevékenységére, a munkaügyi központ támogatásával munkaerő-piaci szolgáltatást végző természetes személyeknek és szervezeteknek az e szolgáltatással kapcsolatos tevékenységére, valamint azokra a természetes személyekre és szervezetekre, akik igénybe veszik a munkaügyi központ által végzett vagy támogatott munkaerő-piaci szolgáltatást.

Munkaerő-piaci és foglalkozási információ

Az információnyújtás – amely történhet önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében – elősegítheti az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését. Az információs szolgáltatás kiterjed a foglalkozásokra, a térségben elérhető képzésekre, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerő-piaci helyzetére, a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőire vonatkozó tudnivalókra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra és a munkanélküli-ellátásokra vonatkozó lehetőségekre, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatásra és az azokról szóló ismertetőkre.

Tanácsadás

A munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás magában foglalja a tanácsadó tevékenységhez, valamint a munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódó pszichológiai tanácsadást is. A tanácsadás formája lehet egyéni tanácsadói beszélgetés, csoportos tanácsadás, strukturált csoportfoglalkozás, érdeklődés-, érték-, képesség-, valamint személyiségvizsgálat, a pályaismeret bővítése.

Munkatanácsadás

A munkatanácsadás arra irányul, hogy feltárja az azt igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülményeket, valamint kidolgozza az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló tervet.

Pályatanácsadás

A pályatanácsadás célja, hogy elősegítse az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának, érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítását.

A pályatanácsadásnak ennek megfelelően két formája van: a pályaválasztási, illetve a pályamódosítási tanácsadás. A pályaválasztási tanácsadás segítséget nyújt a pályaválasztási döntéshez, illetve a pályaválasztáshoz, valamint a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztásához. A pályamódosítási tanácsadás ehhez képest új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához ad segítséget az olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége nem felel meg a személyiségének, a képességének, valamint a munkaerő-piaci keresletnek.

Álláskeresési tanácsadás

Az álláskeresési tanácsadás az olyan emberek elhelyezkedését segíti elő, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel. Mindez történhet egyéni álláskeresési tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása vagy álláskereső klub keretében.

Rehabilitációs tanácsadás

A rehabilitációs tanácsadás elősegíti a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározását olyan megváltozott munkaképességű személyek számára, akik nem közvetíthetők ki a képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe.

Pszichológiai tanácsadás

A munka-, a pálya-, az álláskeresési és a rehabilitációs tanácsadáshoz, továbbá a munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódóan – amennyiben arra a szolgáltatás céljának elérése érdekében szükség van – a szolgáltatást igénybe vevő személy pszichológiai tanácsadásban is részesülhet, amely segít feltárni a munkanélküliek számára az életvezetésből, a személyiségproblémákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülményeket.

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

A helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás szakmai, módszertani segítségnyújtással járul hozzá a térség foglalkoztatási helyzetének javításához, a gazdasági élet résztvevői közötti együttműködés kialakulásához, a foglalkoztatási feszültségek kezeléséhez, a vállalkozási tevékenység élénküléséhez, továbbá új munkahelyek teremtéséhez. E cél érdekében magában foglalja:

• a térségben a munkaadók gazdasági- foglalkoztatási helyzetének nyomon követését, a csoportos létszámcsökkentések, a foglalkoztatási feszültségek kialakulásának megelőzése érdekében történő információnyújtást, tanácsadást,
• programok kezdeményezését a csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók újbóli elhelyezkedésének, a térségben tapasztalható foglalkoztatási feszültségek enyhítésének, a térség gazdasági-foglalkoztatási szerkezet váltásának elősegítése érdekében, közreműködést az ilyen programok kidolgozásában és megvalósításában,
• kapcsolattartást a térség gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a térség helyi önkormányzataival, a térségben működő más szervezetekkel, közreműködésük elősegítését a gazdasági szerkezet átalakítását, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban, továbbá
• a munkaerő-piaci információkkal való közreműködést a térségben működő területfejlesztési tanácsok döntéseinek előkészítésében, az e testületek által indított programokhoz való csatlakozást.

