Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt – a bér elszámolása


A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. március 9-én (209. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4090

[…] nettó munkabérét kapja meg. Ebből következően az utólag jogalap nélkülivé vált, és ezért előlegként visszakövetelhető munkabért és közterheit is ebben a logikában kell visszakérni. Amunkavállalótól emiatt csak a nettó munkabér követelhető vissza, a bruttó bérből levont járulékok, adó­előleg, illetve a munkáltatót terhelő közterhek nem.A munkáltató által levont személyijövedelemadó-előleget, mivel a korábban kifizetett munkabér utóbb vált jogalap nélkülivé, az eredeti állapot helyreállítását – vagyis a munkaidőkeret zárása miatti elszámolást – követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza [Szja-tv. 1. § (7) bek.]. Hasonlóan, az önellenőrzés szabályai szerint [Art. 54. § (7) bek.] kell a munkáltatónak a munkaadói közterheket (szakképzési hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó) és a bruttó bérből levont társadalombiztosítási járulékot visszaigényelnie. Ez utóbbi vonatkozásában a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést kell tennie a munkavállaló állami adó- és vámhatóságához, és a munkavállalót értesítenie kell, kivéve, ha annak értesítési címét nem ismeri [Tbj-tv. 82. § (3) bek.]. Ennek során, mivel a befizetendő közterhek a bevallásban negatív összegként nem jelenhetnek meg, ki kell választani egy vagy több hónapot, amelyre az önellenőrzés beadásra kerül; annak […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.