Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – részmunkaidőben


Részmunkaidő esetén a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáskor az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése szerint előírt naptári évenként összesen 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra (8×44) arányosítását hogyan kell értelmezni? Ha a munkavállaló napi 4 órás részmunkaidős, akkor nála ez a foglalkoztatási korlát: 22 munkanap (44/2) vagy 176 óra (352/2) (1. számítás), vagy 22 munkanap (44/2) vagy 88 óra (4×22) (2. számítás)? Hogyan alakul a számítás, ha ezt a munkavállalót napi 2-2 órára osztjuk be rendes munkavégzésre? Ilyen esetben a munkavállalót az 1. számítás szerint 176 órára beoszthatom, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló ezt napi 2 órával számolva 88 munkanap alatt fogja teljesíteni? Vagy a 2. számítás szerint csak 88 órára oszthatom be, ami szerint napi 2 óra beosztás esetén ezt 44 munkanap alatt teljesíti? Ha a munkáltató órában kívánja nyilvántartani a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást, akkor az nem gond, hogy így az órában megadott maximumot nem, de a 22 munkanapot túllépjük? Ha munkanapban szeretném nyilvántartani, akkor pedig valójában nincs is jelentősége, hogy napi hány órára szól a beosztás szerinti munkaidő, akkor is ez 22 munkanapra szólhat? Vagy az órában és a munkanapban meghatározott éves korlátnak együttesen kell teljesülnie?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. április 25-én (243. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4669

[…] megítélésünk szerint akként kell kiszámolni, miként a 4 óra részmunkaidő aránylik a napi 8 óra teljes munkaidőhöz, azaz az osztószám mindkét esetben 2. Ebből következően a napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a naptári évenkénti korlát 22 munkanap (44/2), valamint 176 óra (352/2). Ha ezt a munkavállalót napi 2-2 órára osztják be dolgozni, az nem befolyásolja az előzőekben említett korlátokat. Ekkor is csak 22 munkanapra, vagy összesen 176 órára lehet a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatni. Lényeges, hogy a munkáltatónak választania kell a naptári évre, hogy melyik elszámolást alkalmazza. Megjegyzendő, hogy amennyiben a munkáltató az órákban történő elszámolást választja, az sem kizárt, hogy a munkavállalót 2-2 órára osztja be, így ezt ténylegesen akár 88 munkanap alatt is teljesítheti a munkavállaló. Ebből következően, ha a munkáltató órában rendeli el és tartja nyilván a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást, álláspontunk szerint elképzelhető, hogy az az órában megadott maximumot nem, de a 22 munkanapot túllépi. Ilyenkor […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.