Munkaközvetítés

A munkaügyi központ kirendeltsége együttműködik a munkanélküliként nyilvántartott és a közvetítést kérő személyekkel, valamint az álláskínálókkal. A munkaközvetítés egyéni közvetítés és csoportos közvetítés formában valósulhat meg.

A munkaközvetítés keretében a kirendeltség dolgozója személyes beszélgetés során feltárja az álláskereső előtt a foglalkoztatással kapcsolatos, valamint az azt akadályozó körülményeket (iskolai végzettség, szakképzettség, korábban betöltött munkakörök, szakmai gyakorlat, lakóhely, tartózkodási hely, munkaképesség), továbbá tájékoztatja őt a számára megfelelő munkalehetőségek fő jellemzőiről, így különösen a foglalkoztatás helyéről, idejéről, a munkarendről, továbbá a kereseti lehetőségről. Amennyiben a foglalkoztatás valami miatt akadályba ütközik, úgy a kirendeltség azt tanácsolja, hogy a munkanélküli megfelelő munkaerő-piaci szolgáltatást vegyen igénybe.

A kirendeltség kapcsolatot tart azokkal az álláskínálókkal, akik foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, vagy foglalkoztatni kívánnak valakit, s elősegíti az álláskeresők és az álláskínálók találkozását annak érdekében, hogy közöttük foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre.

A kirendeltség a munkaközvetítés során arra törekszik, hogy az álláskereső számára feltárja a szakképzettségének, szakmai gyakorlatának s egyéb körülményeinek megfelelő foglalkoztatási lehetőségeket, s hogy az álláskínálók számára a munkaerőigénynek megfelelő álláskeresőket válasszon ki s közvetítsen.

Közvetítés álláskeresőknek

A kirendeltség csak az olyan álláskereső részére végez munkaközvetítést, aki rendelkezik a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, és kapcsolatot tart a kirendeltséggel, vagyis mérlegeli a számára javasolt foglalkoztatási lehetőséget, és ennek eredményéről tájékoztatja a kirendeltséget, s a kirendeltség által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik a kirendeltségnél.

Tilos olyan személyt kiközvetíteni, aki – az erre vonatkozó jogszabály szerint – nem foglalkoztatható munkaviszonyban, valamint munkaviszonyon kívüli munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. Ugyancsak tilalom alá esik a nem létező állásba való kiközvetítés. Nem lehet kiközvetíteni a munkanélkülit olyan munkaadóhoz, ahol munkaközvetítés tárgyát képező tevékenységet is érintő sztrájk van, vagy ahol a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan hiányoznak. Nem lehet olyan munkaerőigényre közvetíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz.

A foglalkoztató álláskereső közvetítését kérheti az olyan foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban ellátandó tevékenység ellátására, amelyre nem áll fenn bejelentési kötelezettség.

A munkaerőigény bejelentése

A munkaadó köteles bejelenteni az olyan be nem töltött álláshelyet, ahol munkaviszonyban történik a foglalkoztatás. A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendeletben meghatározott körben a bejelentés az olyan álláshelyre is kiterjed, amelyben a munkavégzés egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban történik.

A munkaerőigényt a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 2. számú melléklete szerinti bejelentőlapon vagy azzal azonos adattartalmú okiraton kell bejelenteni annál a kirendeltségnél, amelynek területén a foglalkoztatás történik. Ha azonban a munka természetéből adódóan a munkavégzés több kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdése szerinti kirendeltségnél, ha pedig a munkaerő foglalkoztatása a foglalkoztató több – különböző kirendeltség területén lévő – telephelyén történik, a foglalkoztató székhelye szerinti kirendeltségnél kell bejelenteni a munkaerőigényt.

