A Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere – ismertebb nevén TEÁOR – 1998. január elseje óta folyamatosan változik. Ennek eredményeként várhatóan az év végéig minden társas vállalkozó megkapja új, az EU-szabványoknak megfelelő besorolási számát, illetve az egyéni vállalkozók a szakmakódot. Az új TEÁOR-rendszert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyedül dolgozta ki, a szakmakódot az APEH és a KSH közösen adta ki.
A besorolás megváltozását tehát az EU-harmonizáció indokolja. Várhatóan az év végére a magyar egyéni, illetve társas vállalkozások is ugyanazokkal a számokkal jelölhetik saját tevékenységüket, mint nyugat-európai kollégáik. Így a külföldi partnerek már az alapító okiratból, illetve a bizonylatokból tájékozódhatnak arról, hogy mivel foglalkozik/foglalkozhat magyar üzletfelük – tudtuk meg dr. Sas Gyulától, az APEH osztályvezetőjétől.
Az átírás folyamatos
Az új TEÁOR-számok négyjegyűek, mint a korábbiak, viszont jelentésük megváltozik. Elvileg ugyan előfordulhat, hogy valamely gazdálkodónak megmarad a számjele az új rendszerben is, de ennek igen kicsi a valószínűsége. Ráadásul a társas vállalkozásoknál alkalmazott négyjegyű TEÁOR-számokhoz az egyéni vállalkozók még további két számjegyet kapnak, amelyek a szakmai besorolást jelzik (szakmakód). Egy TEÁOR-számhoz több szakma is tartozhat. Mivel a változás csak a pontosabb nyilvántartást szolgálja, a vállalkozás működését nem befolyásolja, hiszen a gazdálkodók tevékenységében nem történik változás. Például az új TEÁOR-rendszerben megszűnt a külkereskedelmi tevékenység, s beolvadt a nagykereskedelmi kategóriába. Vagy az oktatási tevékenységből kikerült a logopédia, s átkerült az egyéb humán egészségügyi ellátásba. További változás, hogy az oktatással összefüggő módszertani feladatok elvégzése átkerült a mérnöki tevékenységbe, a táncoktatás pedig a szórakoztatóiparba. Példaként említhető még az építőipar, amely a korábbi kettő (magas-, illetve mélyépítő) kategória helyett hatot különböztet meg: épületbontás és földmunka; talajmintavétel és próbafúrás; épület-, híd-, alagút-, közművezeték-építés; tetőszerkezet-építés, tetőfedés, vízszigetelés; autópálya-, repülőtér-, sport-, játéktérépítés; valamint vízilétesítmény-építés. S mivel a régi számokból nem derült ki, hogy ki melyikkel foglalkozik, az adóhivatal előbb-utóbb írásban szólítja fel az érintett vállalkozásokat: sorolják be önmagukat az új jelölésnek megfelelő kategóriába. (A hatóság ehhez támpontként megadja a lehetséges variációkat, amelyek közül a vállalkozók kiválaszthatják a tényleges tevékenységükhöz legközelebb állót.) A hivatal mindössze azt kéri a vállalkozóktól, hogy működjenek együtt vele, vagyis küldjék vissza a kipostázott kérdőívet, illetve fáradjanak be személyes egyeztetésre, amennyiben ez szükségessé válik.
Adózási kérdés is
Az APEH-igazgatóságok az új TEÁOR-ra vonatkozó, úgynevezett megfeleltetést, vagyis a régi számok átírását folyamatosan végzik. Eddig a cégek mintegy 75 százalékát sikerült feldolgozniuk. A megfeleltetés egy része csak számítástechnikai kérdés, vagyis a vállalkozók közreműködése nélkül is megoldható. Ezekben az esetekben általában csak a számjelet kell megváltoztatni, mert a tevékenységi kör egyértelmű. Természetesen az újonnan bejelentkező vállalkozókat már az új TEÁOR-számon veszik nyilvántartásba. Az osztályvezető szerint a vállalkozóknak nem szükséges külön kezdeményezniük az átsorolást. A cégbíróságon is elég csak alkalomadtán, az egyéb módosításokkal együtt bejelenteniük a számváltozást. Az új rendszerben részben bővültek – lásd: nagykereskedelem és építőipar -, részben pedig szűkültek a kategóriák. Ez utóbbira példa a szállítás: a légi és vízi szállításnál összevonták a személy- és teherszállítást. A légi szállítmányozásba viszont – nyugati mintára – bekerült az űrszállítás is. Ugyancsak változás állt be a pénzügyi tevékenységek kódolásában. Az eddigi öt kategória helyett (kereskedelmi banki tevékenység, szakosított pénzintézeti tevékenység, befektetési banki tevékenység, takarékpénztári és takarékszövetkezeti tevékenység, valamint hitelszövetkezeti tevékenység) a bankszakmát egyetlen összefoglaló névvel illetik: monetáris közvetítés.
Míg a TEÁOR-számok kialakítása a KSH feladata, addig a szakmakódok meghatározása az APEH-é. A négy TEÁOR-számot követő két szám a konkrét szakmát jelöli. Jelenleg Magyarországon mintegy 1300 szakmát tartanak nyilván, de csak 510 TEÁOR-számot. Az új szakmakódok még csak mágneslemezen hozzáférhetők. Ezt az adóhatóság minden igazgatóságának és az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását, illetve visszavonását végző kamarai szolgáltatóirodáknak is megküldte. A számsor a tervek szerint jövő év elején kiadvány formájában is megjelenik. Addig, amenynyiben valakinek kétségei vannak a besorolását illetően, a működése szerint illetékes APEH megyei igazgatósághoz fordulhat eligazításért. A pontos besorolásnak nemcsak statisztikai, hanem adózási szempontból is van jelentősége. A helytelen besorolás miatt ugyanis az úgynevezett bevételi küszöböt el nem érő adózókat tévesen(!) pótlólagos adóbefizetésre szólíthatja fel az adóhatóság. Szerencsére a számlákból pontosan kiderül, hogy adózási szempontból ki milyen tevékenységet végez/végzett, így a helyzet tisztázása után nem érheti kár a vállalkozókat... Bár a teljes nómenklatúra az év első felében elkészült, az adóhatóság és a statisztikai hivatal – az igazgatóságok és a szolgáltatóirodák visszajelzései nyomán – folyamatosan pontosítja a szakmai kódokat. A rendszer eddig több mint tíz új kóddal bővült. Ha év végére elkészül az összes szakma besorolása, a későbbiekben csak nagyon indokolt esetben változtatnak rajta. Természetesen, ha az élet úgy hozza, hogy kialakul egy új szakma (lásd: űrszállítás), azt mihamarabb felveszik a listára.
Domi Zsuzsa
