"Employer of Record" – elhatárolása a munkaerő-kölcsönzéstől


Egy, az utóbbi időben egyre elterjedtebb jogintézmény, illetve kapcsolatrendszer értelmezésében, a munkaerő-kölcsönzéstől való elhatárolásban kérjük a segítségüket, mégpedig az "Employer of Record" (EOR) intézményével kapcsolatban. Ez alatt olyan, valamely uniós tagállamban székhellyel rendelkező szervezeteket értünk, amelyek megállapodást kötnek egy többnyire (de nem kizárólag) harmadik országbeli vállalattal, hogy a nevükben – de facto helyettük – alkalmazzák az általuk megjelölt munkavállalókat és fizessék a munkabérüket, ezek mellett pedig felelősséget is vállalnak a foglalkoztatási és adózási kérdésekben. Tehát egy EOR-vállalat kvázi a munkáltató szerepét veszi át, és ellátja a HR-rel, bevándorlással és bérszámfejtéssel kapcsolatos jogi és adminisztratív teendőket. Ugyanakkor a napi munkavégzésben az EOR nem vesz részt, nem ad utasításokat a munkavállalóknak, és nem is ellenőrzi munkavégzésüket. A struktúra használata – elméletileg – lehetővé teszi a harmadik országbeli vállalatok számára, hogy közvetve, helyi jogi személy létrehozása nélkül "foglalkoztassanak" munkavállalókat egy tagállamban. Fontos, hogy az EOR-vállalat a megbízó harmadik országbeli vállalat által megjelölt személyt alkalmazza, tehát toborzási tevékenységet nem végez. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a tényleges felügyeleti és irányító szerepet az EOR-vállalattal szerződésben álló munkáltató látja el, például meghozza a javadalmazásra, a munkavállaló feladataira és felelősségeire, a projektekre és a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó valamennyi döntést. Az EOR ezen tevékenységek adminisztratív és jogi hátterének biztosításáért felel. A fent ismertetett jellemzők alapján felfedezhető-e különbség a magyar jogban ismert és alkalmazott munkaerő-kölcsönzés és az EOR között, vagy a két intézmény megfeleltethető-e egymásnak? Amennyiben nem azonosak, létezik-e az EOR-t szabályozó jogszabály a magyar jogban, vagy teljesen ismeretlen és szabályozatlan még ez a jogintézmény? Amennyiben az EOR-tevékenység munkaerő-kölcsönzésnek minősül, azonban a vállalat nincsen munkaerő-kölcsönzőként nyilvántartásba véve, ennek milyen következményei lehetnek, továbbá a munkavállaló erre a kötelezettségszegésre történő hivatkozással közvetlenül érvényesíthet bármilyen igényt? Amennyiben igen, melyek ezek?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. augusztus 9-én (232. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4477

[…] "EOR"-vállalat nem csak különböző, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztratív teendőket lát el ügyfelei részére. Ehelyett ő maga áll munkaviszonyban a munkavállalóval, ám a munkáltatói jogkörök egy részét nem önállóan gyakorolja, hanem az ügyfelek kérései szerint. A kérdés arra nem tér ki, hogy a munkavállalók mindennapi munkavégzését ki irányítja, azaz ki adja az utasításokat, ellenőrzi a munkavégzést, osztja be a munkaidőt stb., azzal, hogy ez nem maga az "EOR"-vállalat. Márpedig ha e munkáltatói jogköröket egy harmadik fél gyakorolja, akkor – figyelemmel arra is, hogy a munkaviszony magával az "EOR"-vállalattal áll fenn, amely üzletszerűen foglalkoztatja mások nevében a munkavállalót – megállapítható, hogy valójában munkaerő-kölcsönzésről van szó. A hatósági nyilvántartásba vétel nélkül végzett munkaerő-kölcsönzés esetében kötelező a munkaügyi bírság kiszabása, és ez sérti a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét is [115/2021. Korm. rendelet 18. § (4) bek. d) pont, 20. § (1) bek. bc) pont]. Afoglalkoztatás felügyeleti hatóság arra is jogosult, hogy minősítse a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszonyt és a tényleges […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.