×

Versenytársam, a dolgozó

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 5. számában (1998. május 15.)

 

A gazdasági verseny egyre fokozódik – aktualizálhatnánk a klasszikussá vált filmbeli mondatot, hiszen a piaci viszonyok szabályozó szerepe a versenyhelyzeten alapul. A cég előnyös piaci pozícióit nemcsak kívülről, hanem belülről is veszélyeztethetik, amikor – különböző okoknál fogva – a munkavállalójával kénytelen konkurálni a vállalkozás. Ennek kiküszöbölésére azonban többféle technika létezik.

 

A gazdasági vállalkozások közötti verseny szabályait – az európai közösségi versenyjog figyelembevételével – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény tartalmazza. Ez nevesíti a tisztességtelen, tilalmas piaci magatartások formáit, így a tisztességtelen versenyt, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a vállalkozások meg nem engedett, tisztességtelen összefonódását.

Versenyhelyzet azonban nemcsak a különféle vállalkozások között, hanem az adott vállalkozáson belül, a munkáltató és a munkavállaló között is kialakulhat akár a munkaviszony fennállása alatt, akár annak megszűnése után. A munkaviszonyhoz fűződő versenytilalom kérdését – a versenyjog alapelveivel összhangban – elsődlegesen a munkajog szabályozza.

A munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályok a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (Mt.) találhatók. E törvény különböző helyeken, elszórtan szabályozza a munkaviszonyhoz fűződő, a munkaviszony fennállása alatt, valamint a munkaviszony megszűnését követő időre vonatkozó versenytilalmi rendelkezéseket.

A munkaszerződés kötelezően csak a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét tartalmazza. Ezen túlmenően a felek természetesen más kérdésekről – így az összeférhetetlenségről, illetve a versenyhelyzetet kizáró egyéb feltételekről – is megállapodhatnak benne. Megfelelő szerződési kikötés híján a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi egyéb kérdésben a kollektív szerződés és az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A munkaszerződés különböző kikötéseivel kapcsolatosan azonban ügyelni kell arra, hogy a megállapodás nem állhat ellentétben az Mt. rendelkezéseivel, azoktól csak a munkaviszonyra vonatkozó szabályok tekintetében térhet el, de kizárólag a munkavállalóra nézve kedvező irányba, feltéve ha a törvény nem tiltja az eltérést. Az egyéni munkaszerződés nem lehet ellentétes a kollektív szerződéssel sem, kivéve ha kedvezőbb feltételeket állapít meg a munkavállalóra vonatkozóan.

A további munkavégzés

Az Mt. a munkáltató védelme érdekében, versenyjogi megfontolásból, bejelentési kötelezettséget ír elő a munkavállaló számára a munkaviszony melletti további munkavégzéssel kapcsolatosan. Ha tehát a munkavállaló további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (pl. megbízási jogviszonyt) létesít munkaviszonyának fennállása alatt, köteles azt a munkáltatónak bejelenteni. A bejelentés alapján – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló csak akkor tilthatja meg a további jogviszony létesítését, illetve csak akkor kötelezheti a munkavállalót a jogviszony megszüntetésére, ha a további jogviszony az Mt. 3. §-ában szereplő versenytilalmi kikötésbe ütközik. Az említett jogszabályhely szerint ugyanis a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel veszélyezteti a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit.

A további munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony különösen akkor veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, ha azonos a munkáltató által végzett gazdasági tevékenységgel, vagy ahhoz hasonló tevékenységre szól, illetve a munkáltató valamely üzlettársánál, versenytársánál történő munkavégzésre, a munkáltatónál szerzett bizalmas üzleti, gazdasági információk, know-how felhasználására, illetve a munkavállaló munkakörébe tartozó feladat ellátására irányul. Az effajta munkavégzést a munkáltató megtilthatja a dolgozójának.

Együttműködési kötelezettség

A Munka Törvénykönyvének indokolása rámutat, hogy az Mt. 3. §-ának alapelvi szintű rendelkezése a jogrendszer valamenynyi jogágában megjelenő, a felek együttműködési kötelezettségét kimondó általános jogelv munkajogi megnyilvánulása. A munkaviszony alanyainak egymás érdekeit figyelembe vevő együttműködése feltételezi ugyanis azt, hogy egyikük sem tanúsít olyan magatartást, amely veszélyeztetné vagy sértené a másik fél alapvető érdekeit. Ennek munkavállalói oldala a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztető magatartás tilalmának előírása, munkáltatói oldala pedig a munkavállalóra vonatkozó információk közlésének törvényi tilalma. A munkáltató a tilalom értelmében csak a törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet a munkavállalóra vonatkozó adatot harmadik személlyel. Az ilyen adatok azonban statisztikai célra átadhatók és felhasználhatók.

Egyedi engedély

A felek – a munkavállalóra nézve a törvénynél kedvezőbb feltételekkel – a további munkavégzés törvényi szabályozásától is eltérhetnek a munkaszerződésben, illetve a kollektív szerződésben, s felmenthetik a dolgozót a fent említett tilalom alól. Ilyen kikötés hiányában a munkáltató engedélye szükséges az érdekeit sértő további munkavégzéshez. A munkajogi gyakorlat ezekben az esetekben a munkavállaló bejelentése alapján, egyedi munkáltatói hozzájárulás, engedély alapján teszi lehetővé a további munkavégzést. A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy mit tart magára nézve veszélyesnek. Fontos hangsúlyozni, hogy az engedély hiánya nem tekinthető hallgatólagos beleegyezésnek.

A további munkavégzésre vonatkozó törvényi tilalom általánosságban a szerzői jogvédelem alá eső, tudományos, oktatói tevékenységre is vonatkozik. A munkáltatók azonban – tevékenységi körüktől függően – gyakran korlátozás nélkül lehetővé teszik a munkavállalók részére e tevékenységeket. A munkavállalót természetesen ilyenkor is bejelentési kötelezettség terheli. Más kérdés, hogy a munkáltató csak a bejelentés tudomásulvételére jogosult, ha az valóban a megengedett tevékenységre vonatkozik.

Szankció

Az Mt. szerint a munkáltató rendkívüli felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt, ha a munkavállaló szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. A további munkavégzéshez kapcsolódó munkavállalói kötelezettségek ebből a szempontból lényegesnek minősülnek. Erre tekintettel a munkáltató rendkívüli felmondással megszüntetheti a munkaviszonyát annak a dolgozónak, aki nem jelenti be a munkavégzésre vonatkozó további jogviszonyát, illetve aki a munkaadó tilalma ellenére – vagy engedélyének hiányában – létesít, illetve tart fenn ilyen jogviszonyt.

Gazdasági érdekeltség és munkaviszony

Az Mt. 3. §-ában előírt, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sértő munkavállalói magatartások tilalma nemcsak a további munkavégzésnél, hanem a különféle gazdasági érdekeltségek megszerzésénél is érvényesül. A jogos gazdasági érdekek sérelmét jelentheti ugyanis, ha munkavállalója érdekeltséget szerez (tag, vezető tisztségviselő lesz) vagy érdekeltséggel rendelkezik a munkáltatóéval azonos vagy hasonló tevékenységet folytató, illetve vele üzleti kapcsolatban álló vagy éppen versenyhelyzetben lévő gazdasági társaságban. Tekintettel azonban arra, hogy a gazdasági érdekeltség nem feltétlenül nyilvánul meg munkavégzésben, ezekre az esetekre nem alkalmazhatók az Mt. 108. §-a szerinti – a további munkavégzésre vonatkozó – speciális rendelkezések.

Szabályozás a szerződésben

A jelenleg hatályos társasági törvény – 1988. évi VI. törvény -, valamint az 1998 júniusában hatályba lépő új társasági törvény – 1997. évi CXLIV. törvény – nem tartalmaz munkajogi összeférhetetlenségi szabályokat. A munkaviszony és a gazdasági érdekeltség közötti összeférhetetlenség kérdését kizárólag az Mt. alapelvi szintű, a munkáltatói jogos gazdasági érdeket védő rendelkezése szabályozza. Mindez azzal a gyakorlati következménnyel jár, hogy amennyiben a munkáltatók szükségét érzik, úgy – az Mt. szellemével összhangban – maguknak kell megalkotniuk a gazdasági érdekeltséggel összefüggő szabályaikat.

A gazdasági érdekeltség a további munkaviszony kérdéskörénél tárgyaltakkal egyező feltételek esetén veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Bizonyos munkáltatók a jogos gazdasági érdekük veszélyeztetésének tekintik azt is, ha a munkavállaló közeli hozzátartozója rendelkezik érdekeltséggel az előbbiek szerinti gazdasági társaságban.

Nem tekinthető a munkáltató gazdasági érdekeit sértő, veszélyeztető gazdasági érdekeltségnek a tagi, vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagsági viszony a munkáltató tulajdoni részesedésével alapított gazdasági társaságokban.

Bejelentési kötelezettség

A gazdasági érdekeltséggel kapcsolatosan – kifejezett törvényi rendelkezés hiányában – nem terheli bejelentési kötelezettség a munkáltatót, ennek munkáltatói előírása azonban nem ellentétes a munkajog szabályaival, így tehát nem is jogellenes.

A munkáltató nem jogosult arra, hogy megtiltsa a dolgozónak a sérelmes gazdasági érdekeltség megszerzését vagy fenntartását. Csak annyit tehet, hogy felhívja a dolgozót az ebből adódó összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha azonban a munkavállaló a felhívásra sem számolja fel az érdekeltségét, vagy nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, a munkaadó rendkívüli felmondással megszüntetheti a munkaviszonyát.

A vezető állású munkavállalók összeférhetetlensége

Az Mt. vezető állású munkavállalónak – vezetőnek – tekinti a munkáltató vezetőjét, továbbá bizonyos esetekben a vezető helyettesét, valamint azt a személyt, akit a tulajdonos, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vezetőnek minősít. A vezető állású munkavállaló a munkáltatója teljes körű gazdasági érdekének szolgálatára köteles. Mindebből következik, hogy – a gazdasági verseny korrekt feltételeinek biztosítása céljából – a vezető (eltérő megállapodás hiányában) nem létesíthet további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A további jogviszonyok ugyanis megteremthetik annak a lehetőségét, hogy a vezető ne csak a munkáltatója kizárólagos gazdasági érdekeit tartsa szem előtt kötelezettségei teljesítésekor. Nem vonatkozik a további munkavégzés tilalma a tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesített jogviszonyra. E tevékenységek sem ütközhetnek azonban a munkáltató jogos gazdasági érdekeibe.

A munkaszerződés vagy a felek külön megállapodása mentesítheti a vezetőt a további munkavégzés tilalma alól. A további munkavégzésre vonatkozó tilalom megszegése a vezető állású dolgozóval szemben is a munkaviszony azonnali hatályú felmondására adhat okot.

Vezetői érdekeltség

A vezető állású munkavállaló – eltérő rendelkezés hiányában – nem lehet tagja a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, állami vállalat felügyelőbizottságának, sőt nem köthet a saját nevében a munkáltató tevékenységi körébe tartozó egyéb polgári jogi ügyletet sem.

A tilalom megszegőjével szemben a munkáltató – választása szerint – a polgári jog szabályai szerint kártérítést követelhet, vagy kérheti, hogy a vezető engedje át a megkötött ügyletet a munkáltató, illetve az általa megjelölt személy javára. A munkáltató azt is követelheti, hogy a dolgozó adja ki az ügyletből származó hasznát, vagy engedményezze az arra vonatkozó követelést. Ezáltal a munkáltató olyan helyzetbe kerül, mintha a dolgozó ebben a körben is az ő javára tevékenykedett volna.

Hozzátartozók

A vezető gazdasági érdekeltségén túl a munkajog a vezető közeli hozzátartozójával (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadója, mostohája, nevelőszülője, testvére, élettársa, házastársának egyenes ágbeli rokona) szemben is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat. Eltérő megállapodás hiányában meg kell szüntetni a vezető munkaviszonyát, ha a közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál. Lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a közeli hozzátartozók közvetlen alá- és fölérendeltségi viszonyára vonatkozó tilalmat is előírja a munkaszerződésben.

A munkaviszony megszüntetésén túl a vezető összeférhetetlenségével kapcsolatban említett jogkövetkezmények – kártérítés, az ügylet, illetve az ügyleti haszon átengedése – ebben az esetben is alkalmazhatók.

A munkáltató igénye attól az időponttól számított három hónap alatt évül el, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomást szerzett a vezető jogellenes magatartásáról. Az igényt a keletkezésétől számított egy év elteltével nem lehet érvényesíteni akkor sem, ha a három hónapos elévülési idő még nem telt el.

Versenytilalom a volt dolgozóval szemben

A munkáltató jogos gazdasági érdekét védő – az Mt. 3. §-ában megfogalmazott – alapelv a munkaviszony fennállására vonatkozik. A felek azonban úgy is megállapodhatnak, hogy a munkaviszony megszűnését követő időre is érvényesül a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztető magatartás tilalma. A munkavállaló azonban kizárólag megfelelő ellenérték, vagyoni juttatás fejében, legfeljebb három év időtartamra mondhat le jövőbeni lehetőségeiről. A tilalom meghosszabbítása is csak megfelelő ellenérték kikötésével lehetséges. A szolgáltatások közti feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással az ilyen szerződés a Ptk. szabályai szerint megtámadható.

Az Mt. legutóbbi módosítása megváltoztatta azt a szabályt, amely csak arra az esetre tette lehetővé a volt dolgozóval kapcsolatos tilalomra vonatkozó megállapodást, ha a munkaviszony a munkavállaló rendes felmondásával vagy a munkáltató rendkívüli felmondásával szűnt meg. 1997. július 1. óta a munkaviszony megszűnésének bármelyik esetére vonatkozhat a megállapodás szerinti tilalom. E szabályok érvényesülnek a vezető állású volt dolgozókkal szemben is.

A munkajogi gyakorlatban elsősorban a vezetők munkaszerződésében – az ún. menedzser típusú szerződésekben – szokás különféle kikötésekkel előírni a piaczavarás tilalmát. A munkavállaló által vállalt ilyen kötelezettség ellenértéke általában a munkabér többszöröse.

Napjainkban egyre gyakoribbá válik, hogy a munkáltatók a nem vezető állású, ugyanakkor stratégiai szempontból jelentős munkakörben foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatosan is törekszenek a munkaviszonyt követő időszakra vonatkozó tilalmak előírására.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8360 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8360 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4964 olvasói kérdésre 4964 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8360 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8360 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4964 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval

Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves...

Tovább a teljes cikkhez

Önkormányzati költségvetési szerv - a foglalkoztatás jogviszonya

Gazdasági, működtetési és közétkeztetési tevékenységgel foglalkozó önkormányzati fenntartású költségvetési szerv esetén kötelező-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaviszony után megbízási jogviszony

Köthet megbízási szerződést egy magyarországi cég egy olyan magánszeméllyel, aki korábban a cég munkavállalója volt? A kolléga munkaviszony keretében HR manager munkakörben...

Tovább a teljes cikkhez

Végzettségi előírás a vendéglátásban

Nonstop vendéglátóipari egységben az üzemeltetőnek van szakirányú végzettsége, mellette két munkavállaló dolgozik, és egy alkalmi munkás, akiknek nincs végzettségük, "9235"...

Tovább a teljes cikkhez

Szakszervezeti reprezentativitás változása kollektív szerződés módosításánál

Hét évvel ezelőtt kötöttünk kollektív szerződést a nálunk működő egyetlen szakszervezettel, amelyet azóta is rendszeresen felülvizsgálunk és módosítunk. Tavaly létrejött egy...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési jubileumi jutalom összege

2024-ben jogosult lesz 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra az óvónőnk. E jutalom meghatározásakor (illetmény) az esélyteremtési illetményrészt is figyelembe kell-e venni?...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról....

Tovább a teljes cikkhez

Mentő-gépkocsivezető munkaideje

Mentő-gépkocsivezetőként teljesítek szolgálatot. Van-e szabályozás arra, hogy mennyit tölthetek szolgálatban, ha nem írtam alá a 24 órás szolgálatot? Úgy tűnik, hogy Budapestre is...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elévülése

A munkáltató nem adta ki, a sok munka miatt a munkavállaló nem vette ki az adott évi szabadságait. Az előző évről így a munkavállalónak 18 munkanap szabadsága maradt (ebből 4...

Tovább a teljes cikkhez

Végzettségi előírás a vendéglátásban

Nonstop vendéglátóipari egységben az üzemeltetőnek van szakirányú végzettsége, mellette két munkavállaló dolgozik, és egy alkalmi munkás, akiknek nincs végzettségük, "9235"...

Tovább a teljes cikkhez

Szakszervezeti reprezentativitás változása kollektív szerződés módosításánál

Hét évvel ezelőtt kötöttünk kollektív szerződést a nálunk működő egyetlen szakszervezettel, amelyet azóta is rendszeresen felülvizsgálunk és módosítunk. Tavaly létrejött egy...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési jubileumi jutalom összege

2024-ben jogosult lesz 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra az óvónőnk. E jutalom meghatározásakor (illetmény) az esélyteremtési illetményrészt is figyelembe kell-e venni?...

Tovább a teljes cikkhez

Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról....

Tovább a teljes cikkhez

Mentő-gépkocsivezető munkaideje

Mentő-gépkocsivezetőként teljesítek szolgálatot. Van-e szabályozás arra, hogy mennyit tölthetek szolgálatban, ha nem írtam alá a 24 órás szolgálatot? Úgy tűnik, hogy Budapestre is...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elévülése

A munkáltató nem adta ki, a sok munka miatt a munkavállaló nem vette ki az adott évi szabadságait. Az előző évről így a munkavállalónak 18 munkanap szabadsága maradt (ebből 4...

Tovább a teljes cikkhez

Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal

Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához...

Tovább a teljes cikkhez

Vasárnapi pótlékra való jogosultság strandfürdőkben

Önkormányzati fenntartású termálstrandfürdőben jogosultak-e vasárnapi pótlékra a munkavállalók? Ha igen, minden munkavállalót megillet a vasárnapi pótlék, vagy csak bizonyos...

Tovább a teljes cikkhez

Munkába járás költségtérítésének belső szabályozása

A munkáltató a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Sajnos több munkavállaló nem ott lakik, ahonnan kéri a napi utazás elszámolását. Belső...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4964 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 259-ik lapszám, amely az 4964-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem