×

Az érdekegyeztetés átalakulása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 16. számában (1999. április 15.)

 

A kormány a múlt év végére készítette el koncepcióját az érdekegyeztetés átalakításáról. Ennek lényege, hogy a jelenlegi Érdekegyeztető Tanács (ÉT) helyett több országos fórumon vitatnák meg a munkaügyi, szociális, gazdasági kérdéseket a szakszervezetekkel, a munkaadói érdekképviseletekkel és a társadalom, a gazdaság más szereplőivel. A különböző tanácsok felállítása körüli huzavonák lapzártánkkor még tartottak.

 

Az érdekegyeztetés átalakításáról folytatott első konzultációk során az ÉT-ben helyet foglaló érdekképviseletek vezetői határozottan elutasították azt a javaslatot, hogy a részvételükkel továbbra is fenntartandó, de már Országos Munkaügyi Tanácsnak nevezett fórumon csak munkaügyi kérdésekkel foglalkozzanak. Rámutattak: az aktuális költségvetési-, adó-, járuléktörvény-tervezetek ismerete nélkül nem tudnak megegyezni e fórumon az országosan ajánlott keresetemelésről, a minimálbér emeléséről. Kifogásolták azt is, hogy a kormányzat által javasolt fórumok többsége csak konzultációs jogokat adna a szociális partnereknek. Ez kevés, mert csak akkor van értelme tárgyalni, ha a felek ezt a megállapodás igényével teszik – hangsúlyozták az előzetes véleményezés során a szociális partnerek. Nem támogatták azt a javaslatot sem, hogy a másik országos fórum, a Gazdasági Tanács kiegészüljön további tárgyalófelekkel, így például a különféle pénzintézetek, gazdasági kamarák, a multinacionális cégek képviselőivel. Ez a kör véleményük szerint már nem alkalmas az ÉT-ben szokásos megállapodások megkötésére.

Módosított javaslat

A kormány e vélemények alapján időközben módosította az eredeti javaslatot. A márciusi egyeztetéseken a kormányzati oldal már teljesíthetőnek tartotta azt a kérést, hogy az Országos Munkaügyi Tanács is foglalkozzon a költségvetési-, adó- és járuléktörvény-tervezetekkel. Ezt a konzultációt a kormányzati oldal szerint a Pénzügyminisztérium foghatná öszsze. A szociális partnerek ezt a javaslatot elfogadták tárgyalási alapnak.

A kormányzat kétoldalú tárgyalásokat is folytatott az elmúlt hónapokban a szakszervezetekkel, valamint a munkaadói érdekképviseletekkel. A kormány-szakszervezetek találkozón az érdekképviseletek főként a Munka Törvénykönyve módosítására az Országgyűléshez benyújtott javaslatot bírálták. A szakszervezetek hat pontban foglalták össze ellenvéleményüket a kormányzat által előterjesztett, csaknem 40 paragrafussal szemben. Ezeken a tárgyalásokon a kormányzat azzal a javaslattal állt elő, hogy amennyiben az országos munkavállalói érdekképviseletek hozzájárulnak a társadalmi párbeszéd megújításához, valamint elfogadják az éves reálkereset-növelés kormány által javasolt módját és mértékét (a béremelés a GDP éves növekedésének 50 százaléka lenne), akkor teljesítik a Munka Törvénykönyve módosításával szemben támasztott hatpontos szakszervezeti igényeket. A szakszervezetek – és ezzel a munkaadói érdekképviseletek is egyetértettek – kidolgozatlannak, ötletszerűnek tartották a reálkereset-növelés GDP-hez kötéséről szóló kormányzati indítványt. Arról viszont készek voltak tárgyalni, hogy alapjaiban miként lehetne a kormányzati javaslat szerint megújítani a társadalmi párbeszéd intézményrendszerét.

A tanácsok szerepköre

A márciusi tárgyalásokon körvonalazódott, hogy ez az intézményrendszer egyrészt a munkaügyi, másrészt a gazdasági érdekegyeztetésre épül majd. A munkaügyi érdekegyeztetés országos fóruma lenne az Országos Munkaügyi Tanács. Ez a fórum foglalkozna a gazdaság egészére vonatkozó munkaügyi jogszabályok, így a Munka Törvénykönyve, a szakképzési törvény, a munkavédelmi törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, a foglalkoztatásról és munkanélküli-ellátásról szóló törvény, valamint a társadalombiztosítási jogszabályok értékelésével és a szükséges változtatások áttekintésével, megvitatásával. A szociális partnerek ezen a fórumon állapodnának meg az országos keresetemelési mértékről, a minimálbérről, s lehetséges, hogy országos kollektív szerződést is kötnének. A fórum résztvevői továbbra is az ÉT-ben jelenleg is helyet foglaló munkavállalói, munkaadói érdekképviseletek, illetve a kormányzat képviselői lennének. Ez a tanács az ÉT-hez hasonlóan szakbizottságokban készítené elő a plenáris ülésekre vitt témákat. Így például külön-külön bizottságok tárgyalhatnának a foglalkoztatási, a bér, a szakképzési, a társadalombiztosítási, a munkajogi témakörökről.

