A gazdasági élet szereplői – a mezőgazdasági vállalkozások kivételével – ősszel kedvezőbben ítélték meg saját jövőbeni lehetőségeiket, ugyanakkor az ország egészét illetően pesszimistábbak voltak, mint a korábbi időszakban – derült ki abból a felmérésből, amelyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége együttműködésével a GKI Gazdaságkutató Rt. készített nemrégiben. A válaszadók ugyanakkor az állami irányítás kiszámíthatóságának romlásáról is beszámoltak.
A felmérés során 720 vállalkozás mondott véleményt különböző gazdasági kérdésekről, többek között az értékesítés, az árak, a foglalkoztatás jövőbeni alakulásáról, valamint arról is, mi szab gátat leginkább a fejlődésnek.
Talán nem meglepő, hogy a saját helyzetük és a gazdaság egészének várható fejleményeit illetően a 300 fő feletti cégek és a külföldi többségű társaságok bizonyultak a leginkább derűlátónak, a nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban pedig a jól prosperáló ipari, építőipari cégek fogalmazták meg a legoptimistább véleményeket. A mezőgazdaságban tevékenykedő szervezetekre viszont inkább a mélységes pesszimizmus a jellemző.
Kiszámítható-e az állam?
A GKI munkatársai szerint a korábbi időszakhoz képest csökkent a különbség a kis és a nagy, illetve a külföldi és a hazai tulajdonú cégek várakozásai között. A prognózisokat sokkal inkább az a piac határozza meg, amelyen az illető gazdasági szervezet tevékenykedik.
A termelés, szolgáltatás bővítésének legfontosabb korlátai között a válaszadók 71 százaléka a belföldi kereslet szűkösségét említette az első helyen, ezt követi a tőkehiány, a kiélezett verseny. Az okok között előretört az állam magatartásának kiszámíthatatlansága is: a cégek 38 százaléka ezt a tényezőt a legfontosabbak között említette. (Két évvel korábban még csak 28 százalékuk adott ilyen választ, tavaly 31 százalékuk vélekedett így.)
A kormányzat iránti bizalom hiányáról árulkodik az a tény is, hogy bár a cégek többsége 2000-ben a magyar nemzetgazdaság helyzetének javulására számít, a derűlátók aránya mégis visszaesést mutat.
A GKI felmérésének résztvevői jövőre az értékesítés 4,8 százalékos bővülésére számítanak. Mind az idei, mind a következő évre az ipari, az építőipari, a kereskedelmi és a szolgáltató cégek számolnak eladásaik – ezen belül kivitelük – a nemzetgazdasági átlagot meghaladó növekedésére.
Új fejlemény, hogy a belföldi magáncégek értékesítési várakozásai meghaladják a külföldi többségű vállalatok prognózisait.
Inflációbecslés
Az inflációt illetően a cégek borúlátóbb prognózisokat fogalmaznak meg, mint a gazdasági kormányzat képviselői: erre az esztendőre átlagosan 11,6 százalékos, jövőre pedig 8,1 százalékos fogyasztóiár-emelkedést várnak.
A belföldi értékesítési áraiknál átlagosan 9,2 százalékos, a beszerzési áraknál pedig 9,8 százalékos emelkedést prognosztizálnak a következő évre. Az exportáraknál viszont az idei 8,2 százalékos növekedés helyett 2000-ben 6,2 százalékos növekedést jósoltak a válaszadók.
A belföldi értékesítési árakat a felmérés tanúsága szerint legnagyobb mértékben a szállítás, távközlés ágazatban kívánják emelni, ahol a társaságok 11,4 százalékkal számolnak.
Beruházások: derűlátó tervek
A válaszadók idén átlagosan 11 százalékos, jövőre pedig 10 százalékos beruházásivolumen-növekedésre számítanak. A GKI kutatóinak megfigyelése szerint továbbra is a külföldi többségű cégek a legaktívabbak ezen a téren.
A beruházásokkal megvalósítandó célok közül, ahogy korábban, úgy most is az elhasználódott gépek, berendezések cseréje a legnépszerűbb: a tervek szerint erre irányul az öszszes beruházási akció" 28 százaléka. Ezt követik a termelésbővítési (12 százalék) és az anyag- és energiamegtakarítási (11 százalék) célú fejlesztések.
A beruházási tervek megvalósítását korlátozó okok között a legtöbb vállalkozás a saját tőke hiányát, a magas beruházási kamatokat, valamint a gyenge profitkilátásokat említette.
Likviditás, tőkeellátottság
A tőkével való ellátottság színvonalának megítélésében megtorpant az 1996 őszén kezdődött javulási tendencia, és a likviditási helyzet értékelésében is némi romlás következett be – derül ki a GKI felméréséből.
Mindkét mutató kedvezőbb a külföldi cégeknél, míg a mezőgazdasági vállalkozások és az állami tulajdonú cégek a nemzetgazdasági átlagnál lényegesen rosszabb pozícióban vannak.
Az agráriumban működő gazdálkodók 57 százaléka idén jövedelmezőségi pozíciója romlására számít, miközben a kereskedők, szolgáltatók fele javuló tendenciákat érzékel. (A felmérésben szereplő veszteséges cégek aránya már tavaly is a mezőgazdaságban volt a legnagyobb, 24 százalék.)
Csökkenő létszám, emelkedő bérek
A nemzetgazdaság egészében a cégek véleménye szerint mind az idén, mind pedig jövőre a létszámfelvételt meghaladó leépítés várható. Az átlagra a legrosszabb hatást a mezőgazdaság gyakorolja: az itt működő cégek 55 százaléka idén létszámcsökkentést tervez, ami lényegesen eltér más ágazatok terveitől, jövőre pedig a felmérés szerint csak az agráriumban terveznek a felvétel volumenét meghaladó elbocsátásokat.
A jellemző létszámmozgási tendencia egyébként változatlan: a korábbi időszakhoz hasonlóan a legnagyobb létszámleadó csoportot az állami többségű cégek és a nagyvállalatok, míg a legjelentősebb befogadó szektort a kis-, illetve a külföldi többségű vállalkozások alkotják.
A felmérésben részt vevő cégek a bruttó átlagkereset 13 százalékos növekedését tervezik erre az évre, jövőre pedig 10 százalékos emeléssel számolnak. A béremelési szándékokat illetően a kutatók nem tapasztaltak lényeges eltérést az egyes ágazatokhoz vagy a különböző méretkategóriába tartozók között, de a tulajdonosi szerkezet sem tűnt igazán meghatározónak.
Modernizáció
A vállalkozások megítélése szerint a modernizációt segítő egyik legfontosabb gazdaságpolitikai lépés a tb-járulék és az adók csökkentése lenne.
Kilóg ebből a sorból a mezőgazdaság: az agrárcégek körében az állami fejlesztési támogatások tűnnek a legfontosabb tényezőnek.
A többi ágazatban a központi segítség csak a harmadik a kívánatos gazdaságélénkítő intézkedések között. Ezt követi a gazdasági bűnözés elleni törvények meghozatala és érvényesítése, az ötödik legfontosabb tényezőként pedig az adminisztratív kötelezettségek csökkentését nevezték meg a cégek.
| Az értékesítés 2000. évi alakulására vonatkozó várakozások (az előző év százalékában) |
|||
|---|---|---|---|
| Belföldi | Export | Összes | |
| Ipar | 104,0 | 108,4 | 105,5 |
| Mezőgazdaság | 102,6 | 101,4 | 102,5 |
| Építőipar | 108,0 | 108,0 | 108 |
| Kereskedelem | 106,8 | 100,9 | 106,5 |
| Szállítás, távközlés | 100,3 | 100,5 | 100,3 |
| Szolgáltatások | 104,5 | 111,6 | 104,9 |
| Nemzetgazdaság összesen | 104,1 | 105,6 | 104,8 |