Az első bejelentéskor a foglalkoztatónak – a rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapon – a székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltséggel közölnie kell az alapadatait, a székhelyhez kapcsolódó adatait, valamint a telephely adatait. Ezt követően ezekről csak akkor kell tájékoztatást adnia, ha azokban változás történik.

Meddig érvényes a munkaerőigény?

A munkaerőigény a bejelentés napjától számított legfeljebb 60 napig érvényes. Az érvényesség azonban a lejárat előtt meghosszabbítható.

Közvetítés foglalkoztatónak

A kirendeltség – kérelemre – annak a foglalkoztatónak végez közvetítést, amely jogszerű formában és tartalommal bejelentette munkaerőigényét, továbbá vállalja, hogy fogadja a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, a kirendeltség által kiállított közvetítő lappal megjelenő személyeket, és a közvetítő lapon igazolja a közvetítés eredményét, valamint fogadja a kirendeltség képviselőjét, s tájékoztatja őt a foglalkoztatás körülményeiről.

A kirendeltség az állást kínálótól tájékoztatást kérhet a tevékenységére és működésére vonatkozó adatokról – így kérheti különösen az alapító okirat, a bejegyzésre vonatkozó okirat csatolását, a foglalkoztató adószámának bejelentését. A kirendeltségnek jogában áll más hatóságot megkeresni az említett adatok megszerzése végett.

A munkaerőigény területi hatálya

A foglalkoztató a munkaerőigényben leírt álláshelyre kérheti a közvetítést akár a munkaerőigény bejelentésével érintett kirendeltség illetékessége alá tartozó településekről, akár a munkavégzés helyének vonzáskörzetébe tartozó településekről, akár bármely településről, illetőleg az ország egész területéről. A munkavégzés helyének vonzáskörzetébe ebből a szempontból azok a települések tartoznak, amelyekről a foglalkoztatás helye tömegközlekedési eszközzel könnyen elérhető. A kirendeltség a település szerint illetékes kirendeltséghez továbbítja a munkaerőigényt.

Hirdetés

Ha a munkaerőigényben közölt álláshely – a foglalkoztató nyilatkozata alapján – hirdethető, a kirendeltség az azzal kapcsolatos valamennyi adatot (például a foglalkoztató neve, címe, telefonszáma, az álláshelyről tájékoztatást adó személy neve, az ellátandó munkakör, tevékenység megjelölése, a várható kereset, az alkalmazási feltételek) nyilvánosságra hozhatja.

Amennyiben azonban a foglalkoztató úgy nyilatkozott, hogy a munkaerőigényben megjelölt álláshely nem hirdethető, és arra a foglalkoztató közvetítést sem kér, az álláshely adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

Abban az esetben, ha a foglalkoztató a munkaerőigényben szereplő, de nem hirdethető álláshelyre kér közvetítést, az álláshellyel kapcsolatos munkakör megnevezése, az ahhoz szükséges szakképzettség, a várható kereset nyilvánosságra hozható. Egyéb adatok csak a kirendeltség által kiválasztott s a munkaerőigénynek megfelelő személlyel közölhetők.

Támogatás munkaerő-piaci szolgáltatást végzők részére

A munkaügyi központ központi szervezeti egysége pályázat alapján támogatást nyújthat annak a közhasznú szervezetnek, amely az elmaradott térségekben vagy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek számára térítésmentesen nyújt munkaerő-piaci és foglalkozási információt. Ugyancsak támogatást kaphat, aki munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadást nyújt azoknak a munkanélkülieknek, akiknek a munkaügyi központ e szolgáltatások igénybevételét felajánlotta, vagy helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást végez.