A munkaügyi érdekegyeztetéshez tartozna a tervek szerint a Nemzeti ILO Tanács is. Ez a fórum a nemzetközi munkaügyi egyezményekhez történő hazai csatlakozás feladataival foglalkozna. A tervek szerint megerősítené a munkaügyi érdekegyeztetés középszintű, szektorális, ágazati fórumait.

A gazdasági érdekegyeztetés színtere elsősorban a Gazdasági Tanács lenne. Ez a testület a gazdaság egészére vonatkozó, átfogó gazdaságpolitikai témákat tűzne napirendjére. A kormány alapvető fontosságúnak tartja, hogy e tanács munkájában ne csupán az ÉT jelenlegi szereplői vegyenek részt, hanem a bankszövetség, a tőzsdetanács, a külföldi befektetők, multinacionális cégek, gazdasági kamarák is képviseltessék magukat. A fórum évente legalább kétszer ülésezne, így tavasszal értékelné az előző év tapasztalatait, illetve ősszel felkészülne a következő év gazdasági feladataira. A gazdasági érdekegyeztetés fórumrendszeréhez tartozna még az Európai Integrációs Tanács is. E testület keretei között a szociális partnerek folyamatosan konzultálhatnának a kormánnyal a csatlakozás feladatairól, követelményeiről. A tanács lehetőséget adna arra, hogy a társadalmi, gazdasági élet szereplői a csatlakozással kapcsolatos sajátságos igényeiket is megfogalmazhassák s a lehetőségek szerint érvényesíthessék.

A gazdasági érdekegyeztetés intézményrendszeréhez tartozna a Szociális Tanács, valamint az Országos Területfejlesztési Tanács.

Reformlépcsők
A korábbi évek során már többször szóba került az érdekegyeztetés továbbfejlesztése, de számottevő változást nem sikerült elérni. A Magyar Munkaadói Szövetség 1995 tavaszán például a szociális partnereknek eljuttatott levelében leszögezi: ki kell emelni a mélypontról az országos érdekegyeztetést, a formális, de jure demokrácia mellé oda kell állítani az informális, tartalmi demokrácia olyan eszközeit, mint a munkaadói és a munkavállalói képviseletek szervezett kapcsolatát a végrehajtó és a törvényhozói hatalommal.

A Munkaügyi Minisztérium egyik vezető szakértője 1995 végén adott nyilatkozata így fogalmaz: nincs válságban az érdekegyeztetés, bár számos ponton korszerűsítésre van szükség. Rámutatott: az elsősorban munkaügyi kapcsolatokban illetékes testület áltandóan olyan témákat tárgyal és olyan ügyekben köt megállapodásokat, amelyekben a parlamentnek kell döntenie. Európai gyakorlat, hogy a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek csak véleményezik a kormányzat gazdasági döntéseit, Magyarországon viszont ÉT-megállapodások jönnek létre a parlamenti viták előtt vagy alatt, s ez nem mindig szimpatikus az országgyűlési képviselőknek. Az ÉT törvényjavaslatokat véleményez, módosítási javaslatokat fogalmaz, a jogalkotás egyik intézményes résztvevőjeként kíván szerepelni. Egyszerre tölt be konzultatív, véleményező szerepet és lobbizik költségvetési engedményekért. Az érdekképviseletek igyekeznek minél többet kicsikarni a kormánytól, a kormánynak általában sok tízmilliárd forinttal kell megvásárolnia a szakszervezetek és a munkáltatók támogatását. Eközben háttérbe szorul a bérezéssel, a foglalkoztatással, a munkahelyi békével összefüggő kérdések tárgyalása – állította a minisztériumi szakember.

Zártkörű tárgyalások kezdődtek az érdekegyezetetés megújításáról 1996-ban is. Célul tűzték ki az ÉT jogosítványainak felülvizsgálatát, vagyis azt, hogy a fórumnak milyen ügyekben lehet konzultatív, véleményezési, együttdöntési joga.

