Munkaidő-beosztás – a közlés kérdései
Kérdés
A termelési kiszámíthatatlanság miatt a munkavállalóinkkal nem tudjuk közölni a heti munkaidő-beosztásukat, csak az előző hét csütörtökön. Van ennek valamilyen következménye?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. augusztus 4-én (200. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3945
[…] amiben megállapította, hogy a munkáltató kifejezett munkaidő-beosztást nem közölt a közalkalmazottakkal (jogviszonyukra a kérdéses esetben az Mt. rendelkezései irányadóak), azonban kimondta azt is, a közlés hiányának nincs az Mt. által meghatározott szankciója – vagyis nem kell alkalmazni az Mt. idézett, rendkívüli munkaidőre és állásidőre vonatkozó szabályait -, mivel a munkáltatónál alkalmazott jelenléti ívek és egyéb dokumentumok alapján az alkalmazottak kétséget kizáróan megállapíthatták a munkaidő-beosztás szabályait, és megtudhatták azt, hogy a következő időszakban melyik napokon kell munkát végezniük (EBH2019. M. 6.). Ezt az elvet a bíróságok ítélkezési gyakorlata el is kezdte alkalmazni.A hivatkozott döntést azonban nemrég az Alkotmánybíróság – bár más okokból – alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette [12/2020. (VI. 22.) AB határozat], így elképzelhető, hogy felülvizsgálatra kerül az érintett ítélkezési elv is. A munkáltató egyébként a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. augusztus 4-én (200. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3945
[…] amiben megállapította, hogy a munkáltató kifejezett munkaidő-beosztást nem közölt a közalkalmazottakkal (jogviszonyukra a kérdéses esetben az Mt. rendelkezései irányadóak), azonban kimondta azt is, a közlés hiányának nincs az Mt. által meghatározott szankciója – vagyis nem kell alkalmazni az Mt. idézett, rendkívüli munkaidőre és állásidőre vonatkozó szabályait -, mivel a munkáltatónál alkalmazott jelenléti ívek és egyéb dokumentumok alapján az alkalmazottak kétséget kizáróan megállapíthatták a munkaidő-beosztás szabályait, és megtudhatták azt, hogy a következő időszakban melyik napokon kell munkát végezniük (EBH2019. M. 6.). Ezt az elvet a bíróságok ítélkezési gyakorlata el is kezdte alkalmazni.A hivatkozott döntést azonban nemrég az Alkotmánybíróság – bár más okokból – alaptörvény-ellenesnek találta, és megsemmisítette [12/2020. (VI. 22.) AB határozat], így elképzelhető, hogy felülvizsgálatra kerül az érintett ítélkezési elv is. A munkáltató egyébként a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