A támogatások feltétele, hogy a támogatást kérő a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy évig folytassa azt a szolgáltatási tevékenységet, amelynek támogatására a pályázatot benyújtotta, s vállalja, hogy a pályázati felhívásban meghatározott dologi feltételeket a támogatott szolgáltatás teljes időtartama alatt biztosítja. A támogatást kérőnek vállalnia kell továbbá, hogy rendeltetésszerűen használja fel a szolgáltatással kapcsolatban tudomására jutott adatokat. A munkaügyi központ által támogatott szolgáltatást nyújtó személyeknek meg kell felelniük a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott feltételeknek is.

A támogatás további feltétele, hogy a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személyeket a munkaügyi központtal kötött megállapodásban rögzített azonosításra alkalmas módon nyilvántartsa. Magánszemély csak akkor kaphat támogatást, ha a támogatni kért szolgáltatási tevékenységre jogosító vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik.

A közhasznú szervezetnek nem minősülő vállalkozás részére csak akkor állapítható meg a támogatás, ha a támogatni kívánt szolgáltatással a munkaügyi központ is foglalkozik, és a munkaügyi központ rendelkezik a támogatott szolgáltatás szakmai ellenőrzésének személyi feltételeivel, továbbá a támogatni kívánt szolgáltatási tevékenységet – a munkaügyi központ alkalmazásában, valamint a munkaügyi központ támogatásával – végző személyek száma a megyében nem haladja meg a rendelet 6. számú mellékletében meghatározott létszámnormákat. (Ez utóbbi követelmény nem érvényesül a helyi [térségi] foglalkoztatási tanácsadásnál.)

Az egyes szolgáltatási tevékenységet ellátó személyekre ajánlott megyei létszámnorma a következő:

• munka-, pálya-, rehabilitációs tanácsadás esetén 30 ezer fő lakosra legfeljebb két tanácsadó,
• pszichológiai tanácsadás esetén 125 ezer fő lakosra egy fő pszichológus,
• álláskeresési tanácsadás esetén 30-100 ezer fő lakosságszámú településen egy álláskereső klub (két fő álláskeresőklub-vezető, egy fő asszisztens), 100-500 ezer fő lakosságszámú településen két álláskereső klub (klubonként két fő álláskeresőklub-vezető, egy fő asszisztens), 500 ezer fő feletti lakosságszámú településen három álláskereső klub (klubonként két fő álláskeresőklub-vezető, egy fő asszisztens), 10-30 ezer fő lakosságszámú településen álláskeresési technikák oktatása (egy fő).

Pályázati felhívás

A támogatásokra meghirdetett pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a pályázat kiírásának célját, a pályázaton történő részvétel feltételeit, a támogatott szolgáltatás dologi feltételeit, a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét, a pályázat tartalmára vonatkozó előírásokat és az esetleges szükséges mellékleteket, továbbá a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, valamint a pályázat elbírálásának határidejét.

A támogatás időtartama, összege

A támogatás vissza nem térítendő formában legfeljebb 3 évre adható. A támogatásról szóló államigazgatási határozatban meghatározzák azt a szolgáltatást, amelyhez a kirendeltség támogatást nyújt, továbbá a támogatás mértékét, a folyósítás időtartamát, az elszámolás módját, valamint a támogatás visszakövetelésének részletes feltételeit. A nem közhasznú szervezetnek adott támogatás összegét a munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadás esetében a rendelet 5. számú mellékletében meghatározott létszám-, idő- és költségnormák alapján számítják ki. Az említett szolgáltatások esetében a támogatott szervezet a támogatás 20 százalékára a munkaügyi központtal kötött megállapodásban meghatározott eredmény teljesítésekor jogosult. A támogatásban részesülő személy az általa végzett szolgáltatási tevékenységről tájékoztatja a munkaügyi központ központi szervezeti egységét az általuk kötött megállapodásban meghatározott módon.

Megállapodás

A támogatás folyósításának további feltételeiről a munkaügyi központ és a támogatást kérő állapodik meg. A munkaügyi központ a támogatást kérő számára nem adhat át általa nyilvántartott személyes adatot, valamint nem hirdethető álláshelyre vonatkozó munkaerőigényt.