Alkalmi munka – az időkorlátok


Az Efotv. szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatás időbeli korlátozási szabályát lehet-e úgy értelmezni, hogy jogviszonyonként kell a maximum öt napot nézni, és mivel minden egyes bejelentés új jogviszonyt hoz létre, ezért ezek az "öt napok" akár egybe is folyhatnak? Sem az Efotv., sem az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely előírná, hogy a jogviszonyok létesítése között mennyi időnek kell eltelnie, vagy a napokat össze kellene számítani, ha nincs megszakítás a régi és az új jogviszony között. Ennek hiányában az a helyzet is előállhatna megszakítás nélküli újabb jogviszony létesítése esetén, hogy bár a korábbi jogviszony csak például három napra szólt, az új, de megszakítás nélkül kötött jogviszony nem szólhat csak két napra, viszont ilyen korlátozást a törvény nem tartalmaz. A Munkaügyi Levelek 35. számában a 691. kérdésre adott válasz szerint: "ha a korábbi munkaviszony az Efotv. hatálya alá tartozó alkalmi munkára létesült, és egybefüggő időtartama elérte az öt napot. Ekkor a hatodik naptól nem lehet ismét alkalmi munkára munkaviszonyt létesíteni." A fentiek helytállósága esetén kérdésünk, hogy ha az egybefüggő foglalkoztatás időtartama nem éri el az öt napot (pl. három nap), a következő naptól (azaz a példa szerint a negyedik naptól) létesíthető ismét alkalmi munkára jogviszony? Ha igen, maximum mennyi egybefüggő napra (csak két napra, a korábbi 3 nap miatt, vagy akár öt napra is)? Van-e jelentősége, hogy ugyanazon felek között azonos vagy eltérő feladatra létesül az ismételt alkalmi jogviszony?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. szeptember 21-én (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4254

[…] korlátot. Az Efotv. szerint az alkalmi munka legfeljebb öt egymást követő naptári napig létesíthető, azaz csak ennyi ideig állhat fenn azonos felek között jogszerűen az ilyen típusú munkaviszony. A felek az öt nap lejártát követően – egyetértve a 691. kérdésre adott és a fentiekben idézett válasszal – nem hosszabbíthatják meg jogszerűen az alkalmi munka tartamát akkor sem, ha egyébként a hatodik napon új bejelentésre kerülne sor.Az ettől eltérő jogértelmezés mellett éppen a munka alkalmi jellege enyészne el. Noha olyan előírás valóban nincs, amely a jogviszonyok létesítése közötti időtartamra vonatkozik, az alkalmi munkaviszony azonos felek közötti folyamatos tartamát az Efotv. idézett szabálya egyértelműen meghatározza – azaz lényegét tekintve korlátozza. A feleknek a két alkalmi munkavégzés között legalább egy napot "ki kell hagyniuk" ahhoz, hogy megfeleljenek az egymást követő napok maximumát előíró rendelkezésnek. Ebből következik az is, hogy álláspontunk szerint az alkalmi munkával töltött napokat össze kellene számítani, ha a régi és az új munkaviszony között nincs megszakítás. Ha a korábbi jogviszony például három napra szólt, az új, a megszakítás nélkül létesített újabb jogviszony valóban nem szólhat többre, csupán […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.