Készenlét megszervezése – az időkorlátok
Kérdés
Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. június 23-án (198. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3911
[…] munkavégzésre nem kerül sor [Mt. 144. § (1) bek.]. A munkavállalóval csak a készenléti időre ellátandó feladatokra akkor lehetne egy további jogviszonyt (megbízási szerződés megkötése) létrehozni, ha az ellátandó feladat más, mint amit a rendes munkaidejében végez. Ha valójában döntően ugyanaz a tevékenység, akkor a munkaügyi hatóság jogsértőnek tekintheti az azonos felek között fennálló, párhuzamos munkavégzésre irányuló jogviszonyokat, amelyek célja csak a munkaidőszabályok betartásának kikerülése.Megoldás lehet, ha a munkavállalónak a rendes munkaidőn kívüli munkavégzést egyszerűen rendkívüli munkaidőként rendelik el. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő – túlórával együtt – nem haladhatja meg a napi 12, a heti 48 órát (munkaidőkeret esetén a heti mérték átlagosan számít). Évente pedig összesen legfeljebb 250 óra túlóra rendelhető el (egyéni megállapodással ez 400 órára emelhető) [Mt. 99. § (2) és (7) bek., 109. §]. Ezek azonban jóval tágabb korlátok, mint amit a készenlétre a törvény megenged. A rendes munkaidején kívül elrendelt órákra a munkavállalót az alapbéren […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. június 23-án (198. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3911
[…] munkavégzésre nem kerül sor [Mt. 144. § (1) bek.]. A munkavállalóval csak a készenléti időre ellátandó feladatokra akkor lehetne egy további jogviszonyt (megbízási szerződés megkötése) létrehozni, ha az ellátandó feladat más, mint amit a rendes munkaidejében végez. Ha valójában döntően ugyanaz a tevékenység, akkor a munkaügyi hatóság jogsértőnek tekintheti az azonos felek között fennálló, párhuzamos munkavégzésre irányuló jogviszonyokat, amelyek célja csak a munkaidőszabályok betartásának kikerülése.Megoldás lehet, ha a munkavállalónak a rendes munkaidőn kívüli munkavégzést egyszerűen rendkívüli munkaidőként rendelik el. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő – túlórával együtt – nem haladhatja meg a napi 12, a heti 48 órát (munkaidőkeret esetén a heti mérték átlagosan számít). Évente pedig összesen legfeljebb 250 óra túlóra rendelhető el (egyéni megállapodással ez 400 órára emelhető) [Mt. 99. § (2) és (7) bek., 109. §]. Ezek azonban jóval tágabb korlátok, mint amit a készenlétre a törvény megenged. A rendes munkaidején kívül elrendelt órákra a munkavállalót az alapbéren […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