Az ÉT 1996 tavaszán dokumentumot fogadott el a fórum továbbfejlesztésének feladatairól. Ez kimondta, hogy a kormány az érdekegyeztető tanácsot olyan fórumnak tekinti, ahol lehetőség van a kabinet szándékainak ismertetésére, indoklására, a szociális partnerek véleményének megismerésére, a különböző érdekek összehangolására, és közös álláspont is kialakítható. Ugyanakkor a dokumentum szerint a kormány az Érdekegyeztető Tanácsot a szó jogi értelmében nem tekinti döntéshozó fórumnak, bár vállalja, hogy bizonyos tételesen megnevezett kérdésekben a fórum egyetértése nélkül nem intézkedik. Ehhez viszont fontosnak tartja, hogy az ÉT munkájában részt vevő egyes szociális partnerek támogatottsága megítélhetővé, kifejezhetővé váljon. A dokumentum célul tűzi ki, hogy tisztázzák az ÉT és a kormány kapcsolatát, valamint foglalkozzanak a fórum jogi szabályozásával. A dokumentum még azt is szükségesnek tartotta, hogy az érdekegyeztetés helyet kapjon az alkotmányozás koncepciójában.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8360 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8360 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4964 olvasói kérdésre 4964 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8360 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8360 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4964 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval

Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves...

Tovább a teljes cikkhez

Önkormányzati költségvetési szerv - a foglalkoztatás jogviszonya

Gazdasági, működtetési és közétkeztetési tevékenységgel foglalkozó önkormányzati fenntartású költségvetési szerv esetén kötelező-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaviszony után megbízási jogviszony

Köthet megbízási szerződést egy magyarországi cég egy olyan magánszeméllyel, aki korábban a cég munkavállalója volt? A kolléga munkaviszony keretében HR manager munkakörben...

Tovább a teljes cikkhez

Végzettségi előírás a vendéglátásban

Nonstop vendéglátóipari egységben az üzemeltetőnek van szakirányú végzettsége, mellette két munkavállaló dolgozik, és egy alkalmi munkás, akiknek nincs végzettségük, "9235"...

Tovább a teljes cikkhez

Szakszervezeti reprezentativitás változása kollektív szerződés módosításánál

Hét évvel ezelőtt kötöttünk kollektív szerződést a nálunk működő egyetlen szakszervezettel, amelyet azóta is rendszeresen felülvizsgálunk és módosítunk. Tavaly létrejött egy...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési jubileumi jutalom összege

2024-ben jogosult lesz 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra az óvónőnk. E jutalom meghatározásakor (illetmény) az esélyteremtési illetményrészt is figyelembe kell-e venni?...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról....

Tovább a teljes cikkhez

Mentő-gépkocsivezető munkaideje

Mentő-gépkocsivezetőként teljesítek szolgálatot. Van-e szabályozás arra, hogy mennyit tölthetek szolgálatban, ha nem írtam alá a 24 órás szolgálatot? Úgy tűnik, hogy Budapestre is...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elévülése

A munkáltató nem adta ki, a sok munka miatt a munkavállaló nem vette ki az adott évi szabadságait. Az előző évről így a munkavállalónak 18 munkanap szabadsága maradt (ebből 4...

Tovább a teljes cikkhez

Végzettségi előírás a vendéglátásban

Nonstop vendéglátóipari egységben az üzemeltetőnek van szakirányú végzettsége, mellette két munkavállaló dolgozik, és egy alkalmi munkás, akiknek nincs végzettségük, "9235"...

Tovább a teljes cikkhez

Szakszervezeti reprezentativitás változása kollektív szerződés módosításánál

Hét évvel ezelőtt kötöttünk kollektív szerződést a nálunk működő egyetlen szakszervezettel, amelyet azóta is rendszeresen felülvizsgálunk és módosítunk. Tavaly létrejött egy...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési jubileumi jutalom összege

2024-ben jogosult lesz 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra az óvónőnk. E jutalom meghatározásakor (illetmény) az esélyteremtési illetményrészt is figyelembe kell-e venni?...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról....

Tovább a teljes cikkhez

Mentő-gépkocsivezető munkaideje

Mentő-gépkocsivezetőként teljesítek szolgálatot. Van-e szabályozás arra, hogy mennyit tölthetek szolgálatban, ha nem írtam alá a 24 órás szolgálatot? Úgy tűnik, hogy Budapestre is...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elévülése

A munkáltató nem adta ki, a sok munka miatt a munkavállaló nem vette ki az adott évi szabadságait. Az előző évről így a munkavállalónak 18 munkanap szabadsága maradt (ebből 4...

Tovább a teljes cikkhez

Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal

Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához...

Tovább a teljes cikkhez

Vasárnapi pótlékra való jogosultság strandfürdőkben

Önkormányzati fenntartású termálstrandfürdőben jogosultak-e vasárnapi pótlékra a munkavállalók? Ha igen, minden munkavállalót megillet a vasárnapi pótlék, vagy csak bizonyos...

Tovább a teljes cikkhez

Munkába járás költségtérítésének belső szabályozása

A munkáltató a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Sajnos több munkavállaló nem ott lakik, ahonnan kéri a napi utazás elszámolását. Belső...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4964 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 259-ik lapszám, amely az 4964-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem