Besorolás és pótlék egyházi fenntartású bölcsődében


Egyházi fenntartású családi bölcsődében munkaszerződést kötünk a dolgozóinkkal. 2022. február 1-jétől szeretnénk alkalmazni napi 4 órás részmunkaidőben egy munkavállalót, aki eddig közalkalmazottként dolgozott, szociális munkás egyetemi végzettséggel rendelkezik, és most végzi a kisgyermeknevelő-gondozó tanfolyamot. Ebben az esetben az egyetemi végzettséget figyelembe kell venni a besoroláskor? Hogyan alakul az ő szociális ágazati összevont pótlékának összege, mivel még nem rendelkezik a felvételekor kisgyermeknevelő végzettséggel? A garantált bérminimummal számolunk?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2022. január 18-án (223. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4334

[…] gyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő asszisztens (FOKSZ), csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ), vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, szakoktató, pedagógus szakképzettségű személy, pedagógia szakos bölcsész, felsőfokú szociális szakképzettségű személy vagy gyógypedagógiai asszisztens (OKJ) [kizárólag csecsemő- és gyermekgondo­zó (OKJ) képesítéssel rendelkező személy esetén]. Akérdéssel érintett személynek szociális munkás egyetemi szakképzettsége, azaz felsőfokú szociális szakképzettsége van, nem rendelkezik ugyanakkor az e mellé előírt csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítéssel.Erre tekintettel esetében a 257/2000. Korm. rendelet 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése alkalmazandó, mely szerint bölcsődében, minibölcsődében a kisgyermeknevelő munkakörre meghatározott képesítési előírás alól a felmentés abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan – a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű – személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését. A képesítési előírás alól a felmentést a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, legfeljebb három évre adhatja meg.Ami a besorolást illeti: a fentiek alapján az dönti el, hogy az érintett kisgyermeknevelőt a pedagógus-elő­menetel szabályai vagy a Kjt. és a 257/2000. Korm. rendelet előírásai alapján kell besorolni, hogy a felsőfokú szociális szakképzettséggel rendelkezésére, és egyúttal a csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítés alóli mentesség megadására tekintettel tekinthető-e úgy, hogy a kisgyermeknevelő munkakört felsőfokú végzettség alapján látja el. Álláspontunk szerint a szóban forgó személyt felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelőnek és pedagógus-munkakört betöltőnek kell tekinteni, mert az egyetlen végzettsége, amely alapján a besorolás jelenleg lehetséges, az egyetemi szintű szociális munkás szakképzettség. Nem rendelkezik ugyanis egyik olyan más OKJ-s szakképesítéssel sem, amelyet a 15/1998. NM rendelet képesítési feltételként felsorol. Az első kérdésre tehát a válasz igen, a kérdéses esetben az egyetemi végzettséget figyelembe kell venni a besoroláskor.A besorolást tehát az Nkt. és a 326/2013. Korm. rendelet szerint kell elvégezni. A rendelet 2. §-a alapján "a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni", kivéve, ha a 6. § (3) bekezdése alkalmazandó, mely szerint: "ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerint számított két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, mentesül az előmeneteli […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.